Bár a börtönbüntetés elsődleges célja a társadalom védelme és a bűnöző visszafordítása, a valóság sajnos nem rajta alapuló, hanem gyakran rossz élményeket nyújtó „civilizációs szünetként” jelenik meg a rabok számára. Különösen igaz ez a súlyos, szervezeti keretek között elkövetett bűncselekmények esetén — a statisztikák szerint az elkövetők jó része visszatér a börtön után ugyanarra az útra, ahol abbahagyta.
Milyen a visszaesés mértéke?
Globális meta-elemzések alapján a fogvatartottak legalább 20–55%-a két éven belül újra bűncselekményt követ el és újravádolják.
Európában az arány 30–50% körül mozog két éven belül, a különbség országonként változó.
Például Norvégiában ez az arány 20‑25%, míg Németország, Ausztria, Franciaország esetében jellemzően 40–50%.
Egy viselettanulmány szerint a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetői — erőszakos elkövetők, bűnszervezeti tagok — 60%-a két éven belül újra bűncselekményt követ el, sok esetben hasonló súlyosságúakat.
A kanadai vizsgálatok külön kiemelik, hogy a korábban börtönt töltött személyek 60–70%-a tér vissza vagyon elleni vagy erőszakos bűncselekményekhez, míg a nem börtönbüntetést kapottak esetében ez 10–47%.
Miért a bűnszervezet tagjai?
- A bűnszervezetből való kilépés szinte lehetetlen, a belső szabályok és a “feketepiaci közösség” erősen bünteti a kilépni vágyót.
- A börtönben gyakran tréningcsarnokként működnek: fiatalabb vagy tapasztalatlanabb bűnelkövetők tanulási környezetként tekintenek rá — a szervezeti ideálokat, módszereket, „üzlet” ismereteket adják tovább.
- A reintegrációs rendszer (magyar példában) gyakran alulfejlett: hiányoznak az elsősorban állami/NGO-támogatású próbaprogramok, rehabilitációs létesítmények Budapest-en kívül minimálisak, így a társadalomba való visszatérés nehézkes.
Mi a helyzet a “magas kockázatú” bűncselekményeknél?
Nemzetközi statisztikák kimutatják, hogy a violent offenders (erőszakos bűnelkövetők) esetében a visszaesés aránya magasabb, mint a könnyebb vagy vagyon elleni eseteknél. Egy összehasonlítás szerint:
- vagyon elleni bűnök visszaesési aránya 49 %-kal magasabb volt, mint erőszakos cselekményeknél;
- drogbűncselekmények esetén aránylag hasonló volt az esély, míg közlekedési és szexuális bűnözés esetén alacsonyabb volt a recidivizmus.
Más országokban elvégzett meta-analízisek azt mutatják, hogy:
- Svédországban az erőszakos bűnelkövetők 63%-a visszaesett három vagy több ítélet után, miközben a legaktívabb 1%-nyi elkövető csoport egymaga az összes erőszak jelentős részéért felelős volt.
Mindent összevetve nem tény, hogy szinte 100%-ban visszatérnének a bűnözők, de a magas visszaesési arányok egyértelműen bizonyítanak arra, hogy a súlyos, bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények esetén a büntetés önmagában nem jelent visszatartó erőt.
- A recidivizmus nem elkerülhetetlen, de jelenleg a rehabilitáció rendszere sok országban, köztük Magyarországon sem megfelelően támogatott.
- A kutatások, statisztikák alapján az erőszakos, szervezeti bűncselekmények elkövetői valóban nagy arányban visszatérnek a társadalomba, és sok esetben folytatják korábbi tevékenységüket.
Magyar adatok – visszaesés a büntetéseket követően
Recidivizmus osztályozása Magyarországon
A 2019-es börtönstatisztikák alapján a hazai fogvatartotti populáció visszatérési mintáit az alábbiak szerint határozták meg:
- 46,9% volt elsőrendű elítélt (korábban nem volt büntetőügye),
- 8,6% ismételt elkövető,
- 18,3% többszörös ismétlődő elkövető,
- 12,4% szokványos/etnikailag motivált ismétlődő elkövető,
- 2,7% erőszakos, többszörös elkövető.
Ez a felosztás rávilágít, hogy a fogvatartottak jelentős része már azelőtt visszakerül új eset miatt, hogy hatékony reintegrációs eszközt alkalmaztak volna.
Bűnszervezeti és súlyos bűncselekmények viszonya
Hazai statisztikák konkrétan nem különböztetik meg a bűnszervezeti elkövetőket, de az erőszakos és többszörös visszaesés kategóriába tartozók, akik között a legsúlyosabb bűncselekmények (gyilkosság, rablás, emberkereskedelem stb.) találhatók, jelentős visszatérési arányt mutatnak.
Nemzetközi metaelemzések szerint a súlyos, szervezeti bűncselekmények elkövetői esetében a kétéves visszatérési arány akár 60% fölé is emelkedhet, különösen bűnszervezeti hálózatokban való részvétel esetén. Noha konkrét magyar adat hiányzik, a nemzetközi trendekből extrapolálva valószínűsíthető a magas arány Magyarországon is.
Reintegráció helyzete Magyarországon
- A börtönöket gyakran tréningként használják a szervezeti tudás átadására, különösen fiatal elkövetők számára,
- A börtönoktatás jelenleg korlátozott mértékben elérhető, különösen integrált program formájában, ami hosszú távon kevésbé hatékony a visszatérés megakadályozásában.
- Hiányoznak a kifejezetten bűnszervezeti rehabilitációs programok, azonban a foglalkoztatásra, mentális egészségre épülő támogatási formák jól működnek.
Pozitív példák a magyar BV-rendszerből
Foglalkoztatási programok – „Dolgozni tanulnak a rács mögött”
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) több éve futtat sikeres foglalkoztatási programokat, amelyek során:
- a fogvatartottak varrodákban, asztalosműhelyekben, mezőgazdasági üzemekben vagy akár építkezéseken dolgoznak,
- a munka nemcsak jövedelmet ad, hanem felelősségvállalást, napirendet és szakmai tapasztalatot is,
- például a Váci Fegyházban és Börtönben működő varroda országos és nemzetközi hírű – a rabok által készített termékeket a BV gazdasági társaságai értékesítik.
VB-labdák a rács mögül: világsztárok játszanak a váci börtönben varrt focilabdákkal
Kevesen tudják, de a Váci Fegyház és Börtön varrodájában készülnek azok a focilabdák, amelyekkel labdarúgó-világbajnokságokon, Európa-bajnokságokon, sőt, olimpiákon is játszanak. Az intézmény falai mögött működő kézi varroda olyan színvonalon dolgozik, hogy termékeik a világ legnagyobb sporteseményein is megállják a helyüket.
A labdákat egy neves külföldi sportszergyártó megrendelésére készítik, kézzel, precízen és szigorú minőségellenőrzés mellett. Az elítéltek komoly szakmai képzésben részesülnek, és munkájuk eredményeként élsportolók lábai elé kerülnek a börtönből kikerülő labdák – így a magyar büntetés-végrehajtás egy nem várt területen lett a nemzetközi figyelem középpontjában.
A program több célt is szolgál: nemcsak értékteremtő foglalkoztatást nyújt, hanem valódi esélyt ad a reintegrációra is. A kézi varráson keresztül fegyelmet, türelmet és szakértelmet tanulnak az elítéltek – mindezt egy olyan tevékenység közben, amelynek kézzelfogható eredménye akár egy világbajnoki döntőben is látható.
A váci varroda sikere jó példa arra, hogy a büntetés-végrehajtási intézményekben nemcsak büntetés, hanem lehetőség is van. Lehetőség a munkára, a tanulásra – és arra, hogy az elítéltek hozzájáruljanak valami nagyhoz, akár a sport színpadán is.
Bérezés:
2025-ben a minimálbér Magyarországon bruttó 232 000 forint körül van havonta.
Ennek legalább egyharmada munkadíjként a fogvatartottak számára:
232 000 Ft ÷ 3 ≈ 77 333 Ft havonta (bruttó összegként, vagy ennek megfelelő arányosan a ledolgozott órák alapján).
Ez a munkadíj természetesen nem mindig teljes havi összeg, hanem a tényleges ledolgozott munkaórák alapján számolják, de a törvény szerint legalább ennek az összegnek az egyharmadát kell kifizetni.
Nézzük részletesen:
- Bruttó munkadíj (a minimálbér egyharmada, kb. 77 333 Ft)
- Levonások:
- A fogvatartott munkadíjából bizonyos járulékokat és adókat levonnak, például:
- SZJA (személyi jövedelemadó) – de itt eltérhet a szabályozás, mert a fogvatartottak jövedelme speciális kategória lehet.
- TB-járulékok – lehet, hogy nem vonnak le, vagy csak részben.
- Esetleges egyéb levonások (pl. tartozások, szállásköltség).
A pontos levonások függnek a fogvatartott helyzetétől, de a gyakorlatban a nettó összeg általában jelentősen kisebb, kb. 40-60% körüli lehet a bruttóból.
Ez azt jelenti, hogy a kézhez kapott munkadíj:
30 000 – 45 000 Ft között mozoghat havonta, ha a fogvatartott végig dolgozik az adott hónapban.
Fontos:
A fogvatartottak munkadíját nem mindig egy az egyben fizetik ki készpénzben, gyakran részben az úgynevezett fogvatartotti számlára kerül, ahonnan később vásárlásokra vagy a szabadulás után felhasználható.
Oktatási programok – Alap- és középfokú képzés
Több börtönben lehetőség van:
- általános iskolai és középfokú tanulmányok elvégzésére,
- szakmát adó OKJ-képzésekre (pl. hegesztő, kőműves, parkgondozó),
- 2023-tól digitális tananyagokat is biztosítanak – így például a Balassagyarmati BV intézet egyike volt az első digitális tanteremmel rendelkező intézményeknek.
Mentálhigiénés és pszichológiai programok
- Számos intézetben elérhetők mentálhigiénés tanácsadások, csoportfoglalkozások.
- Céljuk a dühkezelés, stresszkezelés, addikciós problémák kezelése.
- A „Célirányos Út” nevű program például kifejezetten azoknak szól, akik motiváltak a változásra, és rendszeres pszichológiai támogatásra van szükségük.
„Szabadulásra felkészítő program” – reintegrációs tréning
- A szabadulás előtt álló elítélteket célzó foglalkozások (pl. pénzkezelés, lakhatás, munkakeresés, családi kapcsolatok helyreállítása).
- Ezeknek kiemelt célja a civil életbe való visszaintegrálás.
- A programban segítenek önéletrajzot írni, állásinterjúra felkészülni, jogi tanácsadást is kapnak.
Egyházi és civil együttműködések
- Református, katolikus és más felekezetek rendszeresen tartanak lelki gondozást, istentiszteleteket, bibliaköröket.
- A Magyar Máltai Szeretetszolgálat és más civil szervezetek közreműködnek a reintegrációban, gyakran mentorprogramokat is működtetnek.
Tehát, magyar fókuszban:
- Magyarországon a hivatalos recidivizmus-kategóriák alapján a fogvatartottak mintegy 40–50%-a ismét visszaesik az elkövetési mintába.
- A legsúlyosabb bűncselekményeket elkövetők, és különösen a bűnszervezethez kötődők esetében a visszatérési arány nemzetközi adatok alapján minimum 60%, így nagyon valószínű, hogy a hazai arány is ezen a szinten mozog.
Magyar adatok – recidivizmus itthon
Alapstatisztikák
A 2019-es börtönstatisztikák alapján a magyar fogvatartotti populáció visszatérési mintái a következők:
- 45–47 % a büntetésekkel újból börtönbe kerülők aránya
- 46,9 % volt az első elítéltek aránya
- 8,6 % ismételt, 18,3 % többszörös visszaeső
- 12,4 % súlyos (habitualis) visszaeső,
- 2,7 % erőszakos, többszörös elkövető.
Ez azt jelenti, hogy az elítéltek körülbelül 42 %-a visszatér újra a bűnözéshez.
Súlyos és bűnszervezeti bűncselekmények esete
Bár Magyarországon nem közzétesznek külön statisztikát bűnszervezeti elkövetők szerint, a nemzetközi tapasztalatok alapján az erőszakos és szervezeti bűnelkövetők esetében a visszaesés aránya akár 60%-ot is meghaladhat.
Így valószínűsíthető, hogy a magyar visszaesők közül ezen csoport tagjai a legnagyobb arányban térnek vissza a bűnözői útra.
Mi akadályozza a reintegrációt?
- Iskolai és foglalkoztatási támogatások hiánya
- Szigorú bűnügyi környezet, amely inkább „tréningtáborként” működik a fiatalabb rabok számára
- Stigmatizáció és társadalmi izoláció, ami nehezíti a beilleszkedést.
A magyar jogi keretrendszer
Az új Btk. szerint (2010 óta) a visszaesők, különösen a súlyos bűncselekmények szerzői – a „három csapás” szabályozás alapján – nem jogosultak feltételes szabadlábra helyezésre, és akár életfogytiglant is kaphatnak bizonyos esetekben.
Ez a szabályozás célja a társadalmi védelem erősítése, de kritikák szerint a rehabilitációs rendszer hiányosságait nem orvosolja.
Mi derül ki a statisztikákból?
- Magyarországon a visszaesési (recidivizmus) arány nem éri el a 100%-ot, de a 42–47%-os visszatérési ráta már komoly kihívást jelent a büntetőpolitika és társadalom számára.
- A legsúlyosabb, szervezeti elkövetők esetében a valószínűleg még magasabb arány (60% körüli) a visszaesők között, ahogy a nemzetközi kutatások mutatják.
- A hazai reintegrációs programok hiányosságai és a stigma miatt sok visszatérő elkövető a bűnözői környezetet választja újból.
- A magyar jogszabály szigorúbb büntetéseket ír elő a visszaesők számára, de ennek hatékonysága kérdéses a rehabilitációs háttér hiányával együtt.
Mi az a „három csapás” törvény?
A „három csapás” elnevezésű szabályozás 2010-ben került be a magyar jogrendbe az első Orbán-kormány második ciklusában, a Fidesz–KDNP kétharmados parlamenti többsége révén.
Lényege:
A három csapás elve szerint:
- Aki háromszor is szándékos, erőszakos bűncselekményt követ el, az a harmadik elítélés után már nem kaphat enyhébb büntetést, mint a maximálisan kiszabható.
- Visszaeső bűnelkövetőkre kiszabható büntetés nem enyhíthető, tehát a legszigorúbb büntetési tétel szerint kell eljárni.
- A szabályt azokra alkalmazzák, akik különösen súlyos bűncselekményeket követnek el több alkalommal.
A szabályozás az amerikai „Three Strikes” törvény mintájára készült, ahol hasonló elvet alkalmaznak a visszaeső, erőszakos bűnözők esetén.
Hol van most a jogban?
A „három csapás” kifejezés nem szerepel szó szerint a Büntető Törvénykönyvben (Btk.), de a jogintézmény 2013 óta be van építve a hatályos Btk.-ba, konkrétan a visszaesőkre vonatkozó szakaszokba (például: Btk. 89–90. §).
A szabályozás 2025-ben is érvényben van, bár a gyakorlatban az igazságügyi statisztikák szerint ritkán alkalmazzák teljes szigorával (hiszen szűkebb rétegre vonatkozik).
Nem a kommunizmusból ered!
Sokan azt gondolják, hogy a hasonlóan hangzó, „kegyetlen” jogszabály valami régi időből származhat, de:
- A kommunista rendszerben inkább a „nevelő célzatú büntetések” voltak jellemzők (pl. közveszélyes munkakerülés elleni fellépés).
- A „három csapás” egy modern, represszív eszköz, amely a jogállami keretek között alkalmazott visszatartó erőt kívánja növelni.
A „három csapás” még mindig érvényben van, és nem a kommunizmus terméke
Jogszabályi háttér
- A „három csapás elve” 2010-ben lépett életbe Magyarországon, az Orbán-kormány által. Nem kommunista intézkedés, hanem modern büntetőpolitikai reform.
- A törvény lényege: aki háromszor szándékos, erőszakos bűncselekményt követ el, a harmadik elítélése után kötelezően a maximálisan kiszabható büntetést kapja. A visszaesők számára nincs büntetést enyhítő körülmény.
- A szabályozás 2013 óta a Büntető Törvénykönyvben (pl. Btk. 89–90. §) van érvényben, és 2025-ben is hatályban van, bár alkalmazása a gyakorlatban ritkábbabb a szűk alkalmazási kör miatt.
Alkalmazás és hatás
- A „három csapás” gyakorlatban ritkább, mivel kizárólag a legsúlyosabb erőszakos és többszörös visszaeső bűnelkövetőkre vonatkozik.
- Ez a korlátozott hatókör azonban azt is jelenti, hogy csak egészen komoly esetekben lép érvénybe.
