Az Egyesült Királyság Európai Unióból való távozása gazdasági és politikai értelemben is veszteség lesz mindkét fél számára.
Az eredeti elképzelésekhez képest egy csaknem teljesen más megállapodás jött létre a kiválás feltételeiről. A brit miniszterelnök ugyanakkor a lehető legjobbnak nevezte a megállapodást.
A lehető legjobb – így jellemezte a vasárnap aláírt Brexit-megállapodást Theresa May. Bár a brit miniszterelnök még ugyanabban a mondatban az egyetlen lehetségesnek is nevezte az egyezményt, vagyis nem volt választása a szigetországnak. Vagy az állítólagosan legjobb, vagy semmilyen egyezmény. Jóllehet, a bent maradó 27 tagállam vezetője aláírta a dokumentumot, de azt még a brit alsóháznak is jóvá kell hagynia, vagyis a neheze még csak most jön.
Ugyanis egyáltalán nem biztos, hogy azt a parlament jóváhagyja. Sőt, esélyes, hogy a kormányt kívülről támogatók és az ellenzéki politikusok együtt vetnek gáncsot a megállapodásnak. Akkor viszont tényleg vége a huzavonának, nem lesz újratárgyalás, csak úgy kiesnek a britek az unióból. Az azonban biztos, hogy ebből nem lehet győztes-győztes helyzetet kovácsolni sem politikai, sem gazdasági értelemben – hangzott el az M1 Szemtől szembe című műsorában.
Későbbi viták tárgya is lesz
Theresa May brit miniszterelnök mondata az eredeti célokhoz képest kissé érdekes, hiszen abból szinte semmi nem valósult meg – mondta Pócza István, az Alapjogokért Központ vezető kutatója.
Elmondta, a The Times magazin hívta fel a figyelmet arra, hogy Theresa May korábban úgy nyilatkozott: a rossz megállapodásnál az is jobb, ha nincs semmilyen megállapodás, most azonban úgy látszik, mégiscsak jó.
A kutató szerint ez a megállapodás sokáig vita tárgyát fogja képezni, jelenleg csak időhúzás zajlik. A jelenlegi bizonytalan helyzetet meghosszabbították 2020-ig, ami olyan, mintha az Egyesült Királyság ki sem lépett volna az Európai Unióból, csak éppen döntéseikbe nem szólhat majd bele az európai közösség – fejtette ki Pócza István.
Megnyert vagy elvesztett megállapodás?
Az unió szempontjából egy nyert ügy a megállapodás, hiszen a brüsszeli érdekek valósultak meg – mondta el Regős Gábor közgazdász, a Századvég Gazdaságkutató Intézet csoportvezetője.
Hozzátette: ugyanakkor a britek szempontjából kérdéses, hogy beszélhetünk-e válásról. Regős szerint a jelenlegi megállapodás csupán azt mondja ki, hogy majd később meg fognak állapodni valamiben, addig minden marad a régiben.
Megyünk is, maradunk is
Pócza István hozzátette: ez egyfajta megyünk is, maradunk is állapot. Senki nem tudja, hogy mi lesz a 2020-as időpontig, illetve utána, hiszen még az is benne van a pakliban, hogy ezt az átmeneti időszakot még egyszer meghosszabbítják.
A kutató szerint az EU szempontjából kicsit kérdéses, mennyiben vált ez a helyzet nyert üggyé. Annyiban igen – mondta a kutató – hogy a tárgyalásokon az EU álláspontja érvényesült, viszont az egységes Európa projektje lejtmenetbe kapcsolt, hiszen a britek nélkül már nem lehet azt megvalósítani. Az egységes Európa projektjét innentől kezdve tulajdonképpen akár el is lehet felejteni, hiszen a brit kilépés bizonyítja, hogy Európa képtelen volt a szövetségen belül megtartani egyik legfontosabb tagországát.
Példát statuál az EU
Regős Gábor hozzáfűzte: az unió érdeke az, hogy egyetlen más országnak se forduljon meg a fejében az, hogy ki akarjon lépni az Európai Unióból. Ahogy azt a brit kilépési folyamat is mutatja, bonyolult, hosszadalmas és akár veszteséges éveknek nézhetnek elébe azok, akik erre folyamodnának – fogalmazott a közgazdász.
Az Írország–Észak-Írország közötti határvitáról Pócza István azt mondta, erre egyetlen megoldást csupán egy szabadkereskedelmi megállapodás hozhatnak, azonban lehetséges, hogy ez sem nyújtana teljes körű megoldást.
A külföldi munkavállalókról szólva Regős Gábor elmondta, a megállapodásnak köszönhetően ezentúl az uniós tagországokból érkező munkavállalók adminisztrációja is nehézkesebbé válik majd. Erről azonban feltételes módon lehet még csak beszélni, hiszen az uniónak lesz még egy-két szava hozzá.
