Több száz adatvédelmi incidenst jelentettek a GDPR, azaz az uniós adatvédelmi rendelet egy évvel ezelőtti hatálybalépése óta. A legtöbb ügy emberi mulasztásra visszavezethető munkahelyi vagy egészségügyi adatkezelési hiba.

Az Európai Unió adatvédelmi rendelete, amit GDPR-nak rövidítenek, egy teljes európai adatvédelmi reform egyik eleme. 2016 májusában lépett hatályba azért, hogy az adatkezelőknek, az adatvédelmi hatóságoknak legyen idejük felkészülni a rendelet alkalmazására.

Nagy változást az eredményezett, hogy részben új intézményeket is bevezetett, olyanokat, mint például az „adatvédelmi incidensek”, ezek kötelező bejelentése a hatóságokhoz, illetve az adatvédelmi hatásvizsgálat alkalmazása és adatvédelmi tájékoztatók elkészítése.

Hogy jellemzően milyen típusú és mennyi bejelentés érkezett az elmúlt időszakban, arról Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke az InfoRádióban elmondta:

„Adatvédelmi incidensekről tavaly május 25. és idén május eleje között

385 bejelentést kaptak, ezek túlnyomó többsége igazolhatóan emberi mulasztásra vezethető vissza, például egy e-mailt nagyobb körnek küldtek el, mint akartak, elveszítettek adathordozókat,

amiken személyes adatok vannak, de érik panaszok a munkahelyi e-mail-fiókok kezelését vagy akár az egészségügyi adatok kezelését is. Volt, aki nem kapta meg a másolatát bizonyos dokumentumoknak” – sorolta Péterfalvi Attila.

Az adatvédelmi bírság összege megemelkedett, a GDPR szerint a bírság összegének felső határa 20 millió euró, vagy az éves globális árbevétel 4 százaléka, illetve amelyik a magasabb összeg. Egyes mulasztásoknál 10 millió euró a büntetés.

A költségvetési szervek vonatkozásában megmaradt a korábbi 20 millió forintos felső határ, de – mint Péterfalvi Attila rámutatott – előbb-utóbb a büntetési tételeknek egységesülniük kell.

Ha egy adatfeldolgozónál történik az incidens, azonnal jelentenie kell.

„72 órán belül az adatvédelmi hatósághoz kell fordulni azzal, hogy mit tettek a helyzet orvoslására.

Abban az esetben, ha magas az incidens kockázata, például különleges adatokat veszítettek el, akkor az érintetteket is tájékoztatni kell, illetve ha túl sok az érintett, akkor a nyilvánosságot is tájékoztatni kell, miközben azonnal meg kell kezdeni elhárítani az incidenst” – hangsúlyozta Péterfalvi Attila.

Nyitókép: Pixabay
infostart

ElőzőKikapott a Barcelona a Spanyol Kupa döntőjében
KövetkezőCélegyenesbe érkezett az EP-választási kampány
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: [email protected]. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza