Hiába mérhetetlen nagy a szegénység, Ázsia Svájcának nevezik a boldog országot, Bhutánt
Bhután gyönyörű, de szegény ország, ahol nemzeti összboldogságot mérnek GDP helyett.
Bhutánt megközelítőleg csupán 750 ezer fő lakja, államvallása a vadzsrajána-buddhizmus, emellett a hinduizmus sem ritka. A kis országot Ázsia Svájcának is szokás nevezni elragadó szépsége, égig nyújtózó hegyei és érintetlen nemzeti parkjai miatt. Gyönyörűsége mellett azonban boldogsága is irigylésre méltó.
Bruttó nemzeti boldogság
Bhután arról vált igazán ismertté a világban, hogy a bruttó nemzeti termék, azaz a GDP helyett egy általuk sokkal fontosabbnak tartott mutatót használnak: a bruttó nemzeti boldogságot, amely index a népesség boldogságát és jólétét méri. A kifejezést egyébként először Jigme Singye Wangchuck bhutáni király használta a brit Financial Timesnak adott interjújában.
Az ország boldogságát az ENSZ is tanulmányozni kezdte, Közgyűlésének egy 2011-es határozatában pedig arra ösztönözte tagállamait, hogy a kis ország példáját követve mérjék nemzeteik szociális jólétét és boldogságát is. Később egy Bhutánnal közösen folytatott közgyűlés napját a boldogság világnapjává nevezték ki.
Érdekesség, hogy a prioritástól függetlenül a GDP növekedési üteme az elmúlt években ugrásszerű lendületet vett, amellyel Bhután már nemcsak a legboldogabb ország, de a leggyorsabban fejlődő gazdaságai közé is tartozik.
A boldog királyság
Bhután államformája monarchia, 1907 óta a Vangcsuk-dinasztia uralkodik, miután a szerzetesek és kormányhivatalnokok gyűlése az ország örökletes királyává nevezte ki Ugyen Wangchuckot. Az 50-es évektől a király kezdeményezésére kapott demokratikusabb formát az államhatalom, felügyelőtanács, majd kormány alakult, az ország az ENSZ tagja lett.
A 90-es évek végén a király a végrehajtó hatalmat a minisztertanácsnak adta, és felhatalmazást adott arra is, hogy büntetőeljárást is kezdeményezhessenek vele szemben. 1999-ig nem volt televízióadás, sem pedig internet, így ez volt az utolsó állam, ahova bevezették, ám ez is megosztó volt a közvéleményben.
Sokan örömmel fogadták a modernizációt, mások pontosan a technikai lemaradottságot érezték a bhutáni boldogság titkának. 2008-ban tartották meg az első demokratikus parlamenti választásokat az országban. A király továbbra is a Vangcsuk-dinasztia tagja, a miniszterelnök pedig évente cserélődik.
Az ország jelenlegi királya 2006-os koronázása óta Dzsigme Keszar Namgyal Vangcsuk, aki 2011-ben vette feleségül Dzsecün Pema bhutáni királynét. Különösen az emberek szívébe lopták magukat, amikor kijelentették, nászútjuk során körbejárják az országot, hogy minél több emberrel találkozhassanak.
Bhután érdekessége az is, hogy az emberek nagy része az utcákon a mai napig népviseletben jár, a közösségi eseményekre pedig kötelezően felveszik a ruhadarabokat. A férfiak hagyományosan térdig érő, a nők bokáig érő ruhát viselnek, melyek színe az adott személy társadalmi státusától függ.
Bhutánban ingyenes az oktatás, amelyben nagy hangsúlyt helyeznek a buddhista tanításokra, a legtöbb iskolában pedig angol nyelvoktatás is zajlik. A 90-es évek oktatási reformjai előtt azonban a bhutáni állampolgárok 10%-a volt csupán írástudó.
Az ország a 2000-es évekig szinte teljesen érintetlen tudott maradni a külvilágtól, még a külföldről érkező turizmust is jelentősen korlátozták. A kiutazás nem volt tiltott, ám Bhutánban törvényes házasságot nem köthetett egy állampolgár egy külföldivel. A gyönyörű ország így tudott igazán elszigetelt maradni Ázsia magashegységeiben, manapság azonban egyre jobban nyit a külvilág felé, védett, érintetlen helyeiért pedig egyre többen rajonganak.
femina
