Brüsszel

Brüsszel
Brüsszel (franciául: Bruxelles-Ville vagy Ville de Bruxelles, hollandul: Stad Brussel) város Belgium és Flandria fővárosa, az EU és a NATO székhelye. A várost nem szabad összekeverni a Brüsszel Fővárosi Régióval, amely Belgium önálló kétnyelvű tartományának és régiójának számít, és amelynek Brüsszel városa csak egy része. Míg magának a városnak 142 853 lakosa van, a hozzá tartozó régióval együtt több, mint egymillió lakosú városi övezetet alkot.

Brüsszel város és Brüsszel régió helyzete némileg hasonlít Nagy-London és City of London viszonyához. A brüsszeli városmag terjeszkedését azonban később fagyasztották be, mint a londoni City-t, ezért a történelmi városmag mellett ma Brüsszel város közigazgatási részei lettek Laken, Neder-Over-Heembeek és Haren települések, illetve az Avenue Louise környéke és a Bois de la Cambre-Ter Kamerenbos erdő is.

2008. január 1-jén a városnak 148 843 lakosa volt, teljes területe 32,61 km², ennek megfelelően a népsűrűség 4440 fő/km². Brüsszelben a lakosság 29,6%-a, kb. 50 000 fő nem belga állampolgár.

A város neve eredetileg Bruocsella volt, ami később Broekzele lett (Broeklanden aan de Zenne, vagyis szó szerinti fordításban „település a mocsárban”).

A köznyelv általában a „Brüsszel” szó jelentésébe beleérti a többi 19 önkormányzatot is, amelyek együttesen alkotják a Brüsszel Fővárosi Régiót. A Brüsszel megnevezésbe időnként beleértik még a régión kívül eső peremtelepülések egy részét is, ahonnan a lakosok nagy többsége Brüsszelbe ingázik (mint pl. Zaventem, Wezembeek-Oppem, Machelen stb.).

A város története
A legenda szerint a várost a 6. században Goorik alapította. A középkorban (a 7. századtól) a burgundi hercegek birtokaihoz tartozó Németalföld egyik fontos kereskedővárosa volt.

Korabeli dokumentumok először 996-ban említik I. Ottó német-római császár egyik okmányában „Bruocsella” néven. 977 és 979 között Karl von Niederlothringen egy várat és egy kápolnát épített a Senne folyó egyik szigetére. A 11. században várfallal vették körül a várost.

1430-ban Jó Fülöp burgundiai herceg örökölte a brabanti hercegséget. Ő tette fővárossá Brüsszelt. Ebben az időben építették fel a városházát. A városban felvirágzott a gazdaság: képkészítés, szőnyegkészítés. Fülöp utóda, Merész Károly viszont fiúörökös nélkül halt meg, ezért lánya, Burgundi Mária hozományaként (az összes burgundi birtokkal együtt) 1477-től a Habsburg Birodalom része lett. Mária és férje, I. Miksa német-római császár unokája V. Károly egyesítette a spanyol és osztrák Habsburg birtokokat, Németalföldi képviselője viszont Mechelen városában rendezte be udvarát. Károly halála után fia, II. Fülöp hozta létre Brüsszel központtal a németalföldi tartományt. Ebben az időszakban számos spanyol földesúr érkezett ekkor a vidékre.

Fülöp vallási, gazdasági és politikai intézkedései miatt hamarosan felkelés tört ki, a tömeg katolikus templomokat támadott meg és a királynak nem volt más választása, a hadsereget küldte, hogy rendet teremtsen.[3] 1567. augusztus 22-én Fernando Álvarez de Toledo, Alba hercege bevonult katonái élén Brüsszelbe és ezzel kezdetét vette a megtorlás.

Alba herceg első intézkedései közé tartozott, hogy létrehozott egy különleges bíróságot (Raad van Beroerten), amelynek joga volt mindenkit elítélni, aki a király ellen lázadt – még a főnemesség sem élvezett kivételt. Csapdába csalta a királlyal szemben álló nemeseket, köztük Egmont grófját és Horne grófját, akiket egy évvel később Brüsszel főterén, a Grand-Place-on lefejeztetett.

A nyolcvan évig elhúzódó konfliktus eredményeként, az 1648-ban aláírt vesztfáliai béke értelmében létrejött a független Hollandia, Brüsszel viszont a továbbra is spanyol kézen maradó Tizenhét Tartomány része maradt.

A spanyol örökösödési háború után Brüsszel az osztrák Habsburg-ágnak birtoka lett. 1695-ben XIV. Lajos francia király hadserege körbezárta és lebombázta Brüsszelt, ezt követően építették újjá, meglehetősen egységes stílusban, a Grand Place-t és környékét.

A francia forradalom során a köztársaság csapatai elfoglalták és Brüsszel 1795 – 1815 között Franciaország része volt. A napóleoni háborúk után 1815-ben megalakult az Egyesült Holland Királyság, Brüsszel a királyság deli részének volt de facto székhelye. 1830-ban kitört a forradalom, amelynek eredményeként kikiáltották a független Belgiumot és Lipót szász-coburg-gothai herceg 1831-ben az ország első királya lett.

A két világháború alatt német megszállás alá került a város. 1958-ban világkiállítás színhelye volt (az Atomium erre az alkalomra készült).

A belga alkotmányreformnak (az alkotmány 194. bekezdése értelmében[6]) köszönhetően Brüsszel városa jelenleg Belgium fővárosa és a szövetségi kormány székhelye. Emellett Flandria, a francia közösség, valamint a flamand közösség és régió kormányának székhelye, illetve az itt található nagyszámú Európai Uniós intézménynek köszönhetően de facto Európa fővárosa is.

Az eredeti városmaghoz, amelynek központja a Grand-Place (Brüsszel), 1853-ban csatolták a Lipót-kerület néven ismert városrészt, majd 1861-ben a Louise Avenue környékét, végül 1921-ben a már fent említett településeket, Lakent, Neder-Over-Heembeeket és Harent.

Az európai intézmények és Brüsszel

Az 1951-ben alakult Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) intézményeinek az alapító országok megegyezése szerint Brüsszelben lett volna a székhelyük. Azonban az akkori belga miniszterelnök (Joseph Pholien) a vallóniai iparvárost, Liège-t javasolta. A kialkudott kompromisszum értelmében az intézmények székhelye Luxembourgba került volna, itt azonban nem volt az összes képviselő befogadására alkalmas ülésterem, ezért a ESZAK parlamenti közgyűlésének székhelye az Európa Tanács strasbourgi ülésterme lett, míg az ügyvivő testületek Brüsszelben dolgoztak.

1957-ben a három európai intézmény összevonásával és a római szerződés aláírásával megalakult az Európai Gazdasági Közösség (EGK), amelynek központja Brüsszel lett, bár a pénzügyi, jogi intézmények és a Számvevőszék Luxemburgban maradt. Derek Prag brit konzervatív EP-képviselő 1989. januári jelentését követően hivatalosan is elfogadták a parlamenti működés Brüsszelbe történő részleges áthelyezését, a parlament munkájának ésszerűsítése és a Bizottsághoz és a Európai Tanácshoz való fizikai közelség érdekében. Az Európai Tanács 1992-es edinburgh-i ülésén született megállapodás értelmében az Európai Parlamentnek Strasbourg a hivatalos székhelye, évi tizenkét plenáris ülést tartanak itt, míg a többi tevékenység (bizottsági és képviselőcsoporti ülések, egyéb ülések) helyszíne Brüsszel. Ezt a megállapodást hivatalosan az 1999-es amszterdami szerződés rögzítette.

Brüsszel és a NATO

A NATO katonai szövetség 1949-ben alakult meg és első központja Londonban, a 13 Belgrave Square alatt volt. A szövetség fejlődésével és a katonai-politikai funkciók kiszélesítésével egyre több helyre volt szüksége a szervezetnek, ezért egy új központot építettek Párizsban. 1952. április 16-án foglalták el a Palais de Chaillot-ban található ideiglenes főhadiszállást, majd 1960-ban átköltöztek a Porte Dauphine-nál található végleges épületbe. 1966-ban azonban Franciaország felfüggesztette tagságát a NATO katonai szervezetében, és emiatt új központot kellett keresni a szervezetnek. Ekkor költözött át a szövetség politikai tanácsa Brüsszel északi részébe, Halenbe, a Boulevard Leopold III sugárútra. Az új épületet 1967-ben fejezték be.

A hidegháború befejezésével és a szövetség szerepének megváltozásával ez a székház azonban már nem elégíti ki a szövetség igényeit, ezért 1999-ben a NATO országok állam- és kormányfői megegyeztek, hogy új székházat építenek, amelyben jobban alkalmazkodik a szervezet megváltozott struktúrájához. Ez is Brüsszelben fog felépülni, a szükséges telket 2002-ben adta át a belga állam a szövetségnek és a tervek szerint 2010-re fog felépülni az épület.

A város gazdaságát a szolgáltatóipar és a közintézmények dominálják:

minisztériumok, nemzeti és regionális szervezetek
Belgiumba delegált nagykövetségek és az EU mellé delegált állandó képviseletek
a NATO központ és kiszolgáló intézményei
az Európai Bizottság, az Európai Tanács, a régiók bizottsága, a szociális és gazdasági bizottság, az Európai Parlament és más EU-s intézmények
nemzetközi vállalatok regionális és európai központjai
a fentiekhez kapcsolódóan ide települt tanácsadó és jogi cégek
a vendéglátó- és szállodaipar
közlekedés: a metro, a közeli Zaventemben található repülőtér, stb.

Az európai intézményeknek köszönhetően számos nemzetközi cég tart még fenn állandó képviseletet Brüsszelben, ezért nagyon erős a kereslet a kiadó irodák piacán, emellett számos nemzetközi rendezvényt, kiállítást tartanak itt és a brüsszeli tőzsde révén Európa egyik pénzügyi központja is.

Kultúra
Brüsszel egyik nevezetessége – a csoki és a csipke mellett – a szinte minden utcasarkon kapható „waffel”
A Manneken Pis, Brüsszel egyik leghíresebb látnivalója

Történelmi emlékek

Grand Place/Grote Markt
A brüsszeli városháza
A Broodhuis, vagyis „kenyérház”
La Monnaie, vagyis a királyi pénzverde színháza (hollandul: Koninklijke Muntschouwburg de Munt, franciául: Théâtre Royal de la Monnaie). 1830. augusztus 25-én a francia Daniel Auber szentimentális és patrióta operaművének, „A portici némá”nak (franciául: „La Muette de Portici”) előadását követően itt robbant ki a belga szabadságharc.
Brüsszel városfalainak maradványai,
Jelképe a Manneken Pis (Pisilő fiúcska) 60 cm-es szobra a belvárosban a Grande Place közelében.
Az 1958-as világkiállításra épült és nemrég teljesen felújított Atomium
A Parc du Cinquantenaire (hollandul: Jubelpark), a belga királyság fennállásának 50. évfordulójára épített diadalív, valamint a két oldalán lévő nagy csarnokok, amelyek az 1880-as világkiállítás eredeti pavilonjainak helyettesítésére épültek.
A gótikus építészeti stílus nagyszerű alkotása, a Szent Mihály- és Szent Gudula-székesegyház
A brüsszeli királyi palota, illetve a közelében található Parc de Bruxelles (Park van Brussel)
Marolles/Marollen: Brüsszel egyik népszerű kerülete, ahol rendszeresen szerveznek bolhapiacot. A környéket a monumentális Brüsszeli Igazságügyi Palota (franciául:Palais de Justice, hollandul:Justitiepaleis) dominálja
Sablon/Zavel, a régiségkereskedőknek otthont adó kerület
Heysel park: az 1958-as világkiállításnak otthon adó terület, ma itt található az Atomium, az Europark, a hírhedt Heysel stadion (jelenlegi nevén a Balduin király stadion) és a Brussels Expo épületei[9]
a 160 hetáros laekeni park, a Laekeni Királyi Palotával (amely a belga uralkodó hivatalos rezidenciája), a királyi üvegházzal, a japán toronnyal és a kínai pavilonnal

Templomok

Chapelle/Kapellekerk
Szent Szív Nemzeti Bazilika (más nevén Koekelberg bazilika)
a laekeni Miasszonyunk-templom
Szent Mihály- és Szent Gudula-székesegyház

Múzeumok

Királyi Szépművészeti Múzeum (Brüsszel), részei:
Szépművészeti Múzeum (15. – 18. századi műalkotások)
Modern Művészetek Múzeuma (19. – 20. századi alkotások)
a Meunier Múzeum
a Wiertz Múzeum
Királyi Művészeti és Történelmi Múzeum, részei:
a Musée du Cinquantenaire/Jubelparkmuseum
a Porte de Hal/Hallepoort
a Japán torony
a Kínai pavilon
és a Hangszermúzeum
Királyi Hadtörténeti Múzeum
az Autoworld autómúzeum
a Belga Királyi Természettudományi Intézet
Horta Múzeum, Victor Horta belga építész korábbi lakhelye
a Belga Képregény Múzeuma

Szórakozási lehetőségek

Brüsszel az európai nagyvárosokhoz hasonlóan számos szórakozási lehetőséget kínál az itt lakóknak és az ide látogatóknak, ezekből a legtöbb a Tőzsdepalota (Bourse) és a place Saint-Géry környékén található. A legfontosabb kulturális központok az Ancienne Belgique, a La Monnaie, a Beursschouwburg, illetve a Királyi Flamand Színház (Koninklijke Vlaamse Schouwburg – Théâtre Royal flamand).
A nyelvi kérdés

Kétnyelvű (francia-holland) utcanévtábla
Brüsszel városa, csakúgy mint a brüsszeli regió, hivatalosan kétnyelvű, vagyis a francia és a holland nyelv egyenértékűnek számít. Minden felirat két nyelven található, de Brüsszel legtöbb lakosa, belgák és külföldiek egyaránt, a franciát részesítik előnyben, amit az itt élő és idelátogató flamandok nagy problémának tartanak.

A jelenség magyarázata némileg a belga történelemre is visszavezethető: a 19. század végéig Brüsszelben szinte kizárólag flamandok laktak, de a függetlenné vált ország a déli országrész vallon politikusainak irányítása alá került, és természetesen a kialakuló közigazgatási intézményekbe is elsősorban vallonok kerültek. A folyamatot felerősítették az ide települő bevándorlók, akik elsősorban Franciaország és Belgium korábbi gyarmatairól érkeztek és szintén a franciát részesítették előnyben. Mindeközben a flamand lakosság előnyben részesítette Brüsszel külvárosait és a közelben fekvő településeket, amelyek Belgium nyelvi felosztása után a flamand nyelvterülethez tartoznak.

Az első tudományos felmérés a témáról 2000-ben készült, ezt 2005-ben megismételték és 2008-ban hozták nyilvánosságra az eredményeket. Eszerint a belga főváros lakosságának 95%-a beszéli magas vagy közepes szinten a francia nyelvet. Ez a mutató az előző felméréshez képest változatlan maradt. A hollandul (flamandul) jól beszélők száma azonban 33,29%-ról 23,23%-ra csökkent, míg az angol nyelv ismerete 33,25%-ról 35,4%-ra emelkedett. A spanyol nyelv ugyanakkor 7,39%-kal a negyedik helyre szorította az arabot (6,36%).

A hagyományos francia-holland kétnyelvűséget a brüsszeliek 95%-a természetesnek tartja a munkahelyen. A flamand függetlenség hívei Brüsszelben elenyésző kisebbségben vannak. Érdekesség, hogy a holland anyanyelvűek 92,7%-a szépnek tartja a francia nyelvet, míg a fordított arány csak feleekkora.

Jelentős események

minden második évben augusztusban a Grand Place-on virágkiállítás
Zinneke Parade
Bruksel Live (minden évben július utolsó hétvégéje)

Wiki letter w.svg Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Politikai élet és közigazgatás
A brüsszeli régió parlamentje ebben az épületben ülésezik
Polgármesteri hivatal és a városi képviselőtestület

A városi képviselőtestületben a következő partook képviselői találhatók: PS, cdH (együtt a CD&V képviselőivel), valamint az sp.a-spirit-Groen! választási szövetség képviselői.

Közlekedés

Brüsszel város közlekedése szervesen illeszkedik a Brüsszel Fővárosi Régió közlekedési rendszerébe. A belváros jól megközelíthető autóval az R20 (kis körgyűrű) segítségével. Az R20 nyomvonala a régi brüsszeli városfal helyén vezet; emellett számos alagút segíti a közlekedést.

A városban csak a Brüsszel Central/Centraal vasútállomás található, bár könnyen megközelíthetőek a Brüsszel Midi/Zuid és a Brüsszel Nord/Noord állomások is. A Brüsszel Central/Centraal állomásról rendszeres járatok indulnak a zaventemi nemzetközi repülőtérre.

A brüsszeli metrónak négy vonala (a kelet-nyugati irányú 1-es és 5-ös, valamint a 2-es és 6-os metró, melyek nagyrészt átfedik egymást és szinte végig az R20-as „kis körgyűrű” alatt futnak) és 75 állomása van, ezek közül azonban csak néhány található Brüsszel város határain belül, mivel a metró-hálózat kiterjed az egész Brüsszel Fővárosi Régió területére.

Brüsszel – Európa fővárosa

Bár ezt egyik szerződés sem rögzíti hivatalosan, de Brüsszel az Európai Unió de facto fővárosa. Ennek oka, hogy itt találhatók a legfontosabb EU-s intézmények épületei, valamint számos más nemzetközi szervezet központja. Ezek közül a legfontosabbak:

Európai Bizottság
Az Európai Unió Tanácsa
Európai Parlament
Gazdasági és Szociális Bizottság
Régiók Bizottsága
EUROCONTROL
Nyugat-európai Unió
Európai Védelmi Ügynökség
Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Ügynöség

A legtöbb EU-s intézmény székhelye a Leopold-negyednek (hollandul: Leopoldswijk, franciául: Quartier Léopold) vagy Európai negyednek nevezett kerületben található, mint pl. a Berlaymont-épület (Bizottság), a Justus Lipsius-épület (Tanács), a Madou-torony, a Charlemagne-épület (Bizottság).

Kik az igazi brüsszeliek?

A város és a régió nemzetközi jellege, az itt élő és ide települő vallonok, flamandok, bevándorlók és külföldiek miatt ma már szinte teljesen eltűntek Brüsszel eredeti lakosai (hollandul: echte Brusselaars). Olyannyira ritkák, hogy külön kifejezések vonatkoznak rájuk: például a „Ketje” olyan brüsszeli lakos, akinek a szülei is itt laktak, míg a „Zinneke” szintén itt született, de csak az egyik szülője volt „Ketje”. A brüsszeliek legfőbb megkülönböztető jegye a nyelv, amely a holland nyelv brabanti nyelvjárása. Legfeltűnőbb vonása, hogy számos francia, illetve francia kiejtésű angol szót vett át. A nyelvjárás a középkori, óholland nyelv egyik változatából, a „Diets”-ből alakult ki. Szintén hasonlóan jellegzetes a brüsszeli francia dialektus, amely számos szót kölcsönzött az angolból és a flamandból.

A város szülöttei

Lucas Achtschellinck, flamand tájképfestő
I. Albert belga király
II. Albert belga király
II. Lipót belga király (1865–1909)
III. Lipót belga király
Brian Molko A Placebo nevű brit együttes énekese
Ludwig-Engelbert von Arenberg, Arenberg hercege
Jacques d’Arthois, flamand tájképfestő
Thierry Boutsen, flamand autóversenyző
I. Mária burgundi hercegnő
Clemens August I. von Bayern, kölni érsek
Joséphine Charlotte von Belgien, Henri luxemburgi nagyherceg édesanyja

Forrás: Wikipedia;

Képek: https://pixabay.com