A török 1543-ban elfoglalta Fehérvárt, Csókakőt. Bodajk is a töröké lett, lakossága részben elpusztult, kisebb hányada a hegyekbe menekült. A XVIII. század közepén már népes település, ekkor Bokor, Kozma, Muzslay, Gerencsér, Takács, Varga, Vörös nevű jobbágycsaládok éltek itt. A török kiűzése utáni /1688/ évtizedben lassú fejlődés indult,1691-ben új birtokos érkezett az osztrák Hochburg család .Ennek örökösei a Berényi, Zichy, Bethlen, Luzsénszky, Lamberg, Miske család 200 esztendőn át éltek Bodajkon, s mint földesurak meghatározták a község fejlődésének irányát. A XX. századi birtokos 1945-ig a Grünfeld család.
A XVIII. század közepéig virágzó gazdasági központ, 1774-től mezőváros 1200 lakossal, a telkes jobbágyok száma 71, zsellércsalád 34 volt. A gazdasági fejlődés eredménye képpen a lakosság száma gyorsan növekedett főleg német kézművesek, uradalmi alkalmazottak települtek le.
Az iskolai oktatásról a XVIII. század utolsó harmadából már van adatunk. A katolikus iskolában magyar és német nyelven, a református iskolában magyarul oktattak.
A katolikus lakosság a középkori templom alapjaira még 1697-ben felépítette kápolnáját,1711-ig pedig templomot emeltek. A plébániát 1749-től kapucinus szerzetesek vezették, világi vezetés alá 1788-ban került. A templom híres zarándokhely, melynek hagyományai első királyunk által kialakított bodajki egyházhoz vezethetők vissza.
A református templom 1786-ban, a kastély 1839-ben épült. A mezőváros a XVIII. sz. közepétől idegenforgalmi hely. A zarándokok mellett évente több százra tehető fürdővendég is felkereste Bodajkot, ahol melegforrás által táplált tó és fürdőház működött. Az uradalom a XIX. sz. harmincas éveiben az úrbéres viszony lazítására törekedett. Ezt követelte a telkes jobbágyság is. A telkeket elvesztő jobbágyok száma növekedett.1828-ban már 197 zsellércsaládot írtak össze.1848-ig a közös legelő elkülönítése történt meg.
Cím: Bodajk Petőfi Sándor u. 60.
Tel: +36 (22) 410-043
E-mail: [email protected]
Web: www.bodajk.hu
