A kivándorlás súlyosságát firtató hírekből rendre kimarad az eközben Magyarországon letelepedők említése, pedig az új évezredben hazánk folyamatosan pozitívan jött ki a nemzetközi vándorlás mérlegét tekintve. Ez azt jelenti, hogy hivatalosan több a hazaköltöző magyar, a külföldi bevándorló és a beköltöző határon túli állampolgár, mint amennyien elmennek itthonról. A kivándorlás tehát nem veszélyezteti a népességet, de a hiányszakmákban olyan torzulást okoz, amit végső soron csak béremeléssel lehet megoldani.
Amikor valaki megemlíti, hogy a Nyugat-Európában élő és dolgozó magyarok száma valahol 350 ezer és 500 ezer között lehet, akkor sokan hajlamosak arra gondolni, hogy hirtelen ennyivel kevesebben lettünk Magyarországon, pedig ennél a vándorlás demográfiai helyzete sokkal összetettebb.
A 2001 és 2014 közti időszakban átlagosan közel évi 14 ezer fővel növelte az ország népességét (helyesebben mérsékelte a természetes fogyást) a nemzetközi vándorlási különbözet – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. Dickmann Ádám, a KSH migrációval foglalkozó szakértője a Profit7-nek elmondta: a mutató kiszámításakor az országot hosszabb időre elhagyók mellett figyelembe veszik a letelepedő külföldieket, a visszatérő magyarokat és a határon túl állampolgárságot szerzettek magyarországi letelepedését is.
A szakember megjegyezte, a kivándorlást nehezebb mérni, mint a nálunk letelepedő külföldiek jelenlétét, ezért a számok meghatározásakor figyelembe veszik az olyan külföldi statisztikákat is, mint például a magyar állampolgárok által külföldön igényelt egyes dokumentumok száma, vagyis az így kapott eredmények a legjobb hivatalos becslésnek tekinthetők.
Informatikusok dolgoznak az IBM Magyarország Kft. nemzetközi szolgáltató központjában, Székesfehérváron 2013. március 4-én. A magyar kormány és az IBM stratégiai megállapodást kötött 2013 januárjában.
MTI Fotó: Beliczay László
Bár valószínűleg így is valamivel alábecsülik az ideiglenesen vagy tartósan kivándoroltak számát, arról aligha beszélhetünk, hogy üresedne az ország a Nyugat-Európai munkavállalás miatt.
Kik a letelepedő bevándorlók?
Arról rendszeresen értesülhetünk, hogy kik azok, akik elhagyják az országot, arról azonban már sokkal kevesebb szó esik, hogy kik azok, akik befelé jönnek és itt is maradnak jó darabig, tehát nem csak átutazóban, vagy papíron vannak Magyarországon.
A letelepedő bevándorlók egyik fő csoportját a külföldi állampolgárok adják. Ez jelentheti többek között a nálunk tanuló külföldi hallgatókat, a cégeknél dolgozó külföldi szakembereket, vezetőket, vagy azokat, akik magyarokkal kötöttek házasságot, és úgy döntöttek, hogy ideköltöznek. Ahhoz, hogy valaki bevándorló külföldinek minősüljön, tartózkodásra, illetve letelepedésre vonatkozó engedéllyel kell rendelkeznie. Kivándorló külföldinek azok minősülnek, akik nem újították meg lejáró tartózkodási engedélyüket, vagy a visszatérés szándéka nélkül elhagyták az országot. A kettő összesítése adja a külföldi állampolgárok vándorlási különbözetét, ami nagyságrendileg 10 és 20 ezer ember közötti többletet ad a népességhez évente.
Egy másik főbb letelepedő csoport a határon kívül állampolgárságot szerzett, majd Magyarországra költöző emberekből áll. Itt jellemzően a környező országok magyar származású lakosairól van szó, akik inkább az anyaországban szeretnék tovább folytatni, de legalábbis évente minimum három hónapot itt töltenek és bejelentett lakcímük is van az országban. A 2013-mal záruló öt évben átlagosan évi 12 ezerrel növelte a népességet az ilyen típusú bevándorlás.
A check-in pultoknál várakozó utasok a 2B terminálon 2012. december 8-án. Megindult a forgalom délelõtt – az elõzõ nap mûszaki hiba miatt lezárt – Liszt Ferenc-repülõtéren, a reptér indít és fogad is járatokat.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Itt érdemes megjegyezni, hogy amikor gőzerővel beindult a migráció Európa irányába, akkor számos elemzés megjegyezte: Magyarországnak már csak azért sem érdeke a más társadalmi hátterű migránsok befogadása, mert esetleges munkaerőhiányát a környező országok magyar származású lakóiból is orvosolni tudja. Ez a jelenség tehát már most is megfigyelhető.
A kivándorlást ellensúlyozó harmadik csoportot azok a hazatérő magyarok alkotják, akik egy hosszabb külföldi munkavállalás vagy tartózkodás után költöznek vissza – Dickmann Ádám szerint nagyságrendileg itt is évi tízezer emberről beszélhetünk. Ők azok, akik vagy elérték külföldi „missziójuk” célját, vagy egyszerűen nem jöttek be a számításaik, és inkább hazajöttek.
Azt a szakemberek is elismerik, hogy a hivatalos adatok valamennyire alábecsülik a kivándorlókat, de egyrészt az adminisztráció hiányossága miatt ugyanez némileg a bevándorlásnál is megjelenik, másrészt valószínűtlen, hogy a tényleges számokkal homlokegyenest ellentétes legyen a statisztika eredménye.
Miért tűnnek el mégis a szakemberek?
A tapasztalatok szerint azokban a szakmákban érvényesül leginkább a nyugati bérek elszívó hatása, melyek ott is hiányszakmának számítanak, illetve az olyan, alacsonyan képzett munkaerő esetében, akik arányában sokkal többet nyerhetnek a kiutazáson.
Általánosságban elmondható, hogy a külföldi állásportálok hemzsegnek az olyan hirdetésektől, melyekre szakmunkás vagy betanított fizikai dolgozók, esetleg egyszerűbb irodai feladatot ellátók jelentkezését várják. A magasabb képzettséget igénylő szakmákban csak az orvosoknak, a mérnököknek és az informatikusoknak van jó esélyük helyet találni. Míg az egészségügybe valóban szép számmal mennek Magyarországról dolgozni, addig az utóbbi csoportok elvándorlása már sokkal kevésbé látványos.
Informatikusok dolgoznak az IBM Magyarország Kft. nemzetközi szolgáltató központjában, Székesfehérváron 2013. március 4-én. A magyar kormány és az IBM stratégiai megállapodást kötött 2013 januárjában.
MTI Fotó: Beliczay László
Egy vendéglátásban dolgozó, vagy egy építőipari munkás hazai keresetének 4-5-szörösét teheti zsebre Nyugat-Európában, míg egy egészségügyi dolgozó a magyar bérek hétszeresét is megkapja, ha külföldön dolgozik. Ugyanez a szorzó az informatikusok vagy a mérnökök esetében már csak nagyjából háromszoros, a magasabb megélhetési költségek és a hazai kapcsolatoktól való elszakadás miatt pedig az ilyen képzettségűek közül csak kevesen döntenek a kivándorlás mellett – mondta korábban Tanay Marcell, a külföldi munkaközvetítéssel foglalkozó EUWORK ügyvezetője a Profit7-nek.
Azokra a diplomásokra, akik nem a fentebb felsorolt szakmák egyikét űzik, még sanyarúbb sors vár, a legtöbben ugyanis kénytelenek eleinte egyszerűbb fizikai munkával beérni, és csak a szerencsésebbeknek sikerül egy-két éven belül szakmájukban elhelyezkedni. Valószínűleg ez a csoport adja a hazatelepülők jelentős részét is.
A kivándorlás káros hatása tehát nem a munkaképes emberek számának csökkenésében, hanem a nyugathoz képest arányaiban legrosszabbul fizető szektorok munkaerőpiacának szűkítésében jelenik meg. Ez semmilyen szinten nem meglepő, hiszen már az uniós csatlakozás előtt is tudni lehetett, hogy a legrosszabbul keresőknek vonzóbb lesz a nyugati fizetés. A folyamat ugyanakkor hosszabb távon a béremelések egyik legerősebb katalizátora lehet, hiszen a kereslet-kínálat törvénye alapján egy idő után kénytelenek lesznek versenyképesebb béreket ajánlani a munkaadók, hacsak nem szeretnék maguk végezni a piszkos munkát, vagy lehúzni a rolót.
Kalocsai Kristóf
Forrás: Pr7/KSH
