Mi elsősorban azért szeretjük a 2001-es Kémjátszmát, mert Budapesten forgatták, például az Astoria jellegzetes saroképülete legtetején.
Kevés annyira túlromantizált foglalkozás létezik, mint a kémszakma. A filmek és regények szeretik a kémeket szeretik ellenállhatatlan akcióhősként bemutatni, akik mindig hallgatnak a lelkiismeretükre, csakis a jó ügyet szolgálják, minden helyzetből kivágják magukat és minden nőt elcsábítanak, különösen akkor, ha ez az akció sikerét is szolgálja – írt a filmről Vízer Balázs, a Port.hu újságírója.
Ezt a legendát építi tovább a néhai Tony Scott részben kis hazánkban forgatott filmje, a Kémjátszma (2001), amely Michael Frost Beckner úgynevezett Bishop regényeinek első részéből készült.
A regényekben is főszereplő Tom Bishop (Brad Pitt) a tengerészgyalogság mesterlövésze, akit egy veterán CIA-tiszt, Nathan Muir (Robert Redford) szervez be az ügynökségbe. A tesztfeladat egy magas rangú laoszi tiszt likvidálása, amit Bishop nehezített körülmények között végez el, úgy, hogy közben kimenekíti sebesült vietnámi bajtársát is. Így kapja Muirtól a Cserkész becenevet, a férfi pedig beavatja a mesterség részleteibe is. Különleges mester és tanítvány viszony alakul ki köztük, ahogy Kelet-Berlinben és a polgárháború dúlta Bejrútban hajtják végre veszélyes bevetéseiket, de az is hamar világossá válik, hogy míg Muir hajlandó a nagyobb cél érdekében akár ártatlanokat is feláldozni, Bishopban jóval erősebben munkálkodik a lelkiismeret. Ez főleg azután derül ki, amikor egy akció kapcsán megismerkedik egy csinos angol segélymunkással, Elizabeth-tel (Catherine McCormack) – akit mentora hajlandó beáldozni a siker érdekében.
Mindez csak utólag lesz tiszta számunkra, miután kiderül, Muir egykori védencét bebörtönözték Pekingben kémkedés vádjával, és 24 óra múlva kivégzik. A CIA nemzetközi konfliktustól tartva Bishopot sorsára hagyja, miközben Muirtól próbál minél több információhoz jutni róla – aki úgy dönt, hogy belevág élete legveszélyesebb és legszemélyesebb akciójába. A több idősíkon játszódó történet során lassan kibontakozik, hogy mi mozgatja a két férfit, mi pedig beleleshetünk a kémszakma működésébe, ami akkor még igencsak old school volt. És ami nem is biztos, hogy így volt, mert egyrészt régi igazság, hogy minél kevésbé feltűnő valaki, annál jobb kém, és Brad Pittet még ezzel a szörnyű frizurával is mindenki megjegyezné, másrészt az amerikai hírszerzés, ahogy az később kiderült, jócskán le volt maradva a szovjetek mögött.
Persze filmről van szó, ha úgy tetszik, egy meséről, ahol halálra ítélt foglyokat lehet kiszöktetni egy kínai börtönről, és a filmet a legtöbben amúgy is Pitt és a még mindig jó formában lévő Robert Redford miatt nézték meg. A mi esetünkben nyilván az is közrejátszik, hogy Kelet-Berlint Budapest „alakította”– Libanont, sőt, még Vietnámot is pedig Marokkó.
A Kémjátszma egyik kulcsjelenetét is jól felismerhetően Pesten, az Astoria jellegzetes saroképülete, az egykori Georgia-bérház tetején vették fel.
Itt mondja el Redford, ma már kissé szájbarágós, de kétségkívül hatásos módon védencének, hogy a kémkedés bizony egy játszma. Mint a címben. Egyébként olyan magyar színészek is láthatók a „berlini” részekben, mint Bánfalvy Ágnes, Rékasi Károly, Hegyi Barbara, Benkóczy Zoltán, Oberfrank Pál, Papadimitriu Athina, Stohl András vagy Szervét Tibor.
