Egy sokelemű szimuláció szerint Biden vezet, de a rejtőzködő Trump-támogatókkal és a rekordrészvétellel nem számol.
Demokrata forgatókönyvek
Mindössze tíz százalék esély van arra, hogy Donald Trump nyeri az elnökválasztást – írja a FiveThirtyEight.com főszerkesztője, Nate Silver. A közvélemény-kutatások adatait közlő és összegyűjtő oldal a jelenlegi adatok alapján negyvenezer lehetőséget szimulált, amelyből egy száz forgatókönyves mintát generált.
A közvélemény-kutatók adatai mellett azok előfeltevéseit, kérdéseit és akár szisztematikus hibáit is magában egyesítő oldal becslései szerint három százalék az esély arra, hogy Trump nagyobb arányt ér el az összes szavazat tekintetében, mint Biden, míg mindössze két százalék az esélye annak, hogy ötven százalék fölötti lesz ez az arány.
Nyolc százalék esélyt adnak annak, hogy Joe Biden ugyan megnyeri a választók többségének szavazatát, de az elektori kollégiumban nem tudja megszerezni az elnöki címhez szükséges 270 szavazatot.
A honlap modellje szerint egy százalék alatti az esélye annak, hogy ugyanaz az elektori térkép alakul majd ki, mint 2016-ban, amikor Donald Trump Hillary Clintonnal csapott össze. Az újraszámlálásra körülbelül négy százalék, míg mindössze fél százalék esély mutatkozik az elektori kollégiumon belüli döntetlen eredményre (vagyis 269-269 elektornak).
A honlap szerint Biden csak akkor nyugodhat meg, ha megnyeri Pennsylvaniát, mivel az képet adhat arról, hogy más billegő államokban milyen kimenetelre számíthat. Míg azonban Biden sok úton megszerezheti a 270 elektori voksot, addig Trumpnak Pennsylvania húsz elektora (és az összes billegő állam bezsebelése) nélkül kevés esélye van megnyerni a választást.
Nate Silver szerint a kutatásokban együttállás mutatkozhat meg a hibákban is, így ha Biden mégis elveszíti Pennsylvaniát, nem várható, hogy Floridában vagy Georgiában nyer.
Kérdés, mikor tudjuk meg egyáltalán, milyen eredmény született Pennsylvaniában. Az állam legnagyobb városának, Philadelphiának a demokrata polgármestere nemrégiben kijelentette: a választás után akár napokig is eltarthat, amíg összesítik a levélben beérkezett szavazatokat.
Nem mindegy, hogyan kérdeznek
A FiveThirtyEight.com főszerkesztője szerint bár a 2016-os „félénk Trump-szavazók” koncepciója vélhetően téves, azért felmérési hibák adódhatnak, amelyeket nehéz időben előre jelezni.
A rejtőzködő Trump-szavazók teóriája ugyanakkor egyáltalán nem idejétmúlt: a Politico.com megszólaltatta azokat a közvélemény-kutatókat, akik 2016-ban Trump győzelmét vetítették előre. Arie Kapteyn, a USC Dornsife Center for Economic and Social Research munkatársa és Robert Cahaly, a Trafalgar Group kutatója szerint ismét alulmérik a kutatók a Trump-támogatókat, mert tartanak attól, hogy a véleményük miatt elítélik őket.
Kapteyn szerint akitől azt kérdezik meg, Bidenre vagy Trumpra szavaz, egészen más választ ad, mint az, akitől a közvetlen környezetének szimpátiáival kapcsolatos kérdéseken keresztül próbálják megtudni, kire voksol. Kapteyn adatai szerint előbbi esetben tíz ponttal vezet Biden, de utóbbi módon megkérdezve ez az előny már csak 5-6 százalékos. Ugyanígy más az eredmény, ha telefonon és más, ha személyesen kérdezik meg a választókat.
Robert Cahaly szerint:
az emberek meg fognak lepődni. Számos olyan ember megy el szavazni idén, aki mindeddig egyáltalán nem ment el vagy csak alacsony hajlandóságú volt. Azt hiszem, minden idők legmagasabb választási részvétele lesz.
Cahaly szerint a jelenleg használt közvélemény-kutatási módszerek már nem alkalmasak a valóságos helyzet felmérésére: az embereknek nincs idejük huszonkét kérdésből álló kérdőívet kitölteniük. Kapteyn szerint ráadásul azok, akik egy adott közösségben a kisebbséghez tartozó véleménnyel rendelkeznek, a konfliktusok elkerülése érdekében inkább elhallgatják azt.
Vélhetően Trump elnök és stábja is egészen más számokból dolgozik, mint amivel a top közvélemény-kutatók – többek között azok, amelyek adatait a FiveThirtyEight is aggregálja. Az elnök rendszeresen magabiztosan nyilatkozik az eredményeiről, miközben országosan két számjegyű különbséget mérnek közte és Joe Biden között.
Demokrata többség a szenátusban
A Trump-támogatók rejtőzködésével ugyanakkor aligha kell számolni a szenátusi választásokon. November 3-án nemcsak az elnöki székről, hanem harmincöt szenátusi helyről is döntenek több államban. A százfős szenátusban jelenleg 53 republikánus szenátor ül, ám a mostani választásokon ez a többség az előrejelzések szerint könnyen elolvadhat.
A FiveThirtyEight.com előrejelzése szerint a szenátusban is többséget szereznek a demokraták. Maine-ben, Észak-Karolinában, Iowában és még a hagyományosan konzervatívnak számító Georgiában is demokrata jelölt válthatja az eddigi republikánust, míg Alabamában egy demokrata helyére kerülhet konzervatív szenátor.
Szerinted ki nyeri az amerikai elnökválasztást? Szavazz kommenttel!
hirado
