Budapestet hamarosan megfosztják az uniós források egy részétől, mert nem hajlandó kifizetni az Európai Bíróság által kiszabott bírságot.
Az Európai Bizottság különleges eljárást indított annak a 200 millió eurós bírságnak a levonása érdekében, amelyet az Európai Bíróság (EB) szabott ki Magyarországra a menedékjog hosszú ideje tartó korlátozása miatt. A bírságot egy összegben kell(ene) befizetni az Európai Bizottságnak.
Budapest augusztus végén elmulasztotta az első határidőt, ami arra késztette a végrehajtó hatóságot, hogy szeptember 17-i határidővel küldjön egy második fizetési felszólítást.
Mint korábban megírtuk, a késedelemmel napi egymillió eurós „ösztönző” bírság is jár.
Mivel ezt a második felszólítást is figyelmen kívül hagyták, a Bizottság szerdán közölte, hogy aktiválja az úgynevezett „beszámítási eljárást”, azaz a 200 millió eurós bírságot kiszívják a Magyarországnak járó uniós forrásokból.
Az eljárás során olyan pénzügyi keretösszegeket vizsgálnak meg, amelyeket várhatóan a következő hetekben folyósítanának Magyarországnak. A Budapestnek szánt mintegy 21 milliárd eurós kohéziós és gazdaságélénkítési alapot a jogállamiság romlása miatt továbbra is befagyasztották.
„A mai naptól a beszámítási szakaszba lépünk” – közölte szerdán a Bizottság szóvivője. Elméletileg bármilyen kifizetést meg lehet vizsgálni, de ez nyilvánvalóan időt vesz igénybe, amíg meghatározzák, hogy hogy melyek azok a kifizetések, amelyek kompenzálják a bírságot, magyarázta a szóvivő.
Ezzel párhuzamosan Magyarországra 1 millió eurós bírság vár minden egyes nap után, ha továbbra is figyelmen kívül hagyja az Európai Bíróság ítéletét, és életben tartja azt a korlátozást, amely megakadályozza, hogy a migránsok teljes mértékben élvezhessék a menedékjogot. A kumulált bírság összege megközelíti a 100 millió eurót.
Budapestnek válaszolnia kellett a Bizottságnak, hogy milyen intézkedéseket tett az ítélet végrehajtása érdekében. Mivel felelet nem érkezett, az uniós végrehajtó hatalom 45 napos határidővel elküldte az első fizetési felszólítást a bírság beszedésére.
Mi a vita alapja?
Az Európai Bíróság ítélete, amelyben a bíró az uniós jog „példátlan és kivételesen súlyos megsértésének” minősítette Magyarország fellépését, dühös reakciót váltott ki Orbán Viktor miniszterelnökből, aki „felháborítónak és elfogadhatónak” nevezte a többmilliós büntetést. Jelezte egyben, hogy Magyarország kiegyenlítettnek látja kötelezettségét az Unió felé amiatt, hogy a menekültválság kezdete óta jelentős költségeket szentelt a migránsok európai beözönlésének megakadályozására, de az Unió ezt nem kompenzálta.
Megtorlásként a magyar kormány azzal fenyegetőzött, hogy „önként” és „ingyenesen” buszokkal szállítja a migránsokat Belgiumba, ami példátlan esetnek számítana, amikor egy tagállam a migrációt egy másik vagy több tagállam ellen használja fel.
Eddig még nem került sor migránsok átszállítására Nyugat-Európába, de a tervet eleve heves bírálatok érték a belga és az uniós hatóságok részéről.
A vitát, amely a lassan évtizedes Brüsszel-Budapest szembenállás új fejezete, súlyosbítja a Magyarország azon döntése, hogy a nemzeti kártya rendszerét kiterjeszti az orosz és fehérorosz állampolgárokra, ami a Bizottság figyelmeztetése szerint lehetővé teheti a Moszkva elleni szankciók kijátszását, és veszélyt jelenthet a teljes schengeni térségre.
Budapest határozottan tagadta, hogy az uniós belső biztonságot bármiféle kockázat fenyegetné, és azzal érvelt, hogy a rendszer kiterjesztésére az orosz és fehérorosz állampolgárokra azért van szükség, hogy enyhítse az országon belüli munkaerőhiányt, és a munkaadók számára könnyebb eljárást biztosítson a külföldi munkavállalók bevonására.
A feszültségek közepette a héten történt némi egyeztetés, miután Bóka János, Magyarország európai ügyekért felelős minisztere találkozott Ylva Johanssonnal, az Európai Bizottság belügyi biztosával, hogy megvitassák az Európai Bíróság ítéletét és a nemzeti kártyát.
