A Budapesthez simuló hegyek közötti völgyben meghúzódó Budakeszi Vadaspark, a f?várostól húsz percnyire található. Az 1979-ben megnyílt Vadaspark célja a hazánkban és az Európában ?shonos vadfajok erdei környezetben való bemutatása. A közel huszonhat hektáros területen, a vadbemutató mellett pihen?park, t?zrakó helyek teszik színesebbé és örömtelibbé a Vadasparkban eltöltött id?t.
Ez a hajdani „tilalmazott koronauradalmi erd?” egykor híresen gazdag természeti értékei mai is olyan örökségünk, amely tájökológiai és tájesztétikai jelent?ségén túl turisztikai értéket is képvisel. Anélkül, hogy teljesen fel kellene forgatni életünket, szokásainkat, jóformán csak a karunkat kell kinyújtanunk egy olyan, mindenki által elérhet? lehet?ség felé, amelynek jóvoltából mindenképpen érezhet?en hozzájárulhatunk szervezetünk testi felfrissüléséhez, szellemi, lelki feltölt?désünkhöz – zajos, stresszes világunkat hátrahagyva – még akkor is, ha csupán néhány órányi id?t tudunk erre szánni. Mindezt, a közel 30 hektárnyi „zöld szigetet” elérhetjük alig 20 percnyire egy 2 milliós, lüktet? világvárostól a budai hegyekben.
A Budakeszi Vadaspark els?dleges feladata a Buda környéki erd?k él?világának valamint Magyarország más részein, illet?leg az Európában ?shonos fajok nagyközönséggel való megismertetése. A természeti értékeket lehet?ség szerint eredeti formájában, helyén és érintetlen állapotában ?rizzük és mutatjuk be. Ez már önmagában egyedülálló! A bejárattól néhány méterre a park középs? részén, a természetes él?helyükön ritkán megfigyelhet? állatok- madarak, farkasok, kisragadozók, rágcsálók életét lehet tanulmányozni. Rövid sétával lehet eljutni a nagyvadak bemutatóihoz és a Vadaspark legmagasabb pontján épített kilátóhoz. A vadasparki kilátóról teljes körkilátás nyújt gyönyörködtet? élményt a Hárs-, a Hármashatár-, a Csiki-, a Kakukk-,a Pozsonyi-, a János-, és a Fekete-hegyek irányába.
A Vadaspark kiindulópontja és célállomása lehet szervezett vagy egyéni kirándulásoknak. Az idei esztend? a természetjárás éve, amelynek aktualitása teszi lehet?vé, hogy a Vadasparkot ismer?k, illetve még nem ismer?k, természetjárás keretében kalandozzanak el a Budakeszi Vadasparkba. A természet szépségeit megismerve járhatjuk végig az ide évet. A Budakeszi Vadasparkba gördül? kerekeken, a Széchenyi-hegyi gyermekvasúttal is eljuthatnak a vállalkozó kedv? fiatalok és feln?ttek. A gyermekvasút VADASPARK megállójától könny? sétával juthatunk el a vadbemutatókhoz.
Kalandozzon el a Budakeszi Vadasparkba, legyen részese az erd? nyugalmának, fedezze fel a Vadasparkban él? állatokat. A Budakeszi Vadaspark lakói mindenki számára szívb?l kívánnak örömteli kikapcsolódást.
A vadasparkban él? állatok:
Borz, Csóka, Dámszarvas. Dolmányos varjú, Egerészölyv, Erdei fülesbagoly, Európai bölény, Fácán, Farkas, Gímszarvas, és még sokan mások.
Muflon (gerincesek, eml?sök):
Az európai muflon (Ovis gmelini musimon) párosujjú patás kér?dz?, amely a tülkösszarvúak családjába és a kecskeformák alcsaládjába, azon belül a Ovis nembe tartozó alfaj. Földközi-tengeri szigetek közül Szardínián, Korzikán, Szicílián és Cipruson, ezeken kívül Anatóliában, Örményországban, Irakban, Iránban, Grúziában és Azerbajdzsánban ?shonos. Közép- és Dél-Európába Korzikáról telepítették be. Magyarországra el?ször 1868-ban hoztak be a frankfurti és a brüsszeli állatkertekb?l a Nyitra megyei Gímesre. Innen került kés?bb a mai Magyarország területére 1901-ben, Füzérradványba. Napjainkban a telepítéseknek köszönhet?en a Kárpát-medence minden középhegységi területén el?fordul. Nagyon sokféle él?helytípusba betelepítették. Természetes el?fordulását az éghajlat, a domborzat, a tengerszint feletti magasság és a vegetáció határozza meg. Nagyon fontos tényez? a csapadék, különösen a hó mennyisége. Kedvez? számára a 800 milliméternél kevesebb csapadék és 50-nél kevesebb hóval borított nap. Középhegységi el?fordulása az optimális, 1000 méteres magasságig. Nyáron a magasabb, télen a hó nagyságától függ?en az alacsonyabb magasságokat választja. Télen szívesebben tartózkodik a hegyek melegebb déli lejt?in. Az olyan id?sebb erd?állományokat kedveli, ahol könnyen tud legelni és a kilátás is megfelel?. A hímet kosnak, a n?stényt az els? bárányozásig jerkének, utána anyajuhnak, szaporulatát báránynak nevezik. Teste barna, a hasa, a lába térdt?l lefele, a hullató körüli tükör, az arc és a fül fehér. A kosok hátán fekete csík húzódik, és a hát két oldalán fehéres folt, ún. nyereg figyelhet? meg. A kosok tömege 40-45 kg, a juhoké 30-35 kg. A kosok hátrafelé ível? szarvat viselnek, amely fokozatosan növekszik, oldalra és körben csavarodik. A n?stény egyedek 5-10%-a is viselhet szarvat. Hangja a birkafélékre jellemz? bégetés, a kosoknál hallható mély morgás is, veszély eseté pedig éles füttyel riasztanak.
Gólya (gerincesek, madarak):
A gólyák a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjén belül a gólyafélék (Ciconiidae) családjába tartozó egyes fajok elnevezése. Hosszú és egyenes cs?r?, hosszú lábú gázlómadarak, amelyek többnyire édesvízek és mocsarak közelében költenek. Több fajuk hatalmas távolságot bejáró vándormadár. A gólyaalakúak rendjén belül a papucscs?r?madár-félék (Balaenicipitidae) családjához tartozó papucscs?r? madarat (Balaniceps rex) papucscs?r? gólyának is nevezik.
Nyest (gerincesek, eml?sök):
A nyest (Martes foina) a ragadozók (Carnivora) rendjébe és a menyétfélék (Mustelidae) családjába tartozó faj. Eurázsiai kisragadozó. Eltejedési területe Spanyolországtól Közép- és Dél-Európán át, Közép-Ázsiáig, Mongóliáig és a Himalája vidékéig tart. Európában a Földközi-tengeri szigetek java részér?l hiányzik. Testhossza 40-54 cm, farkokhossza 22-30 cm, testtömege 1,1-2,3 kg. Karcsú testalkata és viszonylag rövid lábai vannak. Sz?rzete barnás szín?. Jelelgzetessége a nagy fehér mellfolt, mely egyben a legf?bb megkülönböztet? jegye a nyuszttól, melynek mellfoltja narancssárgás szín?. Orra világos szín?, talppárnái sz?rtelenek. A sziklás, nyíltabb területeket kedveli. A magashegységekben is megtalálható, a nyári hónapokban akár 4000 méter magasságig is felhúzódik. Gyakran megjelenik a városokban, s?t megtelepedhet az épületekben is. Ügyesen mászik, de ritkán megy fel magas fákra. F?leg szürkületkor és éjszaka mozog. Hatékony vadász, tápláléka gerinctelenekb?l, rágcsálókból, madarakból, tojásokból áll, de szereti a gyümölcsöt is. Imádja a tojást, annak tartalmát kiszívja, csak az üres héjat hagyja hátra. Esetenként háziállatokat is megtámad.
A Vadaspark egész évben, minden nap szeretettel vár minden kedves látogatót!
A mindenkor aktuális ünnepi nyitva tartásainkról külön tájékoztatjuk látogatóinkat.
Nyitva tartás:
Hétköznap: 9.00-16.00
A Vadaspark területét a pénztár zárása után 16.30-ig el kell hagyni!
Hétvégén: 9.00-17.00
A Vadaspark területét a pénztár zárása után 18.00-ig el kell hagyni!
?SZI-TÉLI November 1.- Február 28.között
Hétköznap: 9.00-15.00
A Vadaspark területét a pénztár zárása után 15.30-ig el kell hagyni!
Hétvégén: 9.00-16.00
A Vadaspark területét a pénztár zárása után 16.30-ig el kell hagyni!
Figyelem!
A Budakeszi Vadasparknak a vadonél? állatokat bemutató területére – a többi magyarországi vadasparkhoz és állatkerthez hasonlóan- kutyával szigorúan tilos a belépés az itt él? állatok nyugalmának, épségének és egészségük meg?rzése érdekében!
A látogatók által kedvelt parasztudvar területére is kérjük a kutyával érkez? vendégeinket, hogy ne vigyék be kutyáikat az állatok közelébe!
Megértésüket köszönjük!
Jegy árak:
Egyéni látogatók részére:
Feln?tt jegy: 700 Ft/f?
Gyermek jegy: 400 Ft/f? (2-14 éves korig)
Diák és nyugdíjas jegy: 500 Ft/f?
(érvényesített igazolvány felmutatása kötelez?)
Csoportos látogatók részére:
Gyermek és csoportos belép?jegyek a hét minden napján, ünnepnapokon is:
Óvodás és tanuló csoportoknak: 300 Ft/f?
Kísér?knek:
10-15 f?ig 1 f? kísér?nek, 15 f?t?l 2 f? kísér?nek ingyenes a belépés
Minden további kísér?nek: 700 Ft/f? a belép?
Figyelem!
Az óvodás csoportok, iskolai osztályok részére ÁLLATBARÁT BIZONYÍTVÁNY-t állítunk ki és ajándékozunk a pénztárnál!
Természetbarát igazolvány felmutatók részére: 500 Ft/f?
Parkolási díj:
Az autóbuszok parkolása ingyenes!
További információk
kérhet?k a Vadaspark telefonszámán; 23/451-783
csak a pénztár nyitvatartási ideje alatt.
Március 1. és Október 31. között
hétköznap: 9-16. 00 óra között
hétvégén: 9-17. 00 óra között
Megközelíthet?:
Tömegközlekedéssel legkönnyebben a Moszkva térr?l induló 22-es vagy piros 22-es busszal közelíthet? meg.
Budapest és Budakeszi határában a Szanatóriumi utcánál leszállva, az utca végéig begyalogolva,onnan jobbra követve a vadaspark irányát mutató jelz? táblákat, mintegy húsz perces , erd?n át vezet? kényelmes sétával érhet? el a Vadaspark területe.
Autóval szintén a Szanatórium utcán kell behajtani, melynek végén jobbra fordulva már csupán az aszfaltúton kell végighaladni. Az út végén hatalmas parkoló várja a vendégeket.
Aktualitások, rendezvények és b?vebb információk kapcsán Tugyi Mária közönségkapcsolati f?munkatársunk áll rendelkezésükre a 06 30 353-0901-es telefonszámon.
Forrás: www.vadaspark-budakeszi.hu, hu.wikipedia.org
További érdekességek a Dataweb-állatinfóban:
Európai bölény (gerincesek, eml?sök, patások): Az európai bölény (Bison bonanus) a tülkösszarvúak családjába (Bovidae), azon belül pedig a tulokformák (Bovinae) alcsaládjába tartozó bölény (Bison) nem egyik faja.Az amerikai bölénnyel annyira közeli rokonok, hogy egymás között keresztez?dhetnek, és az így létrejöv? hibrid utódok is képesek tovább szaporodni. Ez alapján egyes kutatók egyetlen fajba vonják össze ?ket. Az európai bölény Európa ma él? legnagyobb test? szárazföldi eml?se. A bikák testhossza elérheti a 350 cm-t, melyhez 60-80 cm-es farok csatlakozik, marmagassága 180-195 cm, testtömege pedig akár az 1000 kg-ot is elérheti (általában 500-900 kg között). A tehenek valamivel kisebbek, átlagosan 300-540 kg tömeg?ek. Rövid, széles fején mindkét nemnél megtalálhatóak a szarvak. Sz?rzete s?r?, színe az egészen sötét barnától a világos barnáig változik. Nyakán a sz?re hosszabb, mely a nyak alsó részén és állán szakállt képez. A n?stények borjaikkal matriarchális csordákban élnek, melyek létszáma mintegy 20 egyedet számlál, míg a hímek magányosak, esetleg kisebb fiúcsapatokba ver?dnek. Télen több csorda összever?désével nagyobb létszámú csapatok is kialakulhatnak. Aktivitásukat az évszakok változása is befolyásolja, de többnyire nappal aktívak. Els?sorban reggel és este táplálkoznak, ritkán éjszaka is. F? ellenségük a farkas, a fiatal egyedekre azonban a hiúz is veszélyt jelenthet.Az európai bölények kizárólag növényev?k. Els?sorban f?féléket legelnek, kisebb mennyiségben azonban egyéb növényeket is fogyasztanak, így pl. egyéb lágyszárúakat, fakérget, mohákat, gombákat stb. Mindennap isznak, télen gyakran hó evésével fedezik folyadékszükségletüket.
Farkas (gerincesek, eml?sök, ragadozók): A farkas vagy szürke farkas (Canis lupus) a ragadozók családjába tartozó, kutyaféle állat. Háziasított alfaja a kutya (Canis lupus familiaris).Tágabb értelemben farkasnak neveznek a kutyafélék (Canidae) családján belül több más fajt is: ezek a prérifarkas (Canis latrans), a vörös farkas vagy r?t farkas (Canis rufus) és a sörényes farkas (Chrysocyon brachyurus). Szócikkünkben „farkas” alatt a szürke farkas értend?. A farkas talán a legnagyobb területen elterjedt szárazföldi ragadozó. Észak-Amerika és Eurázsia északi területeinek meghatározó csúcsragadozója, de megtalálhatjuk képvisel?it Közép-Amerikában, Észak-Afrikában és Dél-Ázsiában is. Az egykor összefügg?, hatalmas területen a túlzott vadászat következtében ma már csak elszigetelt csoportjai maradtak fenn. Természetes él?helyét nehéz meghatározni, hiszen a félsivatagtól a tundrán át a trópusi es?erd?ig mindenhol képes megélni, ami nagyszer? alkalmazkodó képességét jelzi. A n?stények testtömege 18–55 kilogramm, a hímeké 20–80 kg; testhossza 1,3–1,6 méter. Vad alfajai a rókánál nagyobb, szürke, barnás-szürke, sárgásbarna vagy fehér szín? állatok. (Az alfaj színe él?helyét?l függ.) Élettartam:átlag 13 év, fogságban átlag 15 év. Bár nagyszer? és intelligens vadászként ismert, kisebb részben növényi eredet? táplálékkal is kiegészíti étrendjét. Az állatokban sem válogatós, kisebb állatokat éppúgy elkap, mint a jávorszarvas és pézsmatulok méret? nagy patásokat – persze ez utóbbiakat csapatban vadászva. A kiszemelt vadat kitartóan üldözik hosszú kilométereken keresztül, majd beérve a farába, lágyékába és marjába marva terítik le ?ket. Akár 70 km/h-ás sebesség elérésére is képesek. Miután a legnagyobb sikerre törekednek, els?sorban az eleve hátránnyal induló legyengült, beteg vagy öreg vadakat szemelik ki. Ezáltal fontos a szerepük a prédapopulációk számának szabályozásában. A zsákmányt leterítve a híres farkasétvággyal fejenként akár 9 kilogrammot is megesznek bel?le. A dögöt sem vetik meg, gyakran próbálják közös er?vel elkergetni a többi farkast, a medvéket és a pumákat friss zsákmányuk mell?l. A települések szeméttelepein is megjelennek, hajdan az ?si emberi közösségeket így kerülget? farkasokból háziasíthatták a kutyákat.A farkasok rendkívül szervezett szociális csoportokban, úgynevezett falkákban élnek. Ezek létszáma az él?hely adottságaitól függ?en 2–36 lehet; általában 5–9. A falkák tulajdonképpen olyan nagycsaládok, amelyekben a vezet? alfa-párhoz és utódaikhoz idegen farkasok is csatlakozhatnak. A falkában szigorú a hierarchia: az abszolút úr az alfa-hím, ?t követi az alfa-n?stény. A vezérhímet legyengülése (betegség, sérülés stb.) esetén a béta-hím váltja fel.A farkasokra az egymást váltó „letelepedett” és „nomád” életmód jellemz?. Tavasszal és nyáron egy területen maradnak, amíg a kölykök fel nem n?nek, ?sszel és télen azonban hatalmas távolságokat járnak be éjszakánként. Ilyenkor naponta akár 200 kilométert is megtehetnek, 8 km/h átlagsebességgel.Territoriális viselkedésük er?s; a falka felségterülete az él?hely adottságainak megfelel?en 130–13 000 négyzetkilométer között van. Területüket hevesen védik a betolakodókkal szemben; akár meg is ölhetik azokat.
Borz (gerincesek, eml?sök): A borz (Meles meles) a ragadozók (Carnivora) rendjén belül a menyétfélék (Mustelidae) családjába tartozó faj. Ez a faj a borzformák (Melinae) alcsaládjának névadó tagja és egyben az alcsalád legismertebb faja is. Hogy alcsaládbeli rokonaitól elkülöníthet? legyen gyakran használják rá az európai borz vagy az eurázsiai borz elnevezést is. Hatalmas területen él Eurázsiában az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig, beleértve a Brit-szigeteket és Japánt, délen Vietnam jelenti az elterjedésének határát.Egész Európában elterjedt faj, kivéve a kontinenst?l távolabb es? szigeteket, mint Korzika,Szardínia, Szicília és Ciprus, ahonnan hiányzik.Erd?s területeket kedvel, olykor városi parkokban is el?fordul. Hegyvidéken 2000 méteres magasságig fordul el?. A borz nagyjából 90 centiméter hosszú (ebb?l 15 centiméter a farok hossza) és 15-20 kilogramm súlyú állat. A hímek valamivel nagyobbak, mint a n?stények. Sz?rzete igen jellegzetes mintázatú, hasa fekete, háta viszont ezüstszürke. Pofája fehér, rajta az orrától a szemén át a füléig húzódó fekete sávval. Nappal s?r? aljnövényzet? erd?kbe vonul vissza, de els?sorban nyíltabb területeken keresi táplálékát. Esetenként felkeresi a kultúrterületeket is, amely tulajdonsága miatt kártev?nek tartják. Jellegzetes mozgásáról, hangos csörtetésér?l messzir?l felismerhet?, bár óvatossága miatt ritkán látható. Alkonyat után aktivizálódik, a nappalt üregében tölti. Egyes területen – mint Szibériában és Észak-Európában – téli álmot alszik. Mindenev?, gerincteleneket, kisebb gerinces állatokat (madarak, rágcsálók, hüll?k), magokat, erdei gyümölcsöket, gyökereket és gombát fogyaszt, híresen torkos állat. Sokáig azt hitték, egyedül él, csak a legutóbbi vizsgálatok tárták fel szociális hajlamait. Kiterjedt, sokszor negyed hektáros közös üregrendszerben él egy-egy, legfeljebb 12 egyedb?l álló klán. Az 1,5 méter átmér?j? alvókamrák a bejáratoktól 10 méterre, a föld alatt 2-3 méterre találhatók. Vannak más rendeltetés? területek is, napozók, játszóhelyek stb. Az üregrendszert az egymást követ? generációk akár évszázadokig is használhatják, gyakran még akkor is ragaszkodnak hozzá, amikor a küls? környezet már nem megfelel? számukra. Az üregrendszer ez id? alatt egyre b?vül, akár több hektáros hatalmas rendszerek is létrejöhetnek. Egy angliai üregrendszer vizsgálata során kiderült, hogy az 879 méter hosszú alagúttal, 50 kamrával és 178 bejárattal rendelkezett. A becslések szerint közel 70 tonna föld kitermelésével épült fel. A klántagok genetikai analízise elárulta, hogy közeli rokon egyedek maradnak együtt. A család vezet?je a domináns hím és n?stény. Annak ellenére, hogy a vezérhím több n?sténnyel is párzik, csak a f?n?stény tudja felnevelni sikeresen kicsinyeit. El?nyét úgy biztosítja, hogy megöli az alacsonyabb rangúak kölykeit. Más nagycsaládban él? állattal szemben a családtagok nem segítenek be a kölykök gondozásába, viszont az üregrendszer fejlesztésében és karbantartásában igen. A klánok 50-150 hektáros, egymással alig átfed? területeken élnek, amelyet szagmintával, ürülékükkel és vizeletükkel jelölnek. A territóriumukat hevesen védik. A klánok f?leg n?stényekb?l állnak, a fiatal hímek elvándorolnak, és addig magányosan járnak, míg nem tudnak valamely új klánhoz csatlakozni. Érdekes módon a melegebb vidékeken kisebb a klánok létszáma, s?t valahol párban, illetve egyedül is élhetnek. Egy elmélet szerint éppen a hidegebb, zord id?járás kényszeríti csapatba a borzokat, mert így tudnak hatékonyan ekkora, védelmet jelent? üregrendszereket ásni és fenntartani.
Forrás, képek: hu.wikipedia.org
Cím: Budakeszi Szanatóriumi utca
Tel: +36 (23) 451 783
E-mail: vadaspark.budakeszi@freemail.hu
Web: www.vadaspark-budakeszi.hu
