A budapesti Danube Institute podcast-sorozatának, a Danube Dialogues-nak legújabb részében John O’Sullivan, az intézet elnöke készített interjút Marek Matraszek-kel, a lengyel CEC politikai tanácsadó vállalat elnökével, aki megosztotta nézeteit az atlanti közösség múltjával és jövőjével, valamint Közép-Európának a nyugati civilizációban betöltött szerepével kapcsolatban.
Marek Matraszek (Fotó: Facebook.com)
A ’90-es években Matraszek az Új Atlanti Kezdeményezésnél (NAI) dolgozott, ami pártatlan, nemzetközi szervezetként az euroatlanti intézmények közép-európai kiterjesztésének hatékony segítését és a volt Keleti Blokk országainak felzárkóztatását tűzte ki célul.
A NAI-ban résztvevő különböző felek, miután ráeszméltek, hogy
az Egyesült Államoknak épp oly szüksége van Közép-Európára,
mint azoknak az országoknak az USA-ra, gyakorlatilag akkor fektették le a ma ismert atlanti közösség alapjait. De ez a folyamat talán sosem ment volna végbe, ha nem lett volna akkoriban egy komoly egyetértés a politikai spektrum ellentétes végei között.
A Trump-adminisztráció egyik egyértelmű pozitívuma az Egyesült Államok lényegesen megnövekedett jelenléte Közép-Európában,különösen Lengyelországban a katonai és energia kérdések terén. Emiatt akadnak problémáink a németekkel való kapcsolatunkban, de ha megkérdezné a lengyeleket ma, hogy nagyobb biztonságban érzik-e magukat, mint négy évvel ezelőtt, akkor szerintem a válasz igen lenne – emelte ki.
Az előrelátó európai vezetők felismerik, hogy a folyamatos integráció és Európa stabilizációja nem fog tovább haladni, ha hirtelen bevezetnek egy centrifugális erőt, ami kilöki Lengyelországot és Magyarországot a képből. Tisztában vannak vele, hogy
Brüsszelnek épp oly szüksége van Lengyelországra és Magyarországra, amennyire Magyarországnak és Lengyelországnak van szüksége Brüsszelre.
Tehát ez egyfajta szimbiotikus kapcsolat, ami szerintem továbbra is megmarad és igazából ez adja Orbán és Morawecki erejét – magyarázta.
Mind a jobb, mind pedig a baloldal az olyan klasszikus liberális értékekre fókuszált, mint a jogállamiság vagy a szólásszabadság,és így képesek voltak együtt gondolkodni a jövőről. A közép-európai országok erős vágya, hogy az euroatlanti közösségekhez tartozzanak viszont nemcsak gazdasági vagy stratégiai okokból jelentkezett olyan sürgetően, hanem leginkább egyfajta civilizációs lendület hajtotta, hogy visszatérhessenek a nyugati világba, ahonnan a Jalta-i felosztás kiszakította őket.
Lengyelország politikailag egyre megosztottabbá válik
A nemrég lezajlott lengyel elnökválasztás kapcsán Matraszek elmondta, hogy Lengyelország politikailag egyre megosztottabbá válik, hisz a mostani szoros verseny is megmutatta, hogy mennyire elkülönülnek egymástól a vidéki és nagyvárosi szavazók. Andrzej Duda győzelme mindenesetre nagyon is jelentős, hiszen ezzel ő lett a második elnök a lengyel történelemben, akinek sikerült második mandátumot szereznie.
Lengyelország sokat tud nyerni, ha a kapcsolatait és szövetségeseit itt-ott cserélgetni kezdi. Amerika európai szerepével kapcsolatban például Németországgal működnek együtt, de teljesen más országokkal társulnak az energia kérdésekben, és megint más országokkal Oroszország kapcsán. Lengyelország rájött, hogy ha megválogathatja az európai szövetségeseit, akkor képes lesz megvalósítani geostratégiai céljai egy részét is – fogalmazott.
Ha az európai választásokat is belevesszük, ez volt sorozatban a Jog és Igazságosság (PiS) a hetedik győzelme, és úgy tűnik a párt megtalálta a tökéletes formulát a széleskörű szociáldemokrata gazdasági reformok, valamint a család, az egyház és a nemzeti identitás köré épített erős konzervatív értékek elegyében. De Matraszek szerint
még ennyi siker után is szükség van egy retorikai újításra, mert még mindig vannak megszólítatlan szavazók Lengyelországban,
amelyek könnyen átfordíthatják a következő választások eredményeit.
Mindig van egy határa Brüsszelnek
Duda Lengyelországa (csak úgy, mint az orbáni Magyarország) gyakran esik a nyugati kritika célkeresztjébe a jogállamiság állítólagos megsértése miatt. Matraszek szerint a lengyel igazságügyi reform legfőbb problémája az, hogy (a vádak igazságtartalmától függetlenül) túl könnyű politikai fegyvert kovácsolni belőle mind a belső, mind pedig a külső ellenzéknek, hogy azzal támadja a PiS-t minden lehetséges fronton.
Ennek ellenére, mondta Matraszek,
mindig van egy határa annak, hogy Brüsszel meddig mer elmenni ezekkel az országokkal szemben,
hisz különösen a posztbrexit Európában Lengyelország és Magyarország elengedhetetlen lesz stratégiai és gazdasági szempontból egyaránt.
hirado, Hirmagazin.eu
