Az Európai Parlament hétfői munkanapán vitát tartottak, csütörtökön pedig szavaztak az uniós képviselők Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ellen beadott bizalmatlansági indítvány ügyében.
Az indítványt Gheorghe Piperea román EP-képviselő nyújtotta be azt kifogásolva, hogy Von der Leyen titkos SMS-üzeneteket váltott a Pfizer gyógyszercég vezérével a koronavírus elleni oltásokkal kapcsolatban, és állítása szerint szerződéses visszaélések történtek. Válaszul az EB elnöke hangsúlyozta: az indítványt aláíró 77 EP-képviselő „már cáfolt összeesküvés-elméleteket forgat újra.” Szerinte az egész csak „egy újabb durva kísérlet arra, hogy éket verjenek intézményeink közé, és szembeállítsák az EU-párti demokratikus erőket”.
A csütörtöki szavazáson az Európai Parlament képviselői közül 553-an szavaztak, és 360 ellenszavazattal, 175 támogató szavazattal és 18 tartózkodással elutasították a bizalmatlansági indítványt.
A bizalmatlansági szavazás támogatói a szélsőjobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) valamint a Patrióták Európáért frakcióhoz tartoztak, de nem szavaztak egyhangúan. A korábbi ígéretek sezrint a Fidesz és a Mi Hazánk az indítvány támogatására készült, a Tisza Párt és a DK nem.
Mint a 24.hu írja, az ultranacionalista román AUR tagjai és a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) a bizalmatlansági indítvány mellett foglaltak állást, de az olasz Gioria Meloni pártja – amelyik a legnagyobb a párt a szélsőjobboldali frakcióban – nem támogatta azt. A bizalmatlansági indítvány szövegét a román és lengyel képviselők mellett észt, görög és litván EP-képviselők is aláírták.
Noha a szavazást szélsőjobboldali politikusok kezdeményezték, a nagy nyertesei mégis a szocialisták és a liberálisok, akik kilátásba helyezték, hogy tartózkodni fognak a szavazáson, ezzel pedig politikai engedményeket tudtak kicsikarni Ursula von der Leyen bizottsági elnöktől – idézte fel a lap. Ursula von der Leyen kedden Strasbourgban találkozott a pártelnökökkel, és kijelentette, hogy az EU regionális támogatásai – amelyek a költségvetés harmadát teszik ki – a korábbi elképzeléseitől eltérően továbbra is az önkormányzatokhoz kerülnek, nem pedig a kormányokhoz.
Az indítvány benyújtója, Gheorghe Piperea, a Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció tagja korábban az Európai Bizottságot, különösen az elnököt az átláthatóság hiánya, a Pfizer-ügy kezelése, a tagállamok jogköreinek csorbítása és a döntéshozatal elzártsága miatt bírálta. Szerinte az EU bürokráciája káros a gazdaságra, növeli az egyenlőtlenségeket, elmélyíti a válságokat, és társadalmi feszültségekhez vezet. Figyelmeztetett a demokrácia leépülésére és a félelemkeltés „iparággá” válására.
