Londoni pénzügyi elemzők szerint előnyei és hátrányai is lennének a brit gazdaság számára a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után tervezett átmeneti időszak esetleges meghosszabbításának.
A lehetőség a Brüsszelben zajló EU-csúcson merült fel, és Theresa May brit miniszterelnök nem zárta ki, hogy London megfontolja a felvetést.
Az Oxford Economics pénzügyi-gazdasági elemzőműhely brit gazdasági kérdésekkel foglalkozó főközgazdásza, Martin Beck csütörtök esti gyorselemzésében kiemelte, hogy még a konzervatív párti brit kormány júniusban közzétett saját megoldási javaslata – amely arról szólt, hogy miként lehet elkerülni az ír-északír határon a vámellenőrzés visszaállítását – sem számolt 2021 decemberéig, az EU által most javasolt meghosszabbítási határidőig egy átfogó vámjogi megállapodással.
Véleménye szerint nem sok értelme lenne, ha a brit vállalati szektor egy éven belül kétszer, az átmeneti időszak végének eredetileg tervezett időpontjában, 2020 decemberében, majd 2021 decemberében ismét egy-egy új vámjogi rendszer sokkjával szembesülne. Politikai szempontból az is kedvező, hogy a kormány az átmeneti időszak meghosszabbításával együtt is elkötelezett maradhat a brit EU-tagság megszűnésének jövő márciusi határideje mellett, hiszen nem a Lisszaboni Szerződés 50. cikke alapján zajló Brexit-folyamat meghosszabbításáról van szó – fejtegette az Oxford Economics londoni főközgazdásza.
WTO-megállapodásnak nem lenne akadálya
Hangsúlyozta azt is, hogy ha London és az Európai Unió együtt kidolgoz egy útitervet egy majdani kereskedelmi megállapodás eléréséhez, akkor a kedvezményes kétoldalú kereskedelmet biztosító átmeneti időszak meghosszabbítása nem feltétlenül sértené a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszerét. A WTO-szerződés 24. cikkelye ugyanis lehetővé teszi, hogy a felek köztes megállapodást léptessenek életbe, ha ez szükséges egy vámunió vagy egy szabadkereskedelmi megállapodás kidolgozásához, és ha ennek észszerű határidőn belüli elérésére van terv és menetrend.
Az Oxford Economics szakértője szerint ugyanakkor az átmeneti időszak meghosszabbításának vannak hátulütői is. Ezek közé tartozik, hogy az átmeneti időszak így átnyúlna az Európai Unió 2021-től 2027-ig tartó új költségvetési időszakába, és így Londont is nagyobb „válási számla” terhelné, miközben a brit kormánynak már nem lenne beleszólása abba, hogy az uniós költségvetéshez nyújtott pótlólagos hozzájárulását mire költik.
Ráadásul a Konzervatív Párt egyes alsóházi képviselőinek első reakciói máris arra vallanak, hogy az átmenet meghosszabbítása még tovább mélyítené a párt megosztottságát.
Mindemellett a tervezettnél hosszabb átmeneti időszak meghosszabbítaná a bizonytalanságot is azzal kapcsolatban, hogy milyen formát ölt az Egyesült Királyság és az Európai Unió majdani végleges kereskedelmi viszonyrendszere, sőt felmerülhet a Brexit-folyamat visszafordításának lehetősége is, és emiatt a vállalatok halaszthatják nagy-britanniai beruházási döntéseiket – fejtegette az Oxford Economics londoni főközgazdásza.
Óriási marketing nélkül nem fogják megemészteni a tory szavazók
A Commerzbank pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének vezető elemzője, Peter Dixon azt a véleményét emelte ki csütörtöki helyzetértékelésében, hogy az átmeneti időszak meghosszabbítását „rendkívül nehéz lesz eladni” a Konzervatív Párt Brexit-táborának, ezért megnőtt a rendezetlen körülmények közepette lezajló Brexit-folyamat esélye. Dixon is hangsúlyozta: a Brexit-párti tory tábor egyik fő aggálya az, hogy az átmeneti időszak meghosszabbítása esetén az Egyesült Királyságnak még egy évre szóló hozzájárulást kellene befizetnie az EU költségvetésébe.
A szakértő közölte: a Commerzbank eddig 75 százalékos esélyt adott arra, hogy sikerül elkerülni a rendezetlen, megállapodás nélküli Brexitet, ám a legutóbbi fejlemények alapján most már csak 60 százalékra taksálja ennek valószínűségét, különös tekintettel arra, hogy a brit belpolitikai folyamatok „a jelek szerint kezdenek kicsúszni az ellenőrzés alól”.
Theresa May tavaly március 29-én jelentette be az 50. cikk aktiválását. A kilépési folyamat szabályozására kidolgozott cikkely alapján – hacsak a kilépési szerződés korábbi dátumot nem állapít meg, de ezzel sem Londonban, sem Brüsszelben nem számolnak reális lehetőségként – a brit EU-tagság alapesetben az aktiválás bejelentése után két évvel, vagyis 2019. március 29-én szűnik meg, akkor is, ha addig nem születik megállapodás a távozás feltételrendszeréről.
Forrás: MTI
