Az Egyesült Államok közzétette azon célpontok listáját, melyet a hidegháború idején atombombával támadtak volna. Volt köztük magyar célpont is.
Az amerikai-szovjet szembenállás korai korszakából, 1959-ből származnak azok a listák, amelyek nyilvánosságra hozatalát A George Washington Egyetem kutatói kérték – és meg is kapták. AZ Egyesült Álllamokban minden dokumentum titkosítását felül kell bírálni, és ha az indok megszűnt, akkor a titkosítást fel kell oldani.
A Strategic Air Command terveit arra alapozták, hogy az első csapás meghatározza a háború kimenetelét. Mivel a földről, illetve vízről indítható rakéták irányíthatósága nagy távolságon még megoldatlan volt, ezért a támadásokat a szovjet blokk légibázisai ellen tervezték, ahonnan a kommunisták légitámadásokat indíthattak volna. Ezek között volt a berettyóújfalui, illetve a tököli katonai repülőtér is.
Ennél is aggasztóbb, hogy nemcsak hadászati, hanem ipari és civil célpontok is voltak a listán – ezek a nagyvárosokban elhelyezkedő üzemek lebombázása rengeteg civil áldozattal is járt volna. A listán csak a városok nevei szerepelnek, a célok pontos megnevezését kódok helyettesítik, de a listából így is kikövetkeztethető, hogy Budapesten a nagytétényi vegyi üzem lehetett az egyik célpont.
Összesen 1200 város, Berlin, Moszkva, Peking és Varsó is szerepel az írógéppel készült listán. A Szovjetunióval szövetséges kelet-európai államokra kisebb töltetű bombákat dobtak volna „politikai okokból”.
A terv késíztői azonban igényeltek egy 60 megatonnás atombombát is, mely a Hiroshimára ledobott robbanószerkezet erejének négyezerszerese lett volna. Ezt a szerkezetet csak elrettentési céllal állították volna hadrendbe, a katonai célpontok ellen kisebb, 1,7-9 megatonnás tölteteket használtak volna.
Ebben az időben az Egyesült Államoknak 12 ezer atomtöltete volt, számuk két éven belül 22 ezerre emelkedett. Ezután fokozatosan leszerelték őket.
Forrás: euronews
