Brüsszelben megszületett a megállapodás, Orbán Viktor miniszterelnök elérte, amit akart
Brüsszelben megszületett a megállapodás, Orbán Viktor miniszterelnök elérte, amit akart – írta az Origo hétfő este.
A portál szerint
Magyarország hárommilliárd euróval több pénzt kapott a tervezettnél.
Angela Merkel német kancellár ígéretet tett, hogy a német elnökség alatt, 2020. végéig lezárja a Magyarországgal szemben indított hetes cikkely szerinti eljárást.
Hozzátették:
„Magyarországot nem tudják zsarolni, mert a tárgyalások során sikerült elérni, hogy a Magyarországnak járó pénzt politikai feltételekkel, politikai ellenőrzéssel nem kötik össze, csak és kizárólag financiális ellenőrzés lehet”.
Orbán Viktornak most nem sikerült elérnie, hogy az NGO-k ne kapjanak pénzt a büdzséből, de Magyarország ezért a célért tovább fog harcolni – írták.
Emlékeztettek: a magyar parlament múlt kedden megszavazta, hogy a magyar kormány milyen feltételekkel tárgyalhat Brüsszelben, azaz, miként támogathatja az Európai Unió koronavírus-járvány okozta gazdasági károk enyhítését célzó hitelfelvételét.
A támogatási feltételek között szerepel, hogy a szegényebb országok nem kaphatnak kevesebb forrást, mint a gazdagok; a pénzt kizárólag a gazdaság újraindítására, a gazdasági növekedés beindítására, a munkahelyek védelmére és új munkahelyek teremtésére lehet fordítani; továbbá a forrás nem köthető össze olyan politikai és ideológiai feltételekkel, mint a jogállamiság, illetve a bevándorlás kérdésének a megítélése. Orbán Viktor miniszterelnök egy ilyen parlamenti határozattal utazott Brüsszelbe tárgyalni.
A magyar kormány álláspontja az, hogyha az uniós tagállamok közösen veszik fel a hitelt, a feltételekről is közösen kell dönteniük
– emelték ki.
„Összességében egyértelmű magyar sikerrel zárult az eredetileg két naposra tervezett, végül négy hosszú napig tartó brüsszeli csúcs”: Orbán Viktor elérte, amit akart, Magyarország a tervezettnél hárommilliárd euróval többet kap, és év végéig – mint azt Angela Merkel megígérte – lezárják a hetes cikkely szerinti eljárást.
A négy napos tárgyalás alatt kisebb csoportokban éjszaka és nappal is folyamatosak voltak a tárgyalások.
Az úgynevezett takarékos négyek mereven ragaszkodtak álláspontjukhoz a pénzek elosztásával kapcsolatban, köztük volt a Magyarországot támadó Hollandia is.
A megállapodást Varga Judit igazságügyi miniszter egy Facebook-bejegyzés keretében üdvözölte:
Ismét bebizonyosodott, hogy a becsületes, kitartó munka meghozza gyümölcsét! Példátlanul hosszú uniós csúcs, hatalmas magyar győzelem, a bizottsági javaslatnál 3 milliárd euróval több uniós forrás érkezik Magyarországra a következő 7 évben. Merjünk nagyok lenni!
– fogalmazott a miniszter.
Sokáig úgy tűnt, hogy Hollandia szab majd gátat a megegyezésnek
A miniszterelnök a hétvégén azt mondta: a hollandok egy olyan eszközt kívánnak bevezetni, amely ellenőrzi az uniós pénzek kifizetését és felhasználását, különösen a déli országok esetében. Szólt arról is, hogy ez az eszköz politikai feltételekhez kötné a kifizetéseket, amit az Országgyűlés határozata szerint ezt nem lehet megtenni.
Az új mechanizmus, amit javasoltak, nyilvánvalóan összehozza a politikát meg a gazdaságot, ez a parlament szerint sem fogadható el – húzta alá Orbán Viktor.
„Nem tudom mi a személyes oka a holland miniszterelnöknek, hogy utáljon engem vagy Magyarországot, de nagyon keményen támad minket. Egyértelművé tette, hogy mivel Magyarország – véleménye szerint – nem tartja tiszteletben a jogállamiságot, pénzügyileg meg kell büntetni. Ez elfogadhatatlan”
– mondta a kormányfő.
Orbán Viktor kormányfő brüsszeli újságíróknak nyilatkozik az Európai Unió csúcstalálkozójának harmadik napján a Leopold parkban (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)
Hollandia keres az EU-tagságon
„Azért vagyunk itt, hogy a saját országaink érdekeit képviseljük. Profik vagyunk, tiszteljük egymást, de ha a tárgyalások kissé eldurvulnak, tudjuk, mit miért teszünk” – így nyilatkozott újságíróknak az uniós csúcs hétfői tárgyalásai előtt a holland miniszterelnök. Mark Rutte azt is leszögezte, hogy a „takarékos négyek”, azaz Hollandia, Ausztria, Dánia és Svédország továbbra is egységesek a kiadások mérséklése ügyében.
A költségvetési mértékletesség védelmezőjének szerepében tetszelgő holland kormány szereti azt hangoztatni, hogy az ország a legnagyobb nettó befizetője az Európai Uniónak. Tény, hogy a lakosság lélekszámához mérten,
egy főre vetítve Hollandia adja a büdzsébe a legnagyobb összeget, csakhogy ez korántsem önzetlen áldozat
– hívta fel a figyelmet Tóth Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakértője.
„A tizenhatmilliós Hollandián belül az egy állampolgárra levetített összeg vagy lebontott összeg az a legnagyobb Hollandia esetében, viszont a mérleg másik serpenyőjében az van, hogy rengeteg pénzt visszakap Hollandia ebből különböző csatornákon. Ha megnézzük Hollandia befizetéseit, és azt, hogy mennyit kap ebből vissza különböző csatornákon, akkor azt látjuk, hogy Hollandia azért jól jár alapvetően az Európai Unióval” – fogalmazott.
A szakértő szavait igazolja az a grafikon is, amelyet a szlovén kormányfő, Janez Janša be is vitt a vasárnapi tanácskozásokra. Az eredetileg az Európai Parlament költségvetési bizottsága által közzétett diagramon látható, hogy Hollandia valójában a negyedik legnagyobb haszonélvezője az Európai Uniónak. Az ország évente 84 milliárd euró bevételhez jut pusztán annak köszönhetően, hogy működik a vámok és korlátozások nélküli közös piac.
A holland számvevőszék adatai szerint az ország mezőgazdasága is az európai uniós forrásoknak köszönhetően maradt egyáltalán működőképes.
A szervezet honlapján olvasható beszámoló leszögezi: a 2014 és 2020 közötti költségvetés támogatásai nélkül a holland gazdák felének jövedelme nem érné el a minimálbért sem.
Az EUObserver pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy
a holland miniszterelnök meglehetősen álszent módon viselkedik a költségvetési szigor kérdésében.
A hírportálon megjelent véleménycikk szerint ugyanis Hollandia éves szinten több mint hétmilliárd eurónyi többlet társasági adót köszönhet az adóparadicsomokra jellemző jogi szabályozásnak. Ezt az összeget pedig elsősorban az uniós támogatásokra leginkább rászoruló déli és keleti tagállamok nemzeti költségvetésétől vonja így el.
Origo / Hirmagazin.eu
