Bősárkány neve 1222-ben tűnik fel először írásban egy, a szomszédos Maglócát eladományozó oklevélben „villa Sarkan” alakban. Csak a XVIII. század elején jelent meg a Bő-, illetve Beő- elotag. A falu neve a „sárkány” köznévből keletkezett személynévből vagy földrajzi névből származhat. Az előbbi mellett az szól, hogy az országban több falu is viseli ezt a nevet. Az utóbbira a Pesty Frigyes által lejegyzett szájhagyomány alapján gondolhatunk: az ún. „Sárkány-dombon” megtelepedő halászok adták nevét.
A szegény halásznépesség földmuveléssel nem is foglalkozhatott, ezért ki-rályainak nem is tudták eladományozni Bosárkányt hosszú ideig. Első adományozására ugyanis csak I. Lajos által került sor, 1378-ban. O a somogyi karthauzi szerzeteseknek adta, de azok 1390-ben egyéb somogyi birtokra cserélték a távoli Sárkányt és más, Sopron megyei birtokaikat. Zsigmond király pedig azonnal a Kanizsay család tagjainak adományozta.
A foúri családok egymás közti viszályaiból jobbágyfalvaik is kivették részüket. A bazini grófok és népeik 1460 körül Bosárkányban hatalmaskodtak. Má-tyás halála után viszont a Kanizsai rokonság bosárkányi és barbacsi jobbágyaik élén a kis premontrei birtokot, Maglócát égetik fel.
A belső viszálykodások után megjelenik környékünkön is az új külső ellenség, a török. 1529-ben a Bécs ellen vonuló török sereg feldúlja a Rábaköz falvait is. A Hanság menti falvak népe a mocsárvilág szigeteire menekülhetett elolük.
Cím: Bősárkány Kossuth L. u. 1
Tel: +36 (96) 271-217
E-mail: onkormanyzat@bosarkany.hu
Web: http://www.bosarkany.hu/
