Budapest Galéria Kiállítóháza

2014-09-16

Az épület az óbudai középkori piactér egyik legjelentősebb háza volt. Több kisebb különálló épületből alakult ki az 1500-as évekre. Déli része alatt húzódó falmaradványok azonosak azzal az 1369 körül kiépült kőházzal, amelyet Erzsébet királyné az apotecarius-ok számára építetett, azaz olyan kereskedőknek, akik a gyógyszerek és fűszerek mellett mást is árultak.

Az épület oldalán húzódó házsor és utca a klarisszák kolostorába vezetett. A három méter széles köves út déli oldalán álló ház részlete a jelenlegi épület alatt van, folytatása a szomszédos Lajos utca 156 számú telekre terjed ki.

A piactér a XII-XIII. században a révet és a kikötőt az esztergomi nagyúttal összekötő utcából alakult ki. Emeletes kőházaiból a XVIII. századi újjáépítésnél jelentős részletek maradtak meg.

A mai Lajos utca 158. számú épület a XVIII. század elején sörházként szerepel az okiratokban, a század végén lakóházzá alakították át, a XIX. Században további toldalékkal bővítették.Ez az épület ma a Budapest Galéria Kiállítóháza, amely a Budapest Galéria céljainak és feladatainak megfelelően kortárs képzőművészeti kiállításoknak és a Pátzay Pál szobrász kiállításának ad helyet a Budapest Kiállítóterem és a Budapest Galéria Varga Imre Gyűjtemény mellett.

Lukács József Joka és Ráth Géber Attila szobrászok kiállítása

Lukács József Joka: Duó
„A kiállítást a földszinten elhelyezkedő öt teremre tagolt kiállítási térbe tervezem. A tér tagoltságát evidens módon a kiállítási tematika tagolására kívánom felhasználni, különböző egymásra reflektáló, de alapjában véve független fejezetek formájában.

A tárlat során értelemszerűen nem szeretnék kifejezetten szobrokat kiállítani, a szobrászatról, a formákhoz, objektekhez fűződő viszonyunkról kívánok beszélni, illetve azzal kapcsolatos gondolatokat, érzeteket ébreszteni. Maga a kiállításon szerepelő hagyományosabb értelemben vett szobrászati anyag a teljes tárlatnak talán az egynegyed részét tenné ki, miközben szándékom szerint mindvégig a szobrokról és szobrászatról beszélnék.

Az általam elképzelt kiállításon különböző médiumok szerepelnek; szobor, installáció, törmelék, fotó, vagy videó és emellett szeretnék hely-specifikus munkákat bemutatni.”

Ráth Géber Attila

„Az elmúlt három év folyamán túlnyomórészt a Magok sorozattal foglalkoztam. Lényege, egy központi alapformából, centrumból kiinduló formai játékhalmaz és ezen formák, más anyagokkal, fémekkel, csonttal, fákkal kiegészített különböző kapcsolatainak megjelenítése.

Először csak önálló, egy tömbből készítve el ezeket majd, több munkát egy időben egymás mellé rendelve faragtam őket, különböző méretben és anyagban. Mérettől függően ezeket különböző belső illetve külső helyeken elhelyezve. A faragás ideje alatt folyamatosan változtatom a szobrot és annak „tervezett” rajzát is. Amit az egyiken elkezdek alakítani, azt a másik anyagon folytatom és átalakítom. Így próbálom keresgetni az adott munkában felmerülő lehetőséget és kiválasztani egyfajta, állapotszerű „megoldást”.

A kiállításon ezért, az elmúlt évek szobraiból és a szobrok rajzaiból illetve nyomatiból szeretnék egy összefüggő anyagot bemutatni. Minden fontosabbnak ítélt munkámhoz tartozik egy vegyes technikával készült, egy az egyes méretű rajz is.”