18.6 C
Budapest
2022. október. 2. vasárnap

Brit evolúcióbiológus Karikó Katalinról: Adjatok ennek a nőnek Nobel-díjat!

Dátum:

Megosztás:

Ez a hír már több, mint egy éves, így elképzelhető, hogy a tartalma már nem releváns, esetleg a képek már törlésre kerültek!

„Give this woman a Nobel Prize”, azaz „Adjatok ennek a nőnek Nobel-díjat!” – ezzel a szöveggel osztotta meg a Wired tudományos weboldal egy cikkét brit Richard Dawkins evolúcióbiológus

– adta hírül a 444.hu.

A Twitter-posztban forgó nő nem más, mint a magyar Karikó Katalin, a német Biontech alelnöke, akinek Drew Weismann-nal közös szabadalmát felhasználva dolgozta ki vakcináját a Pfizer-Biontech.

Magyar kutató hányattatott sorsú szabadalma is kellett a most bejelentett vakcinához

Karikó Katalin, a német Biontech alelnökének szabadalma is kellett a legígéretesebbnek tartott koronavírus elleni vakcinához, a magyar professzor történetét nyáron írtuk meg.

A Biontech és a Pfizer ma bejelentette, hogy meglehetősen hatékonynak bizonyult az általuk fejlesztett oltóanyag a nagymintás teszten is. A vakcina tesztelésének harmadik fázisában 43 ezer ember vett részt.

A BNT162-es Covid-19-vakcina – így néz ki a legígéretesebb, még engedélyhez nem jutott oltóanyag. Fotó: Biontech

Már júniusban odáig jutott a Biontech és a Pfizer, hogy az általuk fejlesztett új típusú koronavírus elleni vakcinát közel ezer emberen tesztelték Európában és az Egyesült Államokban. A már akkor az egyik legígéretesebbnek mondott projekt nem jöhetett volna létre egy világhírű magyar biokémikus, Karikó Katalin szabadalma nélkül – ő amúgy a német cég alelnöke is, Mainz és Amerika között ingázott (legalábbis a járvány előtt).

Az Amerikában élő professzor még júniusban azt mondta a Forbesnak:

„lesz hatásos vakcina, az viszont nem biztos, hogy a leghatásosabból kezdik majd el gyártani a legtöbbet”.

Gyorsan fejlesztették ki és biztonságosabb is – mi a módszer lényege?

Ahogy arról júniusi Next különszámunkban írtunk, a szervezetünkben a géneket alkotó DNS-szakaszoktól a messenger RNS (mRNS) szállítja az információt arról, hogy milyen fehérjét kell a sejteknek elkészíteniük. A kódot az RNS-molekulát felépítő négyféle nukleotid sorrendje adja. Az elmúlt évtizedek kutatásaiból kiderült: a különböző vírusfertőzések ellen védelmet nyújthat az emberbe injekciózott megfelelő, szintetikusan előállított mRNS is. A szintetikus mRNS alapján a sejtek elkészítik a testidegen vírusfehérje megfelelő szakaszát, majd arra reagálva azt az ellenanyagot, amivel a szervezet képes leküzdeni magát a vírust, ha találkozik vele.

Az mRNS klinikai tesztelése jelenleg a kardiológia és az onkológia területein a legelőrehaladottabb, de fertőző betegségek elleni védekezésre is alkalmas.

Nagy előnye, hogy belőle a vakcina sokkal gyorsabban elkészíthető más típusú eljárásokhoz képest: a koronavírus szekvenciájának januári megismerése és az első SARS-CoV-2 vírus elleni mRNS-vakcina emberbe fecskendezése között alig két hónap telt el csupán. Szintén nagy előny, hogy

az ilyen vakcina nem tartalmazza a vírus teljes génállományát, így biztonságos, mert véletlenül sem okoz mellékhatásként fertőzést.

A világ nagy gyógyszergyártói sokat remélnek az mRNS-kezelés nyújtotta lehetőségtől, így aztán sokat is költenek rá – ehhez kapcsolódóan olyan, az mRNS-kutatásokban vezető cégekkel lépnek szövetségre, mint a bostoni Moderna Therapeutics, a tübingeni CureVac és a mainzi központú BioNTech. Utóbbi a tavalyi NASDAQ-ra való belépese előtt Európa legnagyobb magántulajdonban levő biotechnológiai vállalata volt.

Meglett a szabadalom, aztán évekig tartó csend következett

A Pennsylvania Egyetemen (UPenn) Drew Weissman és Karikó Katalin közös, mRNS-kezelésekhez kapcsolódó kutatása majd az ehhez tartozó szabadalom lett az, amit aztán a Biontech is felhasznált a most bejelentett, magas hatékonyággal működő vakcinánál. A Karikó-Weismann felfedezés csak publikálása utána jópár évvel kapta meg a neki járó elismerést – erről bővebben szintén a Next tudományos különszámunkban írtunk.

Az évekig tartó csend után egy cikk hozta el ugyanis a fordulatot a magyar professzornak. 2010-ben jelent meg a Moderna alapítójának, Derrick Rossinak, valamint a Harvard Egyetem és az MIT kutatóinak publikációja a Cell folyóiratban, amely szerint a módosított mRNS-ek segítségével őssejteket tudtak előállítani humán hámsejtekből. Rossit abban az évben a Time a legbefolyásosabb emberek közé sorolta – a Karikó név nem volt a listán, de ettől kezdve a bejegyzett szabadalom iránt megnőtt az érdeklődés.

Katalinék szerették volna Weismannal közös saját cégüknek, az RNARx-nek megszerezni a jogokat, de azokra a UPenn a saját költségeire hivatkozva rátette a kezét, és miután megnyerte a tulajdonjogi pert, azt a CellScriptnek adta el. Később a BioNTech és a teljes működését a módosított mRNS-re építő, ma 24 milliárd dollárt érő Moderna összesen 150 millió dollárt fizetett ki a Karikó-Weissman-szabadalom használati jogaiért.

A Pfizer-Biontech vakcina abban különbözik a többi típusú vakcinától, hogy nem DNS-alapú, ehelyett a módosított, hírvivő RNS (mRNS) szerepére épül. A szervezetünkben a géneket alkotó DNS-szakaszoktól az mRNS szállítja az információt arról, hogy milyen fehérjét kell a sejteknek elkészíteniük. A kódot az RNS-molekulát felépítő négyféle nukleotid sorrendje adja. Az elmúlt évtizedek kutatásaiból kiderült: a különböző vírusfertőzések ellen védelmet nyújthat az emberbe injekciózott megfelelő, szintetikusan előállított mRNS is. A szintetikus mRNS alapján a sejtek elkészítik a testidegen vírusfehérje megfelelő szakaszát, majd arra reagálva azt az ellenanyagot, amivel a szervezet képes leküzdeni magát a vírust, ha találkozik vele.

 

 

A Karikó–Weismann felfedezés csak publikálása utána jó pár évvel kapta meg a neki járó elismerést – erről bővebben szintén a Next tudományos különszámunkban írtunk júniusban.

Borítókép: Karikó Katalin, a koronavírus-vakcinát (is) fejlesztő biotechnológiai cég, a Biontech alelnöke. Fotó: Biontech

Géza
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, jövőre jelenik meg az első regényem, a Hittől a keserűségig" címmel. A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, hogy mely témák hiányoznak médiánkból, szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, a [email protected] e-mail címen.

Hirdetés

Kommentelési- és moderálási irányelvünk

Kommentelési- és moderálási irányelveink:

Az álláspontok, olvasói vélemények, kommentek, nem a Hirmagazin.eu Online Média álláspontját tükrözik.

Médiánk pro- és kontra elven működik, a megfogalmazott cikkek, azok tartalma szerint napvilágot láthatnak mindennemű vélemények.

Kérjük tartózkodj az olyan értékelések elhelyezésétől, melyek:

- sértő, vagy oda nem illő tartalmat;

- személyeskedő, és/vagy rágalmazó tartalmat jelenítenek meg!

A hozzászólókkal szemben támasztott alapvető követelmény - a tiltott tartalmú kommentektől való tartózkodáson kívül - a kulturált viselkedés, valamint mások emberi méltóságának és személyiségi jogainak maximális tiszteletben tartása.

Magyarul: Ha csúnyán beszélsz, rágalmazol, sértegetsz bárkit vagy médiákat, közösségi médiákat, a Google és/vagy a Facebook, Twitter letilt x időre, de olyat is hallottunk már, hogy kitilt örökre. Ezektől óvakodj, viszont ha van véleményed, és az más, mint a többi olvasói vélemény, nyugodtan mondd el, írd le, mi örülünk minden véleménynek. Ettől (is) sajtó a sajtó.

Nekünk fontos a Te véleményed, mert fontos vagy nekünk Te magad is!

Köszönjük, további jó olvasást, informálódást és kellemes időtöltést
kívánunk:

Hirmagazin.eu Online Média szerkesztősége

onixmedia
Pannon Work

Kapcsolódó hírek

Itt vannak Bódi Sylvi meztelen képei – fotók (18+)

Bódi Sylvi 2002-ben, majd nyolc éve, 2014 októberében állt a Playboy kamerái elé. Mutatjuk a fotóit - írja az...

Már nem ömlik a gáz a Balti-tengerbe – két magyarázat lehet

Az Északi Áramlat 2 vezetéket üzemeltető vállalat szóvivője tájékoztatott. Ulrich Lissek azt mondta, hogy erre két lehetséges magyarázat van:...

Elindult a népszámlálás, a kérdőív valósághű kitöltése mindenki számára kötelező, de nyerhetsz is vele!

Október 1–16. között online kérdezik meg az embereket. Október 17-től számlálóbiztosok keresik fel azokat, akik 16-ig nem adtak...

Kiderült: Varga Irén az egyik legdrágább előadó Magyarországon!

A Ripost régóta próbálja kideríteni, hogy mennyiért is vállal egy-egy haknit Varga Irén. Most elkapott a lap egy hivatalos...