forrás: M1/Ma délelőtt
Szlovákia után Magyarország is benyújtja keresetét az Európai Bíróságon azok ellen az uniós tervek ellen, amelyek szerint kötelezően szétosztanák a bevándorlókat a tagállamok között – jelentette be Orbán Viktor a Magyar Állandó Értekezlet budapesti plenáris ülése előtt.
Nem elég tiltakozni, cselekedni is kell – mondta a kormányfő, emlékeztetve arra, hogy Szlovákia szerdán tette meg ugyanezt, és fordult az Európai Bírósághoz.
Orbán Viktor beszédében hangsúlyozta: a visegrádi együttműködés tagállamai – Magyarország mellett Csehország, Lengyelország és Szlovákia – bebizonyították, hogy „ha akarjuk, meg lehet állítani a migránsáradatot”.
Utalt a V4-es határvédelmi együttműködésre, megjegyezve, hogy hamarosan Macedóniában is megjelennek majd magyar határvédelmi erők.
Sokan azonban, akik „más észjárást követnek”, nem örülnek ennek a sikernek – tette hozzá. Példaként azt mondta, hogy az elmúlt napokban Magyarországgal szemben indított jogi eljárásokat is bosszúnak tekinti, mert a magyar kormány szembe mert fordulni Brüsszel bevándorláspárti politikájával.
Orbán Viktor előadásában hosszan beszélt arról a magyar kormányzati álláspontról, amely szerint a nemzetek létezése Európában nem a problémák forrása – mint azt sokan hiszik, és éneklik „a nemzetek felettivé válás indulóját” Brüsszelben és „a pénzügyi központok különböző európai fővárosaiban” -, hanem a megoldások előfeltétele.
A miniszterelnök több kísérletet is említett a nemzetek létezése ellen. Ilyen volt szerinte az, amikor a készülő uniós alkotmányból kihúzták az utalást a keresztény gyökerekre, holott „ez ténykérdés”.
Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) plenáris ülésén a fővárosi Várkert Bazárban 2015. december 3-án (MTI-fotó: Koszticsák Szilárd)
Európa elitje veszélyes lépésre szánta el magát
A nemzetek elleni lépésként értékelte azt is, hogy egyre több tagállami hatáskört vontak el a nemzeti szuverenitás köréből, és adták az eurobürokraták kezébe. Ezzel kapcsolatban megemlítette: az Egyesült Királyság ma már az egész európai jogrendszer revízióját követeli annak megállapítása érdekében, hogy melyek azok a jogkörök, amelyek indokolatlanul – talán még jogszerűtlenül is – kerültek át az eurobürokratákhoz.
Végül a migrációs válságot is a nemzetek meggyengítésére tett kísérletnek nevezte a kormányfő. Úgy fogalmazott: Európa elitje 2015-ben egy igazán veszélyes lépésre szánt el magát, amikor szélesre nyitotta az EU külső határait a tömegével beözönlő migránsok előtt. Szavai szerint egy „bizarr koalíció” jött létre az embercsempészek és a jogvédők között, amit kívülről támogatnak vezető európai politikusok is.
Az szeptember 23-án jóváhagyott európai uniós döntés szerint 120 ezer menedékkérőt osztanának szét az uniós tagországok között.
