forrás: MTI
Az Európai Bizottság Magyarországnak idén 2,9, jövőre 2,2, 2017-ben pedig 2,5 százalékos gazdasági növekedést jósol a csütörtökön közzétett úgynevezett őszi gazdasági prognózisában.
Brüsszel úgy látja, hogy a magyar költségvetés egyensúlya is tovább fog javulni és az államadósság is csökkenő pályán marad.
A bizottság felidézi, hogy a magyar gazdaság tavaly rendkívüli mértékben, 3,7 százalékkal bővült, a viszonylagos lassulás oka pedig a korábbi növekedést támogató hatások, például az uniós források lehívásának kifutása. A 2017-re ismét emelkedő növekedést Brüsszel az addigra várhatóan felfutó beruházásoknak tudja be. Kitér viszont a brüsszeli testület arra, hogy a növekedés nagy mértékben kötődik az uniós források felhasználásához.
Az elemzés említést tesz arról, hogy a vizsgált időszakban várhatóan a háztartások fogyasztása is tovább bővül, mert az alacsony infláció és az emelkedő bérek hatására a háztartások egyre több szabadon elkölthető jövedelemmel rendelkeznek. A testület arra is kitér, hogy a bankok elszámoltatása és a tisztességtelenül felszámolt kamat- és árfolyamterhek egyszeri visszafizetése is éreztette hatását, valamint a januárban bekövetkező, egy százalékpontos jövedelemadó-csökkentés is kedvezően hat majd a fogyasztásra, amelyet a jól teljesítő munkaerőpiac is támogat.
A bizottság úgy látja, hogy a nettó export is bővülni fog, és szintén hozzájárul a növekedéshez, tovább emelve a folyó fizetési mérleg többletét is. Ezzel kapcsolatban a bizottság megjegyzi, hogy az uniós források felhasználásának kifutása miatt is csökken az import, és főleg az autóipari beruházások miatt bővül az export.
A folyamatos növekedés a foglalkoztatási adatokra is pozitívan fog hatni. A bizottság szerint idén 7,1 százalék lesz az állástalanok aránya, ami fokozatosan 6,2 százalékra mérséklődik 2017-re.
Az inflációval összefüggésben Brüsszel arra mutat rá, hogy jövőre a korábban vártnál alacsonyabb, 2 százalék körüli lehet a fogyasztói árak emelkedése, amit az import relatív drágulásának elmaradása, a vártnál alacsonyabb olajárak, az alacsony élelmiszerárak és a rezsicsökkentés hatásai magyaráznak. 2017-re a bizottság 2,5 százalékos inflációt jósol Magyarországnak, megemlítve, hogy az év végére a jegybank által célként megjelölt 3 százalék körülire emelkedhet a pénzromlás üteme.
A gazdasági kockázatok között a bizottság első helyen jelöli meg a dízelbotrány további súlyosbodásának lehetőségét, ami árthat a magyarországi termelésnek. Emellett hátrányos közvetett hatása lehet a kínai és a többi feltörekvő gazdaság lassulásának is. Brüsszel szerint az agrárszektor lehúzza a növekedést, és ez az év egészére nézve kockázatot jelent. Javíthatják viszont a hitelezést és a növekedést a pénzügyi szektorral kapcsolatos tervezett intézkedések, és az is, hogy a kis- és közepes vállalkozások támogatott hiteleit csak lassan vezetik ki. Az pedig, hogy a devizahitelek forintosítását követően, az árfolyamkockázat megszűnésével, a háztartások csökkenthetik elővigyázatossági tartalékaikat, a fogyasztás növekedéséhez járulhat hozzá.
A migrációs válság alapvetően nem érinti az ország makrogazdasági kilátásait – állapítja meg az Európai Bizottság.
Brüsszel úgy látja, hogy a magyar költségvetés egyensúlya is tovább fog javulni. A bizottság az idei évre 2,3, 2016-ra 2,1, 2017-re pedig 2 százalékos költségvetési hiányt jelez előre. A javuláshoz egyaránt hozzájárul az adóbevételek robusztus növekedése és az állam kamatterheinek mérséklődése. Ezt a pozitív hatást pedig csak részben oltják ki a felmerülő nem várt kiadások, például a menekültválság miatt, valamint azok a brüsszeli döntések, amelyek értelmében a költségvetés nem szedheti be az élelmiszer-áruházak felügyeleti díját és a dohánykereskedelemre kivetett különadót.
A 2016-os deficittel kapcsolatban Brüsszel világossá teszi, hogy az a már betervezett kiadásnövekedéssel és a GDP 0,7 százalékát kitevő adócsökkentéssel is számol, emellett azt feltételezi, hogy a kormány jövőre nem használja fel a GDP 0,2 százalékát kitevő tartalékot.
Kockázatként azonosítja viszont az Európai Bizottság, hogy idén és jövőre is a tervezettnél nagyobb költséggel járhat az állam számára az uniós projektek finanszírozása, mert nem tudni, hogy egyes kifogásolt projektekkel kapcsolatban a bizottság mekkora korrekciót, kiigazítást állapít majd meg. Kitér a brüsszeli testület arra is, hogy az oktatás és az egészségügy „szűkös működtetési költségvetése jelentős megvalósítási kockázatokat hordoz”. A földárverések bevétele viszont meghaladhatja a tervezett összeget, és ebből már idén is juthat pénzhez a büdzsé.
A költségvetés strukturális, egyedi intézkedésektől megtisztított mérlege stabilan 2,3-2,6 százalékos hiányt mutat majd a vizsgált időszakban az Európai Bizottság szerint.
A testület úgy véli: az államadósság is csökkenő pályán marad, idén a bruttó hazai termék (GDP) 75,8 százaléka lesz, jövőre 74,5, 2017-re pedig 72,6 százalékra mérséklődik.
