Szeptemberben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette: az EU azt tervezi, hogy kamatmentes „jóvátételi” kölcsönt nyújt Ukrajnának, amelynek fedezete a befagyasztott orosz állami vagyon lenne. A javaslat röviden azt jelenti, hogy az orosz pénzeszközök ugyan papíron megmaradnak Oroszország tulajdonában, de az EU úgy számol velük, mintha garanciaalapként rendelkezésre állnának.
A terv egyszerre politikai üzenet, gazdasági kockázatvállalás és jogi akrobatamutatvány. A kérdés: meddig lehet elmenni úgy, hogy közben ne sérüljön a nemzetközi jog és az uniós jogbiztonság?
Miért nem lehet egyszerűen „elvenni” az orosz vagyont?
Az orosz vagyon befagyasztása engedélyezett eszköz az EU-ban. A vagyon elkobzása azonban egészen más kategória:
1. A nemzetközi jog tiltja az állami vagyon kisajátítását
Egy szuverén állam vagyonát elvenni hadviselésnek minősülhet, hacsak nincs mögötte nemzetközi bírósági ítélet.
2. Az EU saját jogrendszere sem engedi az elkobzást
Az uniós szerződések csak ideiglenes korlátozást tesznek lehetővé, nem tulajdonfosztást.
3. Jogbiztonsági precedens
Amennyiben ma Oroszország vagyonát lehetne elkobozni, holnap bármely más államét is lehetne, politikai szimpátiától függően. Ez az EU pénzügyi hitelességét veszélyeztetné.
.. Akkor mit „talált ki” Brüsszel?
Az Európai Bizottság egy „kijátszás-mentes”-nek szánt kiskaput dolgoz ki:
- nem kobozzák el az orosz vagyon tulajdonjogát,
- csak felhasználják a vagyonból származó hozamot, illetve
- a vagyont fedezetként kezelik egy Ukrajnának adott kamatmentes hitel mögött.
Papíron tehát Oroszország pénze nem kerül átruházásra, a gyakorlatban viszont mégis az EU finanszírozza vele Ukrajnát.
Ez politikai értelemben kényszerítő eszköz, jogilag pedig egy olyan konstrukció, ahol Brüsszel azt mondja: „nem ellopjuk, csak használjuk”.
Sok tagállam — főleg Németország és Franciaország — éppen ezért fenntartásokkal él. A kérdés ugyanis nem az, hogy Ukrajna rászorul-e a támogatásra, hanem az, hogy milyen áron tartható fenn az EU jogállami hitelessége.
Miért veszélyes ez a megoldás?
1. Precedenst teremt
Ha egyszer megteszi az EU, más országok, más konfliktusokban is hivatkozhatnak rá.
2. Elbizonytalaníthatja a külföldi befektetőket
Ki mer nagy állami tartalékokat vagy ingatlanbefektetéseket európai bankokban tartani, ha egy geopolitikai döntés után az EU akár „használatba” veheti?
3. Oroszország válaszlépései beláthatatlanok lehetnek
Moszkva már jelezte: meglepő és kemény reakciót tervez, ha bármilyen formában felhasználják vagyonát.
4. Az EU saját pénzügyi stabilitását is érintheti
Ha egy ilyen hitel később bedőlne, a tagállamok állnák a számlát.
Hol áll most a vita?
A Bizottság nyomná előre a konstrukciót, több tagállam azonban jogi véleményt kért. A legnagyobb vita arról folyik:
- szabad-e a befagyasztott vagyonból jogi trükkökkel pénzügyi fedezetet csinálni,
- és belefér-e mindez az EU alapító szerződéseibe.
A vita tehát nem politikai, hanem jogelvi: lehet-e úgy „nem elvenni” valamit, hogy közben mégis más célra használják?
