A brit miniszterelnök volt az első külföldi vezető, aki a háború kitörése óta beszédet mondott az ukrán parlament előtt. Boris Johnson szerint nincs erkölcsi dilemma: Ukrajna és Oroszország háborúja a jó és a rossz küzdelme.
Boris Johnson otthon azt találgatja, hogy a választók bosszút állnak-e a pártján a csütörtöki helyhatósági választásokon a karanténsértő kormánypartik miatti ködösítésért, illetve aért, hogy angol alkatrlészek kerültek orosz haditechnikába.
Ukrajnában viszont a brit miniszterelnök hős, mert országa Kijev egyik legnagyobb katonai támogatója. Johnson néhány hete személyesen is járt Kijevben, most pedig a Verhovna Rada, a parlament előtt mondott – igaz virtuális – beszédet, Londonból.
A háborús helyzetet jól illusztrálta, hogy míg a brit kormányfő öltönyben, nyakkendőben, addig Zelenszkij ukrán elnök a szokásos khaki színű pólójában jelent meg, és hasonló civil ruhában voltak képviselői is.
„Naponta záporoznak a rakéták Ukrajna ártatlan népére” – kezdte beszédét Johnson, aki elmondta: az orosz katonáknak immár nincs mentségük, hogy nem tudják, mit tesznek és hogy háborús bűnöket követnek el. Ezek kiderülnek, ahogy láttuk Bucsában és másutt”.
„Ukrajna győzni fog! Ez egy olyan konfliktus, amelyben nincs kétértelműség.
Ez az ukránok önvédelmi és függetlenséghez való jogáról, nemzeti önrendelkezéséről szól Putyin kizökkent birodalmi céljaival szemben, az ukrán demokráciáról szól Putyin zsarnokságával szemben, szabadság az elnyomással szemben, jó a gonosz ellen, és ezért kell Ukrajnának győzni”.
Johnson a churchilli kifejezést idézve „Ukrajna legszebb órájának” nevezte a harcot, de egy-két rá jellemző vicces és lefordíthatatlan angol kifejezést is bedobott, például arról, hová küldték bátor ukrán nyugdíjasok az utcáikon megjelent orosz katonákat vagy hogy a gazdák traktorral „rabolták el” az orosz tankokat.
„Önök a sorsuk urai, senki sem kényszeríthet semmit az ukránokra. Mi, az Egyesült Királyságban követjük Önöket és büszkék vagyunk arra, hogy az Önök barátai lehetünk” – mondta, miközben a Rada tagjai Kijevben brit zászlókat lengettek, felállva és kitörő tapssal üdvözölték Johnson szavait. A brit miniszterelnök arról is beszélt, hogy
a Nyugat nem ismerte fel időben, hogy mi történik és „képtelen volt kollektíven szankciókat bevezetni” 2014-ben,
amikor Oroszország elcsatolta a Krímet. „Nem követhetjük el ismét ezt a hibát”.
Azt is hozzátette: a Nyugatnak nem szabad nyomást gyakorolnia Kijevre, hogy kössön alkut és mondjon le a területéről. „Szlava Ukraini, dicsőség Ukrajnának” – mondta.
A beszéd előtt a londoni miniszerelnöki hivatal igyekezett eltitkolni, hogy mikor ült össze a Rada, ezért visszahívták a brit újságíróknak küldött nyilatkozatot – hogy ne veszélyeztessék Volodimir Zelenszkij ukrán elnök biztonságát. Végül később közvetítették, mint ahogy megtörtént.
Leszja Vaszilenko, a liberális Holosz párt képviselője azt írta a Twitteren, hogy Ukrajna „bizonyosan szerencsés”, hogy Nagy-Britannia a barátja.
Johnson a beszéd után közölte, hogy 300 millió fontos katonai segélyt adnak Kijevnek, benne elektronikus hadviselési, radarelhárító, GPS-zavaró és éjjellátó felszereléssel. Zelenszkij elnök – aki az invázió kezdete óta először jelent meg a parlamentben – a beszéd után testvéreknek nevezte az ukránokat és a briteket.
Nyitókép: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat
infostart
