Brüsszelben gőzerővel gyártják a betelepítési programokat – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Úgy fogalmazott: a Brüsszelben ma hatalmon lévő bevándorláspárti erők a májusi európai parlamenti (EP) választásig mindent át akarnak erőltetni, mert előfordulhat, hogy a szavazás után egy bevándorlást elutasító többség jön létre a kontinensen.
Az Európai Bizottság ezért most közzétette programját arról, mit kellene sürgősen végrehajtani, ami – a miniszterelnök értékelése szerint – „horrorgyűjtemény egy magyar ember számára”.
Brüsszel elvenné a határvédelmet a tagállamoktól
Ugyanis állandó betelepítési programról, legális migrációs útvonalak megnyitásáról, afrikai országokkal közös kísérleti migrációs programokról és humanitárius vízum bevezetéséről szól, továbbá bevonná az NGO-kat a vízumelbírálásba, elvenné a határvédelmet a tagállamoktól, és átadná a Frontexnek, ahol már nem határvédelemről beszélnek, hanem határmenedzsmentről – fejtette ki. „A határvédelem szó azt jelenti, a határ, amit megvédünk, a határmenedzsment azt jelenti, hogy van ott valami, amin az átjutást valahogy el kell intézni. Ez egy teljesen más gondolkodásmódot kifejező kategória, illetve definíció” – fogalmazott. A kormányfő ezek alapján arra számít a közelgő EU-s csúcstalálkozóval kapcsolatban, hogy „erős napjai” lesznek a jövő héten Brüsszelben.
Orbán Viktor azt is mondta, bevándorláspárti oldalon mindig az EP – „Magyarországgal is szórakozó” – liberális frakciója megy legelöl, mert olyan pénz- és médiatámogatás van mögötte, amely alapján ez tekinthető a legerősebb csoportnak az EP-ben.
A miniszterelnök az interjúban az elmúlt évek fontos eredményének nevezte, hogy felszínre hozták a korábban rejtőzködő, „víz alatt dolgozó” Soros-hálózatot, amelyet senki nem hatalmazott fel az emberek életének befolyásolására.
Megjegyezte, ez a csata az Egyesült Államokban is zajlik: Donald Trump elnök erőcsoportjai, valamint „a Sorosék” között, és míg a Trump körüli erők vissza akarnak térni az amerikai nemzeti érdekek alapjára, addig a Soros-féle hálózatok, a globalisták a nemzetállamokra nézve kötelező világkormányzást akarnak. Ez a szembenállás mindenhol megfigyelhető – folytatta -, Magyarországon is, csak az ellenzék „szárnyaszegettsége” miatt a konfliktus nem rajzolódik ki a maga komolyságában, mert ugyan a magyar ellenzék a globalista világkormányzás filozófiáját képviseli, „csak éppen ebben a pillanatban ennek nincs nagy jelentősége”.
Szerinte egyébként az ilyen hálózatok, mozgalmak „három telefonon intézik az ügyeket” – ami kétségtelen versenyelőnyük a nemzetállamokkal szemben -, be akarják juttatni az embereiket a fontos helyekre, úgy működnek, mint a titkosszolgálatok, „ők maguk a kiszervezett titkosszolgálatok”.
A kormányfő hozzátette azt is: a magyar gazdaságról ma mindenki elismeréssel szól, „ahol pedig pénz van, ott spekulánsok is vannak, ahol hús van, ott légy is van”. Az ország vezetésének szerinte az a dolga, hogy a spekulánsokat, mint amilyen Soros György is, „elhessentse”.
Szóba került az ENSZ tervezett migrációs paktuma is, amelyből Magyarország kilépett, és amelyről a miniszterelnök úgy fogalmazott: a Soros-féle nemzetközi hálózatoknak van egy olyan kísérletük, hogy az ENSZ-t használják fel a migráció jó dologként való elismerésére, így ugyanis a „Soros Györgyök” azt mondhatják, a világ hatalmazta fel őket. Szerinte egyre több ország fog távolodni ettől az ENSZ-dokumentumtól.
Recep Tayyip Erdogan török elnök hét eleji budapesti látogatásáról szólva Orbán Viktor azt mondta: a magyar külpolitika általános alapelve, hogy „nekünk az a dolgunk, hogy barátokat gyűjtsünk, ne pedig ellenségeket”.
Hozzátette továbbá, hogy a török politikai rendszer kérdésével kapcsolatos ügyek a törökökre tartoznak. Magyarországot eddig is távol tartotta attól, hogy „rossz nyugat-európai tempót” vegyen fel, és megpróbáljon kioktatni más államokat, hogy „ejnye-bejnye, nem így kell ám viselkedni” – fejtette ki. Megjegyezte, ezt a „divatot” az amerikaiak vezették be, de ők is rájöttek, hogy ez a viselkedés nem vezet sehova.
A miniszterelnök kiemelte emellett, hogy Magyarország biztonsága közvetlen összefüggésben van a török politikával, Törökországban ugyanis jelenleg 4 millió migráns tartózkodik, akik azért nem indulnak meg Nyugat felé, mert a törökök nem hagyják őket, de ha hagynák, akkor ezeknek az embereknek egy tekintélyes része néhány nappal később a szerb-magyar határon tűnne fel. Ezek alapján elemi érdeknek nevezte, hogy Törökországnak erős politikai rendszere és erős vezetője legyen.
Tarlós István héten bejelentett főpolgármester-jelöltségéről Orbán Viktor elmondta: a Fidesz kerületi polgármesterei hatalmazták fel őt arra, hogy kérje fel a főpolgármestert az újraindulásra.
Azt is mondta, Tarlós István nem olyan ember, akit a miniszterelnök „csak úgy egyik helyről a másikra küldözgethet”, de ez vice versa igaz, vagyis „egyikünk sem az a tipikus balett-táncos alkat”. Tarlós Istvánnak voltak ugyanakkor megkötései is – jelezte -, ezek alapján létrejön például a budapesti fejlesztési tanács, amivel a főpolgármester komoly jogokat szerzett a fővárosnak, ragaszkodott ugyanis ahhoz, hogy budapesti fejlesztések csak a budapestiek hozzájárulásával valósulhassanak meg.
Végül az ápolási díj emelésére tért ki a kormányfő, hangsúlyozva, hogy az érintettek olyan terhet viselnek, amely több figyelmet tesz indokolttá. „Folyamatosan érjük el azokat a társadalmi csoportokat, amelyek nehéz helyzetén segíteni tudunk” – fogalmazott, közölve: az ápolásra szoruló gyermekek után járó díj összege havi 100 ezer forintra nő, a cél pedig az, hogy 2022-re a díj elérje az akkori minimálbér összegét. Hozzátette, azok gondozási díját is emelik, akik nem a gyermekeiket ápolják otthon.
Forrás: MTI
