A Budapest Galéria a Fővárosi Önkormányzat non-profit galériája. Kiállítási tevékenységének célja a hazai és külföldi kortárs művészet széleskörű bemutatása, valamint a magyar kortárs művészet megismertetése elsősorban Európában, de azon kívül is. A vizualitást egésznek tekintjük, s ezért ebbe beleértjük az építészeti, fotóművészeti és iparművészeti kiállítások rendezését is.
Elmondhatjuk, hogy Magyarországon nagy rendszerességgel csak galériánkban láthatók a fent említett műfajok. Természetesen ezekben az esetekben is elsődleges szempont az egyedi műtárgyak és a sajátos koncepciók jelenléte.
Kiállítási tevékenységünk a pályázók egyéni és csoportos kiállításaiból, valamint a külföldi cserekapcsolatok vonzataiból és a kurátorok egy-egy szakmai problémát tárgyaló koncepciózus bemutatóiból állnak össze.
A cserekapcsolatok egyik bázisa az európai városokkal működtetett művészcsere programokkal függ össze, válogatunk az itt alkotókból kiállító művészeket, de ezzel megteremtjük a budapesti művészek külföldi bemutatkozásainak a lehetőségeit is. Támogatjuk a fiatal művészek első, vagy eddigieknél nagyobb kiállításainak a megrendezését is.
Vállalkozunk olyan kiállításokra, melyek az elmúlt évtizedek méltatlanul elfeledett, vagy nyilvánosságot nem kapott művészeinek, művészeti irányzatainak a hiánypótló bemutatását célozza.
Lakás a városban – Mai lakóépületek Helsinkiben és környékén
Családiház
A Budapest Galéria, a Finn Nagykövetség és a Finnagora szervezésében létrejött „Lakás a városban” című kiállítás és a hozzá kapcsolódó szeminárium Helsinki és környéke nemrégiben elkészült lakóépületeit mutatja be. A kiállítás a lakónegyedektől családi a házakig terjedő tervezési folyamatok különböző variációit mutatja be, a lakóházak építészetének lehetőségeit, széleskörű, egyes esetekben konfliktusokkal terhelt kihívásait és megoldásait.
A városi környezet egyszerre hálás és nehéz terep az építész számára. A város legfőbb tulajdonsága a sűrűség. A sűrűn lakott település hatékonyságot nyújt, ami a költségek megtakarításához vezet. Másfelől azonban a különböző tevékenységek egyidejűsége toleranciát követel a városlakóktól. A kettő rugalmasságot követelő határmezsgyéje adja a városi lét élénkségét és vonzását.
A finn épületállomány 70 százaléka a második világháború után épült és mostanában a lakosságnak kb. 80 százaléka él beépített területen. A városi lakókörnyezet tehát egyre nyilvánosabbá, a városlakók pedig a korábbinál sokkal alkalmazkodóbbá válnak.
Az ehhez a témakörhöz kapcsolódó megoldásokat mutatja be a Finn Építészeti Múzeum kiállítása, mely 21 konkrét megoldást mutat be az emeletes ökoháztól a foghíjbeépítésen keresztül a típusház megoldásig – a leghíresebb kortárs finn építészek (többek között Magyarországon is elismert Tuomo Siitonen, Markku Komonen, Juhani Pallasmaa) elgondolásai szerint.
A kiállítás és a helyszínen megvásárolható katalógus részletes képanyaggal, alaprajzokkal illusztrálja a megoldásokat.
Cím: V ker.Szabad sajtó út 5.
Tel: 36 (1) 318-8097
E-mail: [email protected]
Web: www.budapestgaleria.hu
