Orbán Viktor a közmédiának azt nyilatkozta, a következő hétéves uniós költségvetésről bonyolult tárgyalások várhatók, de meg fognak állapodni. A miniszterelnök a Kohézió barátai csoport csúcstalálkozóján vesz részt Pozsonyban.
A kormányfő kifejtette: több mint egy tucat ország van az unióban, amelynek érdekei egybeesnek a következő év legfontosabb ügyében, és ez az európai parlamenti választásokat követő hét évre szóló költségvetés megalkotása lesz.
A miniszterelnök úgy vélte, szerteágazók az érdekek, de vagyunk néhányan, akiknek egybeeső érdekei vannak, „mi hívjuk magunkat kohézió barátainak”. Rámutatott: most egyeztetik az álláspontjukat, amelyet aztán egységesen akarnak képviselni a velük ellentétes érdekű csoportokkal szemben.
Orbán Viktor kiemelte: „bonyolult tárgyalások lesznek, és a végén meg fogunk állapodni.” Felidézte: ez így volt legutóbb is, egy ilyet már ezelőtt néhány évvel végigélhettünk, és egy ilyen tárgyalássorozatot már végigvezetett. Ez bonyolult akciósorozat, de a végén eredményes szokott lenni – közölte.
A Kohézió barátai csoport pozsonyi ülésén foglalkoznak a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló uniós költségvetéssel, amelynek része a Kohéziós Alap. A csoport tagjai először 2012-ben üléseztek Bukarestben.
A szervezők tájékoztatása szerint Pozsonyba várják Csehország, Észtország, Horvátország, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia vezetőit, továbbá Bulgária, Ciprus, Lettország, Litvánia, Románia, Olaszország, Portugália és Görögország képviselőit, valamint Maros Sefcovic és Günther Oettinger uniós biztosokat.
Továbbra is a közép-európai térség lesz a növekedés motorja
Továbbra is a közép-európai térség lesz az európai növekedés motorja, s ez önbizalmat ad az európai jövőről folytatott vitában – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Pozsonyban, a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) külügyminisztereinek találkozója után tartott sajtótájékoztatón.
A magyar diplomácia vezetője „kifejezetten jó hangulatúnak” minősítette a találkozót, hozzátéve: ennek a hangulatnak megvan az oka, mégpedig az, hogy az elmúlt negyedév gazdasági növekedési számai ismételten bebizonyították, továbbra is a közép-európai térség lesz az európai növekedés motorja.
Szijjártó Péter rámutatott: nem véletlen, hogy a közép-európai térségben a gazdaság kétszer olyan dinamikusan bővül, mint az európai átlag, és ez jogos önbizalmat ad az európai jövőről folytatott vitában.
A magyar külügyminiszter a pozsonyi tárgyalás több mozzanatát is kiemelte. Elsőként azt említette, hogy az idő bebizonyította: a közép-európai országok helyes migrációs politikát folytattak azzal, hogy saját országaik biztonságát helyezték az előtérbe.
„Helyes, hogy mi azt a politikai irányt erősítjük, hogy nem a bajt kell idehozni, hanem a segítséget kell odavinni, ahol szükség van rá” – szögezte le Szijjártó Péter. Hozzáfűzte: ezért is fontos az a mostani találkozón született megegyezés, amellyel konkretizálták, hogy mire fordítják a Líbia számára – a migrációs hullámok megfékezése céljából – biztosított támogatás összegét. Hozzáfűzte: a találkozón felvetette partnereinek, hogy meg kellene fontolni egy hasonló együttműködést Tunéziával is.
A magyar külügyminiszter beszélt a közép-európai országok egymás melletti kiállásáról is, és hangsúlyozta: Magyarország továbbra is minden európai vitában ki fog állni közép-európai barátai mellett. Kiemelte: így van ez most Lengyelország esetében is, mert igazságtalannak és helytelennek tartják az Európai Unió Tanácsának azt a tegnapi döntését, hogy újabb meghallgatást rendelt el Lengyelország vonatkozásában a hetes cikk szerinti eljárás ügyében.
„Ezt teljesen szükségtelennek tekintjük, úgy látjuk, hogy Lengyelország választ adott minden kérdésre” – szögezte le a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter beszélt az Európai Unió további bővítéséről is, hangsúlyozva: mind a nyugat-balkáni országok, mind a keleti partnerség országai számolhatnak azzal, hogy a közép-európai országok továbbra is bővítéspárti álláspontot fognak képviselni.
Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter konstruktívnak nevezte a találkozót, és az ott született konkrét megegyezések fontosságát emelte ki. Példaként említette a visegrádi négyeknek a migráció problémájának megoldásához nyújtott közös segítségét, amire a négy ország 35 millió eurót ajánlott fel. Rámutatott: csütörtökön megegyezés született ennek az összegnek a felhasználásáról, amit a helyi határvédelmi egységek infrastruktúrájának megerősítésére – egyebek mellett négy hajó vásárlására, illetve egy tengeri koordinációs központ létrehozására – fognak fordítani.
Tomás Petrícek, a V4-elnökséget jövőre Szlovákiától átvevő Csehország külügyminisztere ugyancsak üdvözölte a találkozón született konkrét megegyezéseket, illetve közös prioritásnak nevezte a Nyugat-Balkán témáját.
Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter a Nyugat-Balkán integrációjában képviselt közös álláspontot emelte ki, illetve azt, hogy sikerült megerősíteni a közös európai álláspontot az ukrajnai helyzet kapcsán.
forrás: MTI, M1
