Az Európai Bizottság elnöke nemrég beismerte, hogy Brüsszel teljesen elhibázta nemcsak az oltási kampány megszervezését, hanem a vakcinák beszerzését is.
Az EU rengeteg hibát követett el már a járvány kezdetétől. Szimbolikus politizálásba kezdtek Brüsszelben, majd alkudozni próbáltak, végül későn és rossz szerződéseket kötöttek a gyártókkal. Így óriási hátrányba került az unió Nagy-Britanniával és Izraellel szemben.
Eddig csak a Pfizer-, az AstraZeneca- és a Moderna-vakcinákat engedélyezték, miközben a Szputnyik V és a kínai Sinopharm készítményeivel már több millió embert oltottak be sikeresen.
A magyar kormány ezért állapodott meg az orosz és kínai partnerekkel is, így az ország jelentős előnybe került az EU többi országával szemben.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy pénteki lapinterjúban elismerte, hogy a brüsszeli vakcinabeszerzés és az oltási kampány teljes kudarcot vallott.
A Süddeutsche Zeitung című német lapnak azt nyilatkozta, hogy a vakcinával kapcsolatos több ügyben is másként kellett volna eljárni az Európai Uniónak, és már nyíltan azt ösztönözte, hogy a tagországok vegyék saját kézbe a védekezést, hiszen kiadhatnak szükséghelyzeti használati engedélyt az új típusú koronavírus elleni oltóanyagokra – ahogyan ezt Magyarország is tette.
Az Európai Bizottság elnökét arról is megkérdezték, hogy mely területen hibázott leginkább Brüsszel. Ursula von der Leyen szerint túlzottan a vakcinafejlesztésre összpontosítottak, miközben nem foglalkoztak a tömeggyártással,
NEM ALAKÍTOTTAK KI ÚJ SZÁLLÍTÁSI LÁNCOKAT, ÉS ARRA SEM VOLT KÉSZ STRATÉGIA, HOGY MIKÉNT INDÍTSÁK EL A TERMELÉST.
A német kereszténydemokrata politikus elmondta, hogy Nagy-Britannia nagyon hamar engedélyezte az AstraZeneca vakcináját, azonban ilyen esetekben a felelősség a gyártóról a kormányra száll, ezt viszont az unió nem akarta – valójában
NEM VOLT BÁTORSÁGA, VAGY ÚGY IS MONDHATJUK, KÉPESSÉGE ARRA, HOGY DÖNTSÖN.
Ezzel kapcsolatban rengeteg kritika érte az Európai Uniót, hiszen máig érthetetlen, hogy miért csak néhány napja engedélyezték a brit vakcinát, amellyel már több millió embert beoltottak, és az egyik fő oka annak, hogy Nagy-Britannia az oltási verseny élén áll. De Brüsszel hátrányba került a Pfizer és a Moderna engedélyezésénél is, és ezek után csak futott a britek, az amerikaiak és az izraeliek után.
Az oxfordinak is nevezett vakcina szállítása és tárolása nem igényel különleges körülményeket, és olcsó is, így az engedélyezése már önmagában is megoldhatta volna azokat a logisztikai problémákat, amelyekkel az unió hónapok óta néz farkasszemet.
AZONBAN MIVEL AZ UNIÓ ILYEN KÉSŐN ADTA KI A SZÜKSÉGES ENGEDÉLYEKET, EGYSZERŰEN NINCS ELÉG A BRIT OLTÓANYAGBÓL (SEM), ÉS HA LESZ IS, MÁS ORSZÁGOKÉ LESZ A PRIORITÁS.
Mivel a Pfizer és a Moderna oltásaiból is kevés érkezik, így az egész Unióban krónikus vakcinahiány alakult ki. Az unió határain kívül viszont mindeközben rendkívül sikeresen oltanak az orosz Szputnyik V és a kínai Sinopharm hatóanyagaival, ezek pedig központilag belátható időn belül nem lesznek elérhetőek a tagállamok számára.
AMI IGAZÁN DRÁMAI: AZ OLTÁSI KAMPÁNY MEGOLDHATÓ LETT VOLNA A PFIZER ÉS A MODERNA KÉSZÍTMÉNYÉVEL IS, HA BRÜSSZEL JÓ SZERZŐDÉSEKET KÖT A VÁLLALATOKKAL, EZ VISZONT NEM TÖRTÉNT MEG.
Nem véletlen, hogy Izraelben, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban sokkal előrébb tart az oltás, hiszen ezek az országok lényegesen többet fizettek adagonként a vakcinákért, ennek következtében pedig a gyártók őket szolgálják ki elsőnek. Nemcsak az nyomott sokat latba, hogy Brüsszel az anyagiakat fontosabbnak tartotta az emberéleteknél, hanem az is, hogy az unió hónapokkal később kötött le az adagokat a gyártókkal, mint a korábban említett országok.
A legfőbb ok német lapok szerint az volt, hogy Angela Merkel német kancellár – aki ráadásul ebben az időben német kormányfőként az unió soros elnöke is volt – szimbolikus okokból engedett Macron francia elnök lobbizásának, és ugyanannyi vakcinára írtak alá szerződést a francia Sanofival, mint a Pfizer-BioNTech-el (a BioNTech német cég). Másrészt – a német Die Welt információja szerint –
BELGIUM SOKÁIG OLTÁSELLENES ÖSSZEESKÜVÉS-ELMÉLETEKET HANGOZTATVA BLOKKOLTA A BESZERZÉST.
A magyar kormány már nagyon korán felismerte, hogy nem szabad csak a kudarcot vallott brüsszeli vakcinastratégiára alapozni, ezért orosz, kínai és izraeli partnerekkel is tárgyalt. Sikerült is lekötni 5 millió adagot a Sinopharm-vakcinából, a Szputnyik V oltóanyagból pedig 2 milliót – utóbbiból az első 40 ezer adag már meg is érkezett, miután a vakcinát engedélyezték a magyar hatóságok.
Időközben az unió is felismerte, hogy külső segítségre van szükség. Angela Merkel német kancellár hosszas tárgyalásokat folytatott Vlagyimir Putyinnal, és arra kérte az orosz elnököt, hogy nyújtsa be a Szputnyik V engedélyezéséhez szükséges dokumentumokat az Európai Gyógyszerügynökségnek (EMA), hogy mihamarabb használni lehessen a vakcinát az EU-ban is.
A SZPUTNYIK V VAKCINÁT EGYÉBKÉNT EURÓPÁBAN RÉGÓTA HASZNÁLJÁK MÁR,
hiszen a nem uniós tagállam Szerbiában már december 30-án elérhető volt a vakcina, és a legfrissebb hírek szerint az idei év végén már határon belül fogják gyártani az oltóanyagot, erről előrehaladott tárgyalásokat folytatnak Oroszországgal.
Látszik tehát, hogy azok az országok, amelyek sikeresek az oltás terén, hamarabb léptek és több pénzt áldoztak az emberéletek megmentésére, mint az EU, vagy Szerbia esetében – akárcsak Magyarország is – nem csak Brüsszelre hagyatkoztak, hanem több lábon álltak, más partnerekkel is tárgyaltak a biztonságos és hatásos oltóanyagok beszerzéséről.
Az alábbi statisztikában, amely azt mutatja, hogy 100 főből az adott országon belül hányan kaptak oltást, jól látszik, hogy Izrael, Szerbia, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok is toronymagasan megelőzi az Európai Uniót.
IZRAELBEN 100 ÁLLAMPOLGÁRBÓL 58,94 MÁR KAPOTT LEGALÁBB EGY ADAG KORONAVÍRUS ELLENI VAKCINÁT, AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN 15,50, AMERIKÁBAN 9,90, SZERBIÁBAN 7,29, AZ UNIÓBAN VISZONT CSAK 3,13.