forrás: Kossuth Rádió/180 perc
Belpolitikai szájkarate zajlik Németországban a menekültválságról, a nyitott határok politikája ellenére a véleményformálók többsége bízik a megfelelő megoldásban. Ha a németek többsége érzékeli a kemény kéz politikáját, akkor Angela Merkel kancellár és kormánypártja meg tudja őrizni népszerűségét – nyilatkozta németországi látogatásából visszatért Kiszelly Zoltán politológus.
A szakértő szerint nincs realitása annak, hogy Bajorország elhagyná Németországot, illetve hogy a bajor miniszterelnök, Horst Seehofer pártja, a CSU szakítana Angela Merkellel és a CDU-val. A berlini kormánykoalíció nagy arányú, így a bajorok nem érnének el eredményt a kilépéssel, inkább szimbolikus üzenete van annak, hogy Seehofer vasárnapig adott haladékot Merkelnek a migránskrízis kezelésére – fogalmazott a szakértő. Seehofer célja az lehet, hogy profilt nyerjen a koalícióban lévő szociáldemokratákkal szemben – tette hozzá a szakértő.
Horst Seehofer bajor tartományi miniszterelnök. (MTI/EPA/Mattias Balk)
Nem szabad elfelejteni, hogy Bajorországban a nagyvárosokban erősek a szociáldemokraták, így Seehofernek az a politikai érdeke, hogy megerősítse magát a választók szemében, és nagyobb befolyásra tegyen szert a folyamatok ellenőrzésében. Bajorország egyébként könnyedén meg tudná oldani határai lezárását természetföldrajzi adottságai következtében– mondta Kiszelly Zoltán.
Merkel túl korán foglalt el egy szélsőséges álláspontot
A politológus szerint Angela Merkel szokásával ellentétben egy szélsőséges álláspontot foglalt el a migránsproblémában azzal, hogy támogatja a befogadásukat. A kancellára jellemző ugyanis, hogy inkább középre húz egy-egy kérdésben, hogy aztán a közvetítő szerepet töltse be.
Az EU-csúcsok alkalmával azt tapasztalhattuk, hogy Merkel szélsőséges bevándorláspártiságát az Európai Bizottság elnökére, Jean-Claude Junckerre próbálját áttolni, hogy korábbi álláspontjából visszatáncoljon.
Hallgassa meg a Kossuth Rádió adását a témában – 2015.10.29.
Erre azért van szükség, mert Merkel népszerűsége csökken a folyamatos kritikák hatására, de Kiszelly Zoltán szerint, a németek többsége még bízik abban, hogy a kancellár képes lesz kezelni a helyzetet. „Az átlag németek aggódnak, de ha látják, hogy kemény kézzel viszonyulnak a bevándorlókhoz, elindulnak a kitoloncolások, akkor a németek támogatni fogják Merkelt. Ha ez nem történik meg, millióan fognak még jönni, a most bejöttek családtagjai, akkor borulás lesz.”
A német elit az Egyesült Államok receptjét gondolja jónak
Kiszelly Zoltán reagált arra a kérdésre, hogy miért támadta előadásában Colleen Bell amerikai nagykövet a magyar kormány bevándorláspolitikáját. Álláspontja szerint a nagykövet kritikájának két iránya volt. Egyrészt arra, hogy az Európai Unió maradjon hatékony és működőképes a menekültválság ellenére. Másrészt több olyan döntés van napirenden, amely fontos az USA számára, például az EU-USA szabadkereskedelmi megállapodások, ezért az az érdekük, hogy visszaszorítsák az ellenvéleményeket.
Colleen Bradley Bell, az Egyesült Államok budapesti nagykövete. MTI Fotó: Pogár Demeter
Van egy amerikai tapasztalat a 19. század második feléből, amikor kb. 30 millió, könnyen integrálható európai bevándorló érkezett az USA-ba, és ők nagy lökést adtak a gazdaságnak.
Az USA valószínűleg azt a német álláspontot kívánja erősíteni, amely hasonló gazdaságélinkítő hatásokat vár. A német munkaerőpiacnak évente 500 ezer új munkaerőre van szüksége, ennyit nem kapnak a mai EU-ból. Ha sok bevándorlót fogadnak be, akkor 3-4 százalékkal nőhet a német gazdaság, és ez a szabadkereskedelmi megállapodás szempontjából is jobb lehet az USA-nak, hiszen egy prosperálóbb övezettel léphetnek szövetségre.
A nagy megoldás várat magára
A Berlin és Brüsszel ugyanakkor egy olyan megoldásban látja a kiutat a helyzet kezelésére, amely még várat magára. Törökországgal nem sikerült megállapodni egy észak-szír kétmilliós menekülttábor létrehozásáról. A tábor felállítása után lehetne kitoloncolni a nem szír középosztálybeli migránsokat. Merkel továbbra is kvóták alapján akarja szétosztani Európában a migránsokat, illetve olyan alap létrehozását szorgalmazza, amelybe befizetnek a kvótát elutasító országok, és támogatást kapnak a befogadó tagállamok – mondta el Kiszelly Zoltán politológus.
