A brexit ügyében még rengeteg kompromisszumra van szükség a felek között, de novemberre létrejöhet a megállapodás. A bevándorlás kérdésében azonban közelednek az álláspontok az Európai Unió tagállamai között – ez derült ki a tegnap véget ért salzburgi EU-csúcs után adott nyilatkozatokból.
Legközelebb az október 18–19-i európai uniós csúcstalálkozón egyeztetnek az unió tagországai a kilépéshez közel álló Nagy-Britanniával a brexitről, azonban Donald Tusk, az Európai Tanács elnökének tegnapi nyilatkozata szerint november közepén szükség lehet még egy találkozóra, amelyen megkötik a végleges megállapodást Londonnal a kilépés feltételeiről, illetve a jövőbeni viszonyrendszerről.
A Theresa May brit miniszterelnökkel Salzburgban egy asztalhoz ülő 27 állam- és kormányfő ugyanis csupán abban tudott egyetérteni, hogy jobb hangulatban zajlottak a mostani tárgyalások a korábbiaknál, és már látják a fényt az alagút végén, vagyis azt, hogy megállapodás körvonalazódik Nagy-Britannia kilépésével kapcsolatban. A brit javaslatokkal azonban továbbra sincsenek megelégedve, és azok átdolgozására ígéretet is tett Theresa May, noha arra is figyelmeztetett: országa megállapodás nélkül is elhagyhatja az EU-t.
Nagy-Britannia hivatalosan március 29-én távozik az unióból, s addig egyezményt szeretne kötni az EU-val. May javaslatot tett arra, hogy a jövőben az áruforgalomban maradjon fent egyfajta közös vámtérség az unióval, így elkerülhető lenne, hogy a brexit után visszaállítsák a határellenőrzést az EU-ban maradó Ír Köztársaság és a Nagy-Britanniához tartozó Észak-Írország között.
Donald Tusk, Emmanuel Macron francia államfő, illetve Angela Merkel német kancellár azonban ragaszkodik az unió négy alapelvéhez, a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgásához, úgy vélik, London nem válogathat közülük kénye-kedve szerint.
– Az EU nem köt kompromisszumot az egységes piac szabályainak kérdésében – jelentette ki Merkel. A brit kormány ugyanis a személyek és a szolgáltatások szabad mozgása elé korlátokat emelne, hogy ezáltal is visszaszerezze a bevándorlás és a határellenőrzés felett gyakorolt jogát, illetve megvédje a londoni City privilégiumait.
A kérdéskörrel kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, Magyarország azok közé tartozik, akik szerint nem kellene megbüntetni a briteket. „Fair brexitre és jó együttműködésre van szükség Nagy-Britannia és az Európai Unió között a jövőben” – fogalmazott.
A másik terítékre került téma a bevándorlás volt, és – Donald Tusk megfogalmazása szerint – ami az Európába irányuló illegális migráció megállítását illeti, abban egyetértés van az EU-tagállamok között. Az állam- és kormányfők egyetértettek abban, hogy a külső határellenőrzés erősítésére és a harmadik országokkal való együttműködésre kell helyezni a hangsúlyt, másrészt az EU határőrizeti ügynöksége, a Frontex megerősítésére.
Nézetkülönbség csupán abban mutatkozott, hogy a Frontex milyen módon vesz részt az egyes tagállamok határőrizeti tevékenységében, hiszen egyes tagállamok nem kívánják feladni szuverenitásukat, nemzeti hatáskörüket.
– Semmi szükség arra, hogy a Frontex védje helyettünk a magyar határt – mondta Orbán Viktor, aki – elmondása szerint – átadta Ausztriának azt a javaslatot, amelynek értelmében a tagállamoknál maradna a védekezés joga. A kormányfő úgy fogalmazott: „Szép dolog a Frontex, de a Frontex életében még soha egyetlen méter határt sem védett meg, mi meg több száz kilométert.”
Az illegális bevándorlás által leginkább sújtott Olaszország kormányfője, Giuseppe Conte sem támogatta a Frontex mandátumának tervezett kiterjesztését. Egy ilyen jellegű uniós szolgálat működése problémát jelent a nemzeti szuverenitás szempontjából – vélekedett. Az EU-elnökséget betöltő Ausztria kancellárja, Sebastian Kurz szerint a „szuverenitási aggodalmakat” tápláló államok között van Spanyolország és Görögország is.
Forrás: magyaridok.hu
