1535-ben az utolsó Kanizsayt, Orsolyát feleségül vette Nádasdy Tamás. Ez-zel a hatalmas Kanizsay-birtokok – köztük Bosárkány is – a Nádasdyakra szálltak.
A falu csak lassan tért magához a török pusztításból. Az 1584-es összeírás szerint csak 5 család élt a faluban. Elsosorban halászatból éltek, de már 8 hektár szántó is jutott nekik a gazdátlan telkek felosztásával.
1543-ban, majd 1594-ben, amikor a török elfoglalja Gyort, ismét felprédálja a Rábaközt. A pusztulást mutatja az, hogy 1597-ben Nádasdy kapuvári uralmának falvai közül csak kilenccel tudott úrbéri szerződést kötni. A többiben akkora volt a pusztítás – így Bosárkányban is -, hogy semmiféle úrbéri terhet nem tudtak teljesíte-ni. A lakosság sem növekedett, hiszen az 1608-as összeírás még mindig 5 családot regisztrált. Olyan tartós nyomorúság szakadt a vidékre, hogy uruk csak 1660 és 1680 között köthetett velük új szerzodést.
A reformáció Bosárkányt is elérte. A Nádasdy család ugyanis 1550 körül áttért a lutheránus vallásra jobbágyaival együtt. 1642-ben viszont Nádasdy Ferenc, apósa, Esterházy Miklós hatására rekatolizál és széles köru térítésbe kezd. A „cuius regio eius religio” elve alapján jobbágyainak is követniük kellett.
Azt, hogy földesuruk az ország egyre hatalmasabb foura, a bosárkányiak ki is használták a szomszéd falvakkal való viszálykodás során. 1645 körül Maglócáról átszöktetnek egy jobbágyot, földjeit pedig Bosárkányhoz csatolták. 1647-ben pedig a kapiakkal különböztek össze egy rét birtokjogán. Mindkét esetben a földterületek megszerzése volt a cél. Földesuruk pedig támogatta oket ebben. Ezek az események azt mutatják, hogy a falunak nagyobb termoterületekre lett volna már szüksége. Eroszakos földszerzésekrol ezután már nem tudunk, így maradt a másik módszer: a mocsaras területekbol nehéz munkával kellett új földdarabokat termové tenni.
Mindezek az események arra utalnak, hogy a falu népessége növekedésnek indult. Az 1660-as összeírás bizonyítja is ezt: már 19 családot jegyeztek fel, akik még mindig elsosorban halászattal foglalkoztak.
1671-ben Nádasdy Ferencet a Wesselényi-féle összeesküvésben való rész-vételért kivégezték, összes birtokát elkobozták. Így került Bosárkány 10 évre a kincstár kezelésébe. 1681-ben a császárhu Esterházy Pál nádor vásárolja meg töb-bek között a kapuvári uradalmat, ezen belül Bosárkányt is.
A XVII. században a népesség már 202 fo, de templom még nincs a falu-ban, hanem a pap, aki Barbacsról jön, egy jobbágyházban mondja a misét. Bosár-kány ugyanis ekkor még Barbacs filiája.
A Rákóczi-szabadságharc során, 1704-ben ismét elpusztult a falu: a Rába-közben garázdálkodó labanc rácok felégetik más településekkel együtt. Ennek elle-nére 1714-ben arról értesülünk, hogy újnak mondott iskola áll Bosárkányban, temp-lom viszont még mindig nincs.
1733-ban aztán már áll egy kis vályogtemplom a földesúr és a hívek adományaiból.
A lakosság tovább növekedett, de már gazdaságilag differenciálódott: 1728-ban az 55 családból már 34 zsellérsorban él. 50 év múlva még rosszabb lett az arány: 117 családból 89 zsellér. A XVIII. században már elkezdodött a hanyi láp-szigetek muvelésbe vonása: irtásföldekkel igyekeztek a jobbágyok szántóikat nö-velni. Az úrbéri terheket az 1768-ban megkötött urbárium szabályozta. Eszerint az ajándékokat pénzzel váltják meg, a földbér és kilenced marad. A robotot a rába-pordányi majorságban kell ledolgozniuk. Dézsmát fizetnek, irtásföldjeik után pedig irtáspénzt. Az irtáseredetu bérföldek területe a múlt század közepén már meghaladta az 1000 holdat. Így a folyamatosan gyarapodó lakosságnak, még a zselléreknek is jutott elegendo föld a minimális szükségleteik biztosítására.
Cím: Bősárkány Kossuth L. u. 1.
Tel: +36 (96) 271-217
E-mail: [email protected]
Web: www.bosarkany.hu