A tálibok már a külföldi valuták használatát is megtiltották az uralmuk alá vetett Afganisztánban, ez azonban csúnyán visszaüthet az amúgy is az összeomlás szélén álló, komoly humanitárius válságba sodródó országban. A részletekről a BBC számolt be.
A tálibok így indokolták legújabb döntésüket:
Az ország gazdasági helyzete és nemzeti érdeke egyaránt azt kívánja, hogy az itt élők ezentúl csakis az afgán valutával kereskedjenek és üzleteljenek.”Ám külső értékelések szerint, az ország minden nappal és döntéssel, egyre közelebb kerül a gazdasági összeomláshoz. A tálib hatalomátvétel egyik következménye az lett, hogy befagyasztották a folyamatosan segítségre szoruló ország külföldi támogatásait, illetve elzárták a tálibok elől az ország külföldön őrzött jegybanki tartalékait. Ezekről a fejleményekről az Origo is folyamatosan beszámol, egyik legutóbbi cikkünkben arról írtunk, hogy a készpénz is elfogyhat Afganisztánban:
A KÜLFÖLDI FIZETŐESZKÖZÖK KÖZÜL AZ AMERIKAI DOLLÁR VOLT A LEGELTERJEDTEBB AFGANISZTÁN PIACAIN, DE EZT HASZNÁLTÁK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKKAL FOLYTATOTT KERESKEDELEM SORÁN IS.
A radikális iszlamisták szóvivője, Zabihullah Mudzsáhid a döntéssel kapcsolatban ezt írta egy közösségimédia-felületen: „Az Afganisztáni Iszlám Emirátus [a tálibok így nevezik az országot] utasít minden polgárt, boltost, kereskedőt, üzletembert, hogy ezentúl minden tranzakciót az afgán valutában bonyolítson, továbbá tartózkodjon az egyéb valuták használatától. Az előírás megsértőivel szemben a törvény erejénél fogva szigorúan lesújtunk!”
Befagytak a külföldi pénzcsapok
Miután a tálibok augusztusban átvették az ország feletti ellenőrzést, az amerikai jegybank és Európa központi bankjai több milliárd dollárnyi afgán tengerentúli vagyont zároltak.
Úgy véljük alapvető fontosságú, hogy fenntartsuk a tálibok elleni szankcióinkat, ugyanakkor pedig megtaláljuk a módját annak, hogy a törvényes humanitárius segély eljusson az afgán néphez.Mi pontosan ezt tesszük.” – jelentette ki az Egyesült Államok pénzügyminiszter-helyettese a múlt hónapban az amerikai szenátus egyik bizottsága előtt.
A helyzet súlyosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy
KORÁBBAN A TENGERENTÚLI TÁMOGATÁSOKBÓL FINANSZÍROZTÁK AZ AFGANISZTÁNI KÖZKIADÁSOK HÁROMNEGYEDÉT.
Nemrég azonban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) úgy döntött, hogy az ország többé nem férhet hozzá az alap pénzügyi forrásaihoz, és a Világbank is leállította az afgán projektek finanszírozását.
A múlt hónapban az IMF arra figyelmeztetett, hogy az ország gazdasága idén nem kevesebb mint akár 30 százalékkal is zsugorodhat, ez pedig milliókat taszíthat mélyszegénységbe, ennek következtében pedig elkerülhetetlen lehet a humanitárius válság.
Az IMF szerint Afganisztán gazdasági problémái súlyos hatással lehetnek a közeli Törökországra és Európa más országaira is, mivel az országot elhagyók nagy valószínűséggel erre indulnak majd. Ezzel pedig újabb migrációs válság elé nézhet a világ.
Az országot súlyos aszály is sújtja, amely tönkretette a búzatermés nagy részét, és az árakat is brutálisan megemelte.
Bár a nyugati hatalmak kijelentették, hogy el akarják kerülni a humanitárius katasztrófát Afganisztánban, mégsem hajlandók hivatalosan elismerni a tálib kormányt.
origo
Hirmagazin.eu
