Az 1950-es évek végén vetődött fel először a múzeum ügy Berettyóújfaluban, lelkes tanárok, tanítók, közművelődésben dolgozók ötleteként. Dr. Sándor Mihályné tanárnő lelkes gyűjtő és szervezőmunkájának köszönhetően 1960. augusztus 20-án nyílt meg Berettyóújfaluban a Bercsényi u. 7. szám alatt a Bihari Múzeum elődje, a Néprajzi Ház. Ezt az 1700-as évek közepén épült lakóházat hozták rendbe és rendezték be jórészt Berettóújfaluból és a környező falvakból származó korhű bútorokkal, használati tárgyakkal. Sajnos a néprajzi ház nem volt hosszú életű: a hatvanas évek végén lebontásra került.
Sándor Mihályné és pedagógus társai azonban nem adták fel a harcot, Erdélyi Gáborral együtt folytatták a gyűjtőmunkát. Alkalmas épület híján az összegyűjtött anyag egy része elkallódott, de szerencsére a 70-es évek elején az álom valóra vált és 1974. október 17-én megnyitották a Bihari Múzeumot a Kossuth u. 36. sz. alatti épületben, a Fényes család egykori lakóházában. A kiállítás 3 hónap alatt készült el, Dr. Varga Gyula a Déri Múzeum tudományos főmunkatársának vezetésével.
A múzeum alapterületének jelentős növekedése (raktárak és kiállítótér) két időponthoz köthető. 1986-ban a múzeum épületében lévő szolgálati lakást átalakították, és ezzel bővült az alapterület, majd 1989-ben megvásárolták a Kossuth u. 38. szám alatti vályogfalú házat, amit összeépítettek a már meglévő épülettel, s itt alakították ki a Tardy emlékszobát, az időszaki kiállítótermet s néhány raktárat.
Az 1989-es bővítés nem volt hosszú életű: 1993-ban elkezdődött a volt Községháza felújítása múzeumi és könyvtári célokra. 1996-ban már kiállítással kellett volna megemlékeznünk a millecentenáriumról, azonban az építkezés elhúzódott, s így csak 2001. május 23-ra – a város napjára – készült el a főterén álló jeles épület, a Közgyűjtemények háza, a Bihari Múzeum és a Sinka István Városi Könyvtár közös otthona.
Az elmúlt 7 év alatt állandó kiállításunk ugyan nem volt, de a gyűjtőmunka tovább folytatódott – részben ajándékozással, részben pályázati pénzekből. Gyűjtéseinkben egyre jelentősebb szerepe van az ajándékozásnak, illetve kiemelkedő jelentőségű még az évről évre megrendezett honismereti táborok gyűjtőmunkája. Gyarapodási naplónk adatai alapján a Múzeumunk az elmúlt 10 évben több mint 5000 tárggyal, dokumentummal gazdagodott.
Jelentős gyarapodás ment végbe gyakorlatilag valamennyi gyűjteményben. 1998 óta pedig egy természetrajzi gyűjteménnyel is gazdagodott a múzeum, melynek alapját egy 80 darab ásványokból álló egység adja.
Ma már gyakorlatilag az egész gyűjtemény számítógépen nyilván van tartva, valamint sikerült eltérnünk – a megyében elsőként -, hogy 2000 végére valamennyi leltárkönyvünk is rögzítésre került. A számítógép nagy segítséget nyújt a kutatók számára a gyűjteményben való eligazodásban.
Jelentős fordulópont volt a múzeum életében, amikor 1993-ban a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumi Szervezett és Berettyóújfalu Önkormányzata megalapította Tardy Anna hagyatékából a Bihari Múzeumért Alapítványt.
Fontos megemlítenünk, hogy 1992-ben nálunk alakult meg a Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület bihari csoportja. A kezdetben 20 fős tagság mára több mint száz főre emelkedett. Néhány éve a múzeum már nem tudott helyet biztosítani a programjaikhoz. 2003-tól azonban újra a csoport központja lett a Múzeum.
A Bihari Múzeum sok tekintetben együttműködik a térség faluházaival, művelődési házaival, önkormányzataival. A Bihari Honismereti Táborok csoportjainak gyűjtőmunkáját szívesen támogatják a települések. Mi pedig kutató munkánkkal segítjük őket. Többek közt a táboros gyerekek közreműködésével készült el az 1990-es évek elején a nagyrébái és a szentpéterszegi tájház, a hencidai kovácsműhely.
Cím: BerettyóújfaluKálvin tér 1.
Tel: +36 (54) 402-390
E-mail: [email protected]
Web: http://www.berettyoujfalu.hu/index.php
