1. Ukrajna gyorsított EU‑csatlakozása
- Az EU jelenleg azon dolgozik, hogy Ukrajna mielőbb megkezdhesse az EU-csatlakozási tárgyalásokat egy ún. „gyorsított eljárás” keretében. Ennek során nem szükséges minden tagállami egyetértés az eljárás megkezdéséhez — 26 ország elegendő lehet a tárgyalások megnyitásához. A |Unanimity may only be needed at a much későbbi szakaszban, például a fejezetek lezárásakor.
- A lengyel (és dán) elnökség támogatja a gyorsított csatlakozást, tekintettel arra, hogy segíteni kívánják Ukrajna mielőbbi EU-tagságát – Magyarország véleményének megkerülésével is.
- Csaba Dömötör (FIDESZ EP-képviselő) arról beszélt, hogy Brüsszel az EU bővítési folyamatában szándékosan kívánja figyelmen kívül hagyni Magyarország vétójogát, és a tagállamokat erre próbálja rávenni.
2. Magyarország gyorsított eltávolítása az EU-ból
- A „Magyarország eltávolítása” az EU-ból hivatalosan nem szerepel. Ugyanakkor; a nemzetközi fórumokon — főleg az EU-s döntéshozatalban — felmerült: a magyar vétó visszavonásának lehetősége és a tagállami szavazati jog felfüggesztése (pl. az EU Tanácsa határozatai kapcsán) olyan ~Plan B-es megoldásként lehetséges, amely nekitámaszkodik az ún. kvórum‑elvnek.
Például Olha Stefanishyna, Ukrajna EU-csatlakozásért felelős miniszterhelyettese szerint a tárgyalási eljárások megnyitásához nem szükséges Magyarország jóváhagyása — csupán 26 tagállam hozzájárulása elegendő. A magyar vétó csak a későbbi döntésekben érvényesíthető teljeskörűen. - Ez összefügg azzal, hogy az EU szabályrendszere átvizsgálás alatt van, és felmerült az EU-s szavazati jog felfüggesztésének lehetősége bizonyos tagállamokkal kapcsolatban, és habár Magyarországot még nem távolították el, felfogható úgy, hogy a jelenlegi EU intézmények számára megkerülhetővé vált a magyar vétó bizonyos esetekben.
Summa-summarum:
- Ukrajna gyorsított EU‑csatlakozásának támogatói között szerepelnek a lengyel és dán EU-elnökségek is, és Brüsszel egyes részei kezdeményezik a magyar vétó figyelmen kívül hagyását vagy megkerülését.
- Magyarország szerintük ha még visszatarthatná a tárgyalások megnyitását, a záró, ún. döntési szakaszban viszont a vétó még hatékony lehet – tehát az ország nem gondolkodik hivatalosan kilépésben, csupán az EU-rendszer megkerülésében.
- A magyar kormány politikai szereplői, (mint Gulyás Gergely vagy Balázs Orbán) egyértelműen elutasítják a gyorsított eljárást: szerintük veszélyes a magyar gazdaságra, kohéziós forrásokra, agrárpiacokra és biztonságra is.
- A politikai sajtóban és kommentárokban (pl. Sikorski, CvS) is elhangzott, hogy Magyarország igazolják egyfajta EU‑ellenes blokkolást, amelyet külső és belső politikai játékok részeként értelmeznek.
