Putyin árnyékháborúja Európa ellen intenzívebbé válik, amelynek célja a nyugati támogatás meggyengítése Ukrajna felé.
Oroszország szabotázstámadásokkal és nem hagyományos eszközökkel próbálja aláásni a NATO védelmi garanciáit, miközben fenntartja nukleáris arzenálját elrettentő erőként. A NATO-nak fel kell készülnie egy hosszú, árnyékban zajló küzdelemre egy revizionista Oroszországgal szemben –
Hal Brands a Bloomberg Opinion rovatvezetője, valamint a Johns Hopkins Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Iskolájának professzora a Bloombergen megjelent véleménycikkében úgy fogalmaz, hogy az utóbbi időben egyre több jel mutat arra, hogy Vlagyimir Putyin Oroszországa nem riad vissza attól, hogy különböző módszerekkel nyomást gyakoroljon Európára, anélkül, hogy közvetlen katonai konfliktusba bonyolódna. Az Európában történt szabotázstámadások és az orosz állampolgárok leleplezése, akik katonai létesítmények elleni támadásokat terveztek, csak a jéghegy csúcsát jelentik.
A „szabotázstámadás” fogalma talán nem mindennapi beszédtémánk, de lényegében olyan cselekményekre utal, amelyek célja a másik fél erőforrásainak megsemmisítése vagy használhatatlanná tétele anélkül, hogy nyílt harcot indítanának.
Ezek a támadások rendkívül veszélyesek lehetnek, mivel gyakran civil célpontok is érintettek lehetnek, és súlyos zavarokat okozhatnak egy ország működésében.
Oroszország tagadja az érintettségét ezekben az eseményekben, ám
A FOLYAMATOS VÁDAK ÉS BIZONYÍTÉKOK ARRA UTALNAK, HOGY MOSZKVA EGY ÁRNYÉKHÁBORÚT VÍV EURÓPA ELLEN.
Ez a stratégia nem új keletű; a hidegháború idején is gyakori volt az aszimmetrikus hadviselés alkalmazása, amikor a felek igyekeztek egymást különböző nem hagyományos módszerekkel sarokba szorítani – emlékeztet a szerző.
Putyin stratégiájának célja kétségkívül az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás meggyengítése és azon európai országok megbüntetése, amelyek aktívan részt vesznek ebben. Az orosz elnök így próbálja megmutatni: képes befolyást gyakorolni Európa biztonságpolitikai döntéseire anélkül is, hogy közvetlen katonai konfrontációba kellene bocsátkoznia.
Európai vezetők aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy Oroszország további agressziót tervezhet a kontinensen belül. Dánia védelmi minisztere szerint Moszkva akár három-öt éven belül támadást indíthat valamely NATO-tag ellen.
Az orosz stratégia része lehet politikai befolyásolás, kibertámadások és más beavatkozási formák alkalmazása is. Ezekkel az eszközökkel Oroszország képes zavart kelteni az európai politikai rendszerben és megkérdőjelezni a NATO védelmi garanciáit.
Címlapkép: Az állami látogatáson Kínában tartózkodó Vlagyimir Putyin orosz elnök a Harbini Műszaki Egyetem diákjaival tartott találkozóján az északkelet-kínai Hejlungcsiang tartomány fővárosában, Harbinban 2024. május 17-én. Forrása: MTI Fotó/Mihail Metzel