Mindennap elmész mellettük, de ismered a történetüket?

Ha egy izgalmas túrára készülsz, valószínűleg távolabbi kirándulóhelyek, még nem ismert területek felderítése jut eszedbe először. De gondoltál-e már arra, hogy saját városodban legyél turista?

Amikor a hétköznapokon elrohansz egy épület mellett, talán nem is tudnád elképzelni, hogy a lassan málló falak között Pesten egy évszázaddal korábban még pezsgő irodalmi élet folyt. De bizonyára az is meglepne, hogy egyes impozáns budai lakások micsoda sötét történelmi titkokat őrizgetnek.

Szerencsére a főváros rejtélyeit már több városnéző séta keretében is megismerheted. A rendhagyó túrákon a várost egy monumentális múzeumként járhatod be, felkeresve a még hiányzó emléktáblákat a történelem fontos helyszíneiről, méghozzá hivatásos idegenvezetők társaságában.

Séta a svábhegyi szellemek nyomában

Budapesti Aszfaltprojekt néven indult programokat Lénárd Anna képzőművész kezdeményezte, ám idővel történészek, szociológusok, művészettörténészek, irodalmi alkotók és idegenvezetők is csatlakoztak az ügyhöz, a nagy létszámúvá bővült csapat így jelentős háttértudás birtokában szervezheti az izgalmas eseményeket.

A Sétaműhely keretében megismerkedhetsz többek között az 1848-as forradalom belvárosával, a Szomszédok című sorozat gazdagréti lakótelepével, de felfedezheted a főváros gasztronómiai múltját is. Az egyik legizgalmasabb sétájukon a Svábhegyet járhatják be a jelentkezők, akik megtudhatják, honnan irányította Adolf Eichmann a magyarországi holokausztot, vagy melyik ma is lakott házban vallatták Rajk Lászlót és Mindszenty József bíborost.

A Nyócker színpompás kincsei

Az előítéletek súlyától terhes nyolcadik kerület bemutatása volt az eredeti célja a Beyond Budapest első szervezett túráinak, melyeket két fiatal, Domján Manó és Baglyas Gyuriindított el. Egyre bővülő csapatukkal eleinte az ódon belvárosi utcákat szerették volna megmutatni a nagyközönségnek, később azonban más kerületek masszív épületeiig is elmerészkedtek.

Útjaikon megismerheted többek között a hajdani józsefvárosi irodalmi életet, de a zsidónegyed 22 színesre festett tűzfalát is végignézheted. Izgalmas úti céljaik közé tartoznak a bezárt gyárépületek, melyek némelyikéről ma már sokan elképzelni sem tudják, egykor mire szolgáltak. Az Óbudai Gázgyárban például az utcai gázlámpákhoz is használatos légszeszt gyártották, a feledésbe merült eszközök által pedig röpke betekintést nyerhetsz a korai 20. századba is.

Hosszúlépés Sissi koráig

A város mélyebb bemutatását célozta meg a Hosszúlépés is, melyben többféle tematika közül választhatnak a jelentkezők. A szervezők úgy tartják, ha a tekintetedet a magasba emeled, a beszédes házfalakon egy csapásra megelevenedik neked a történelem, és néha a járt utat is érdemes elhagyni a járatlanért.

Sétáik sokszínű témavilágra épülnek, nyomába eredhetsz például az újlipótvárosi ügynöklakásoknak és a Rákosi-rendszer titkainak, megtudhatod, hogyan és hol mulattak a fiatalok a Kádár-rezsim alatt, de a 19. századi sörkultúrát is megidézik neked. Kihagyhatatlan programnak ígérkeznek a Sissi-legenda köré épülő séták is, ahol Ferenc József imádott kedvese és az ország rajongott uralkodónője köré épült mítoszokat ismerhetik meg a jelentkezők a császári udvar működésével és izgalmas titkaival együtt.

Helyek, melyeket magyarként látnod kell

Többször előkerült már, hogy bizonyos helyek meglátogatása legyen kötelező a diákok számára, ugyanis azok szerves részei a történelemnek, nem mellesleg rámutatnak a különböző diktatúrák veszélyére, hogy hasonló borzalmak ne történhessenek meg a jövőben. Te ismered már mindet?

4 hely, amit kötelező lenne meglátogatni a magyaroknak – Te már túl vagy rajta?
A több magyar parlamenti párt is nyújtott már be javaslatot arra vonatkozóan, hogy bizonyos helyek meglátogatása legyen kötelező a diákok számára, ugyanis azok szerves részei a magyar, illetve az egyetemes történelemnek, elsősorban pedig rámutatnak a különböző diktatúrák veszélyére, és felhívják a figyelmet az emlékezés fontosságára, mely segíthet abban, hogy a tragédiák és kegyetlenségek ne ismétlődhessenek meg.

Az Országgyűlés oktatási bizottsága az indítványokat általános vitára alkalmasnak találta, ugyanakkor a kötelezővé tételt nem támogatja – azt azonban igen, hogy a következő helyek meglátogatására a gyerekeknek lehetőségük legyen.

Terror Háza Múzeum

 

 A Terror Háza Múzeum kötelező meglátogatására, mely az általános iskolák 5-8. osztályos tanulóit érintené, KDNP-s képviselők nyújtottak be javaslatot. Az Andrássy út 60. alatt álló múzeum 2002 februárjára készült el, célja pedig az, hogy emléket állítson a 20. századi diktatúrák áldozatainak.

Az intézmény meglátogatása megrázó élményt jelent, azonban nemcsak a kiállítások hitelessége miatt, de a helyszín okán is, a háromemeletes épület ugyanis egykor a nyilasok, majd az ÁVH székhelye volt.

 

A kommunizmus ellenségeinek kikiáltott polgárokat az épület pincelabirintusában vallatták, és sokukat kínozták halálra. A múzeum meglátogatását a középiskolások számára jelenleg is támogatja az állam: csoportos ideutazás esetében például nem kell fizetniük a vonatjegyért.

Recski Nemzeti Emlékpark

A Nemzeti Emlékpark meglátogatását önálló képviselői indítványként nyújtotta be Vona Gábor – Jobbik -, aki elsősorban a 9-10. évfolyamos tanulók számára tenné kötelezővé. Az egykori kényszermunkatábort, melyet a magyar Gulagnak is neveztek, az ÁVÓ hozta létre 1950-ben. 1300 ember raboskodott, dolgozott és éhezett területén egészen 1953-ig, amikor is – Sztálin halála után – Nagy Imre megszüntette.

Az itt elhunytak tömegsírját a mai napig nem találták meg. 1991-ben emlékművet avattak itt fel, 1996-ban pedig átadták az emlékparkot is, ahol felépítették az egykori őrtorony mását, egy barakkot, valamint az egykori szögesdrótkerítés része és kiállítás is megtekinthető.

A holokauszt emlékhelyei

A ma az UNESCO Világörökség részét képező, lengyelországi Auschwitz-Birkenau Múzeumot 1947-ben hozták létre a legnagyobb német megsemmisítő tábor helyszínén, ahol a nácik legalább 1,1 millió embert öltek meg – 90%-uk zsidó volt. A múzeumról nincs ember, aki ne hallott volna, mint ahogy olyan sincs, aki valaha is el tudta volna felejteni, hogy ott járt: a gázkamrák maradványait, az áldozatoktól elvett személyes tárgyakat, fényképeket.

A helyszín meglátogatásával kapcsolatban MSZP-s képviselők, Tóbiás József, Steiner Pál és Lendvai Ildikó képviselők nyújtottak be önálló indítványt, csakúgy, mint a Holokauszt Emlékközponttal kapcsolatban.

Megrázó hely Budapesten

A holokauszt áldozataira emlékezik 2005 áprilisa óta a Cipők a Duna-parton című alkotás is.

A budapesti Páva utcában található tudományos, oktatási és kulturális központot 2004-ben alapította a Magyar Köztársaság Kormánya, célja pedig a holokauszt történetének feltárása, bemutatása, valamint az áldozatok emlékének megőrzése.

Képek: hu.wikipedia.org, Uzo19, Bagyinszki Zoltán, Tanuljunk együtt, lobu, librarius, Both Előd; www.hdke.hu, indafoto.hu / irenne56

 

ElőzőA nap vicce: Orbán Viktor miért nem használ Trabantot?
KövetkezőMa jár le a katás kifizetések adatszolgáltatási határideje
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: [email protected]. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza