A mohácsi csata 1526. augusztus 29-én nemcsak egy vészes csatavesztés volt, amit II. Lajos király halála is súlyosbított, hanem a magyar királyság bukása, s az ország három részre szakadásának kezdete.
Az ország középső részén épült ki a török ellen az új végvári vonal, s fenntartásuk már a Habsburg királyok, egyben a német-római birodalom császárának segítségén múlt. Ilyen a birodalom fővárosát, Bécset védő főkapitányság székhelyévé vált a 16. század második felében kiépülő új-olasz bástyás győri vár. Ez a változás meghatározta a környező települések, így Börcs életét is.
A török jelenléte, az állandó háborús viszonyok, kisebb-nagyobb összecsapások, portyázások nagyban befolyásolták a falu életét, ennek bemutatására hívjuk tanúságul a 16. századi portális adóösszeírásokat.
Börcsön 1571-ben húsz egésztelkes jobbágy és öt háznélküli zsellér lakott, a dicator megjegyzi, hogy a község az adófizetés alól fel van mentve.
Bécs védelmére fontos erődített hellyé építették ki Győr városát a 16. század második felében. Majd megszervezték a várat övező települések kőépítményeinek – általában templomok, templomromok – megerősítésével a környék megfigyelését és védelmét a kisebb rajtaütésektől. Ezért Győr körül 1577-re már a következő tarisznyavárak álltak, általában 10-50 főnyi őrséggel: Andrásvára (Győrszentiván) kismegyeri tarisznyavára (ma templom áll a helyén), Világosvár (Ménfő melletti hegyen), Baráti falu temploma (ma Győrújbarát), Gyirmót (ma Győr város része), Ikrény, Mérges régi temploma, abdai átkelőhelynél álló várta.
Már ekkor hangsúlyozták, fontos lenne a dombon álló börcsi, feltehetőleg román kori kőtemplomot vagy kápolnát megerősíteni, s ezzel a győri vár körül húzódó védő- és megfigyelő pontokat teljessé tenni. A terv megvalósítására 1588-ban került sor, a vármegye a kőtemplom mellé egy kerek őrtornyot építtetett, s a templomot földsánccal vette körül. E kerek őrtorony adta német nevét a falunak, ugyanis Rundenthurm magyarul kerektornyot jelent.
Jókai Mór a Névtelen vár című művében, 1877-ben a következőképpen ír Börcsről: „Kicsiny falu az a Rábca partján, de van egy nevezetes emléke. Egy tágas kerek sánc, melynek közepén áll a templom. A hajdani török-kuruc-labanc világban ide szokott menekülni a falu népsége, s védte magát a száguldozó csapatok ellen. Ezért hiják tán németül Rundenturmnak.”
A német katonák 1590-ben bosszúból, mivel a börcsiek nem fizették a zsoldot, felgyújtották a falut. Mégis, mint láthatjuk a portális összeírásokban, 1593-ban már három portával szerepelt. Valószínű, Börcsre igazi pusztulás Győr török általi 1594-es elfoglalásakor várt. Az újratelepülésre is a győri vár 1598-as elfoglalása után került sor, s a kisebb-nagyobb meneküléseket, futásokat leszámítva a település lakosságának nagy része visszatérhetett lakóhelyére. Ilyen volt például 1683-ban, amikor a Bécs ostromára induló törökök elől az emberek kénytelenek voltak elhagyni a falut, a Hanságba és a Rábca mocsarába menekülnek.
A török világhoz kapcsolódik egy monda is. Miután a törökök 1594-ben elfoglalták Győrt, a börcsiek építettek egy őrtornyot a templom mellé. Innét figyelték a határt, s ha ellenség jött, riasztották a lakosságot. Egy alkalommal megtámadták a Lébény felől érkező törököket és kiszabadították a foglyokat, köztük a lébényi uraság szép, fiatal feleségét. Hálából az úr – Győr felszabadulása (1598) után – győri keresztet emelt, ami ma is megtalálható a börcsi temetőben. Az további vizsgálódást igényel, hogy ez valójában győri kereszt-e.
A 17. század első felében a következő portaszámokat írták össze: 1622-ben hármat, 1630-ban szintén hármat, 1638-ban 31-et. Az összeírás szerint a 17. század első felében a falu valószínűleg állandóan lakott volt, s csak időlegesen menekültek vagy bujdostak el a börcsiek.
Buda 1686-os és Székesfehérvár 1688-as visszafoglalása békét hozott Északnyugat-Dunántúlnak. A békeidőben megkezdődött a falvak életének újraindítása és betelepítése. E folyamatban az állam és a birtokosok is érdekeltek voltak, hiszen növekedett az adóbevételük, jövedelmük.
Az 1698-ban készült egyházlátogatási jegyzőkönyv a következőképpen emlékezett meg Börcsről: „A győri püspök faluja. Régi, vár módjára épült kápolnája ellenséges támadások alkalmával menhelyül szolgált a lakóknak. 1668-ban ezt a kápolnát szépen restaurálták, de azóta az idők viszontagságai, különösen pedig a legutóbbi török támadás [1683 Bécs ostroma] következtében annyira tönkrement, hogy a falai mintegy négyfelé váltak, megrepedtek, és a teljes összeomláshoz állanak közel. Pedig kár volna, ha ez az erős boltozat leomlana, mert egy kis áldozattal még most jó karba lehetne helyezni. Ezt azonban a jelenlegi ínséges időkben a lakosok maguk nem tudják elvégezni.”
Cím: Börcs Erzsébet tér 4.
Tel: +36 (96) 553-240
E-mail: borcs@pmborcs.axelero.net
Web: www.borcs.hu
