A napokban magyar ellenzéki, európai parlamenti képviselők tüntettek a kormány ellen Brüsszelben. A szakértő szerint az elmúlt 15 évben, amióta Magyarország tagja az Európai Uniónak, még nem volt arra példa, hogy magyar európai parlamenti képviselők tüntettek volna Brüsszelben magyar érdekekért.
A brüsszeli eset valójában nem egy tüntetés, hanem egy médiaesemény volt, amely során a magyar baloldal azt demonstrálta, hogy Magyarországgal szemben, a brüsszeli elit és Judith Sargentini oldalán állnak – jelentette ki Lánczi Tamás politológus a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.
A politológus elmondta, a felvételek alapján látható, hogy
tömeges támogatottsága nem volt a rendezvénynek,
körülbelül kéttucatnyian vehettek részt rajta. Hozzátette, egy szimbolikus állásfoglalásnak volt elég a brüsszeli megmozdulás.
Judith Sargentini zöld párti és Szanyi Tibor MSZP-s európai parlamenti képviselő egy Orbán Viktor miniszterelnök politikája ellen tiltakozó brüsszeli tüntetésen (Fotó: MTI/AP/Virginia Mayo)
Brüsszel szerepel az első helyen
Lánczi Tamás közölte, a magyar baloldal felfogása szerint egy rangsorolás alapján Brüsszel szerepel az első helyen, és csak a második vagy a sokadik helyen áll Budapest. Elsődlegesen a brüsszeli érdekeket veszik figyelembe, és hozzájuk akarnak igazodni, nekik akarnak megfelelni – hangsúlyozta a politológus. Emlékeztetett, az áprilisi magyar választási eredmények azonban azt igazolják, hogy
a magyar emberek nem díjazzák az ilyen megnyilvánulásokat.
A politológus beszélt a kárpátaljai magyarok helyzetéről is, és döbbenetesnek nevezte, hogy a baloldal ebben a kérdésben Ukrajna pártját fogja. Elmondta, a nagyhatalmi érdekek mentén a magyar kormányra nyomást helyeznek, hogy Magyarország feltétel nélkül járuljon hozzá Ukrajna Európai Unióhoz és NATO-hoz való csatlakozásának megkezdéséhez.
A nagyhatalmi nézőpontot helyezi előtérbe az ellenzék
Lánczi Tamás hangsúlyozta, mindezek azonban a magyar kormány szerint bizonyos feltételekhez kötendők.
Az egyik ilyen feltétel például, hogy a kárpátaljai magyarokat ne érjék fizikai bántalmazások és retorziók,
mint amelyekre az elmúlt másfél évben többször is sor került.
Ide sorolta a magyarok listázását és fenyegetését, a magyar emlékművek megrongálását. Hozzátette, erről a magyar ellenzék valamiért nem akar tudomást szerezni, és a nagyhatalmi nézőpontot teszik magukévá.
Szerinte a magyar baloldal tapasztalatai azt mutatják, hogy a lakosság támogatása nélkül sosem tudnak hatalomra kerülni, így külső támogatókat akarnak megszerezni, hogy hatalmi pozícióhoz jussanak Magyarországon. Jelen esetben ez a támogatás a brüsszeli elit lenne, de Lánczi Tamás közölte, ez az elit „ostobán politizál”, és nem tudja azt a fajta támogatottságot biztosítani az ellenzék számára, amellyel hatalmi pozícióra juthatnának.
A baloldal lebecsüli a nemzeti érdekeket
Úgy véli, a magyar baloldal logikája, amelyet még a 19. században megalkottak, annak most egy internacionális módja látható, és azt hirdeti, hogy „a nemzeteken át is túl kell lépni”. Magyarországon a baloldali pártok mindig is lebecsülték a nemzeti érdekeket, és háttérbe sorolták azt – fűzte hozzá.
A decemberi eseményeket, a tüntetéssorozatokat és az MTVA székházában történteket az ellenzék „élménypolitizálásnak” nevezi. Lánczi Tamás ezzel kapcsolatban megjegyezte, ennek hosszú távon nincs jövője, továbbá még az ellenzék számára is kártékony hatásai vannak. Hozzátette, rövidtávon csak annyi hasznot nyújt számukra, hogy egy rövidebb ideig rájuk figyel az ország.
Elmondta, az ellenzék számára ez egy „zsákutcás kísérlet”, amelyből nem lehet tovább lépni. Továbbá
rombolja a baloldal már így is romokban heverő és megtépázott kormányképességét.
Szerinte többen, akik eddig az ellenzéket támogatták is felismerték, hogy nem lehet olyan politikusokra bízni az országot, akik például nekirohannak egy zárt ajtónak – jegyezte meg a politológus.
