forrás: hirado.hu
A vártnál egy-két hónappal tovább működhet a százezrek szemetét szállító és kezelő, gödöllői központú nonprofit cég, a Zöld Híd Kft. Ez azonban csupán a végjáték elnyújtásának ígérkezik – véli Gémesi György, Gödöllő polgármestere. Ha a társaság bedől, a katasztrófavédelemnek kell megoldania a szemétszállítást.
Nyert pár hónapot az ország egyik nagy hulladékgazdálkodási cége, a Zöld Híd Régió Nonprofit Kft., amely júliusban az interneten és szórólapokon is azt közölte 300 ezer ügyfelével, hogy szolgáltatási területén már csak szeptember 1-jéig képes biztosan működtetni a szemétszállítást.
A gödöllői központú társaság azért tudja a megjelölt időpontnál valamivel tovább ellátni a feladatát, mert áfatartozására legutóbb részletfizetési lehetőséget kapott – mondta a hirado.hu-nak Gémesi György, a város polgármestere. A kft. a hulladéklerakási járulékkal is folyamatos tartozásokba kerül, melyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, nem először, inkasszóval szedett be tőle – tette hozzá.
MTI Fotó: Marjai János
Az utolsó reménység is elveszni látszik
Az önkormányzati vezető kifejtette, jelen állás szerint csupán a végjáték elnyújtásáról van szó, mert tartós megoldás továbbra sem látszik a súlyos anyagi helyzetben lévő Zöld Híd számára. Sőt, nemrég az is kiderült, hogy feltehetően az utolsó lehetséges pluszforrásnak látszó pályázati lehetőségektől is elesnek.
A Földművelésügyi Minisztérium vezetője, Fazekas Sándor júliusban elutasította a Zöld Híd egyedi támogatási kérelmét. A Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára, Pogácsás Zoltán korábbi, pozitív tartalmú állásfoglalását követően pedig azt közölte, álláspontja szerint a cég számára a társult települések nem igényelhetnek pénzt a rendkívüli önkormányzati költségvetési támogatási pályázaton. A társulás egyik tagönkormányzatának küldött levelében az államtitkár arról írt, hogy ezen a pályázaton akkor indulhatnak a települések, ha veszélybe kerül a működésük vagy nem tudják ellátni valamely feladatukat, a támogatást azonban jelen esetben egy gazdasági társaság fejlesztésére kérnék.
Visszakérheti a pénzét az EU
Gémesi György szerint ezzel kilátástalanná vált a száz százalékban önkormányzati tulajdonú nonprofit társaság helyzete, amelyet törzstőke-emelés formájában több mint 600 millió forinttal kellene támogatni. További súlyos probléma, hogy a cég és a tulajdonos önkormányzati társulás nem tud félretenni pénzt a hulladékgazdálkodási eszközök pótlására, a szemét hosszú távú biztonságos kezelésére, a rekultivációra sem, miközben kötelező lenne a tartalékolás. Ezekből a tételekből a cég elmaradása 1 milliárd forint felett jár. A helyzet akár a cég felszámolását, és az EU-támogatás részleges visszafizetésének előírását is kiválthatja – mondta.
Válogatott és bálázott lakossági hulladék. MTI Fotó: Marjai János
Az önkormányzati politikus szerint a Zöld Híd anyagi ellehetetlenülésének oka, hogy az utóbbi években nagyon sok extra teher sújtja az ágazatot, miközben árat nem emelhetnek a kötelező feladattal terhelt önkormányzatok. Eddig a jövő fejlesztéseire fordítandó pénz felélésével tudták fedezni a kiadásaikat, mostanra azonban begyűrűzik az összes bevételkiesés, kiadás-növekedés és az elmaradó állami kompenzáció hatása.
A cég júliusban azt közölte, hogy az államilag rögzített díjak mellett nem tudták kigazdálkodni a rezsicsökkentés, az e-útdíj, a banki tranzakciós adó, a felügyeleti díj és a hulladéklerakási járulék pluszterheit. Ezek miatt, mint írták, ötödével kevesebb pénzből gazdálkodhatnak. Ráadásul a be nem fizetett szemétszállítási díjak összege is nő, jelenleg félmilliárddal tartoznak az ügyfelek.
A polgármester szerint arra nem lehet számítani, hogy majd az önkormányzatok pótolják a társaság veszteségeit. Miből és miért? – tette fel a kérdést. Úgy véli, amellett, hogy a településeknek nincs ehhez elég pénzük, a helyzetért sem ők felelősek, hanem a megváltozott szabályozási környezet.
Jöhet a katasztrófavédelem
Gémesi György szerint a Zöld Híd mellett több más önkormányzati szolgáltató is hasonló helyzetben van, a vége pedig az lehet, hogy a szemétszállítást a katasztrófavédelemnek kell átvennie. Ez a gyakorlatban úgy játszódhat le, hogy a hatóság kijelöl egy társaságot a feladatra, például a Zöld Híd kft.-t, és állja a szolgáltatás költségeit. Ilyen konstrukcióra volt már példa az országban, „de túl jó megoldásnak nem tűnik” – mondta. A polgármester szerint különösen érthetetlen, hogy a katasztrófavédelem által kifizethető pénzügyi források is az államnál vannak. Úgy véli, ezekből a forrásokból lehetne finanszírozni a jogszerű kompenzációs pályázatokat is.
Gémesi György hozzátette, ha a körülmények változatlanok maradnak, nem tudja megakadályozni, hogy a katasztrófavédelem jusson szerephez vagy az állam vegye át önkormányzati feladatokat, azt viszont nem tudja elfogadni, hogy az érintett települések lakói azt a következtetést vonják le, az önkormányzatok tehetnek a hulladékgazdálkodás körüli problémákról.
Sirályok a Hejőpapi Regionális Hulladéklerakó telep felett, mely szintén uniós pénzből, az Európai Unió Kohéziós Alapjának támogatásával 3,6 milliárd forintos beruházásból megvalósult projektként működik. MTI Fotó: Vajda János
Több százszor avatkoztak már be
Július első felében Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivője az MTI-nek azt nyilatkozta, 2013 nyara óta a hulladékszállítás folyamatos biztosításáért országszerte 566 hatósági kijelölési eljárást folytattak le a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok. Hozzáfűzte, hogy ez nem ugyanennyi szolgáltató kijelölését jelenti, a többi között azért, mert mindegyik település esetében külön határozatot kell hoznia a hatóságnak, és egy-egy kijelölt szolgáltató több településen is végzi a szemétszállítást.
Az intézkedések hatására valamennyi érintett településen megnyugtató módon rendeződött a helyzet és folyamatosan biztosított a hulladékszállítás – tette hozzá. Közlése szerint jelenleg 105 településen a katasztrófavédelem által kijelölt közérdekű szolgáltató végzi a szemétszállítást. Időközben 208 településen már megszűnt a kijelölés, mivel az önkormányzat és a hulladékszállítást végző cég meg tudott egyezni és szerződést kötött a közszolgáltatás ellátásáról.
Csak annyit, amennyibe valójában kerül
Az MTI beszámolója szerint Szabó Zsolt kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár kedden, egy szennyvízberuházás átadásán arról beszélt, fontos, hogy a 2014-2020 közötti uniós ciklusban is folytatódjanak az ágazati fejlesztések. Ezt szolgálja a Környezet- és Energiahatékonysági Operatív Program (Kehop) keretében július 28-án megjelent öt új, összesen mintegy 57 milliárd forintos pályázati kiírás. Ezek az egészséges ivóvíz biztosítását, a szennyvízhálózat továbbfejlesztését és a kommunális hulladékkezelést is támogatják.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára a hulladékkezelésre vonatkozó Kehop-pályázatok kapcsán azt mondta, a kormányzat fenntartható, „nullszaldós” rendszereket akar, vagyis hogy a lakosságnak csak annyit kelljen fizetnie a szolgáltatásért, amennyibe az valójában kerül.
