Százszázalékos vámliberalizációt biztosít a kétoldalú áruforgalomban az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeiről szóló megállapodás, amelyből a brit kormány pénteken tett közzé érdemi részleteket.
Illusztráció: Northfoto
A 1246 oldalas dokumentumról – amely 800 oldalnyi függeléket és lábjegyzetet is tartalmaz – többhavi tárgyalási folyamat után csütörtök este állapodtak meg a brit kormány és az Európai Bizottság tárgyalói.
A Downing Street által péntek este ismertetett 34 oldalas kivonat példátlannak nevezi, hogy a megállapodásban foglalt kereskedelmi egyezményben százszázalékos vámliberalizáció szerepel.
Az ismertetés szerint ez azt jelenti, hogy sem vámok, sem kvóták nem terhelik majd az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti árukereskedelmet abban az esetben, ha az áruk megfelelnek a vonatkozó eredetigazolási előírásoknak.
A brit kormány által közzétett kivonat szerint ez az első eset, hogy az EU valamely külső kereskedelmi partnerrel zéró vám- és kvótatartalmú kereskedelmi feltételrendszerről állapodott meg.
A brit kormány a megállapodás elérése előtt rendszeresen a tárgyalások lehetséges kimenetelei között említette, hogy a kétoldalú kereskedelem „ausztráliai típusú” feltételrendszer alapján folytatódik a jelenlegi átmeneti időszak lejárta után.
Ez valójában az átfogó megállapodás elmaradását jelentette volna, és ebben az esetben az Egyesült Királyság és az EU kereskedelme januártól a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódott volna. Ez vámok megjelenésével járt volna a kétoldalú áruforgalomban.
Ennek kockázataira a brit üzleti szektor folyamatosan figyelmeztette a kormányt.
A brit autógyártók és autókereskedők szövetsége (SMMT) nem sokkal a megállapodás elérése előtt ismertetett idei éves helyzetértékelésében közölte: számításai szerint a szabadkereskedelmi megállapodás elmaradása esetén életbe lépő WTO-szabályozás a brit és az uniós autóipari ágazatnak együtt 110 milliárd euró termeléskiesést okozna 2025-ig.
A megállapodás a pénteken ismertetett összefoglaló szerint a szolgáltatási szektorokra is kiterjed. A dokumentum úgy fogalmaz, hogy a szolgáltatási szektorok széles köre – köztük a pénzügyi, a jogi és az üzleti szolgáltatások – számára biztosított a további piaci hozzáférés.
A kivonatban ugyanakkor nem esik külön szó arról, hogy a londoni pénzügyi szektor, a City pénzügyi szolgáltató cégei milyen feltételekkel lehetnek jelen a továbbiakban az uniós pénzügyi szolgáltatási piacon.
A City pénzügyi szolgáltatási cégei, mindenekelőtt a befektetési bankok a Brexit-folyamat kezdete óta tartanak attól, hogy a pénzügyi szolgáltatásokra kiterjedő konkrét megállapodás híján elveszíthetik passporting-jogosultságaikat, vagyis az euróövezeti piacokra szóló szolgáltatásnyújtási engedélyeiket.
Az egyik nagy londoni pénzügyi elemzőműhely, a Centre for London becslése szerint ha London pénzügyi központja elveszíti hozzáférését az Európai Unió egységes belső piacához, az 70 ezer pénzügyi szolgáltatási munkahely megszűnéséhez vezethet a jelenleg több mint 300 ezer alkalmazottat foglalkoztató Cityben.
Az elemzőcég szerint ez katasztrófával érne fel, mivel London teljes önálló kivitelén belül a pénzügyi és egyéb kapcsolódó szolgáltatások exportjának értéke eléri az évi 100 milliárd fontot. Ez London önálló gazdasági egységként lebonyolított teljes exportjának a fele.
mti
