Berekfürdő létét nem övezik évszázados múltra visszatekintő történetek, az 1920-as években ezen a területen mindössze 5 tanya állt 35 lakossal.
A Karcag – Kunmadaras közötti területen, a Tatárülés nevezető vasúti megállótól mindössze egy ősszel-tavasszal járhatatlan földút vezetett a pusztába. A változások viszont hihetetlen gyorsasággal követték egymást. A geológusok figyelme az 1920-as években az Alföld felé irányult, mivel úgy vélték, hogy itt gazdag szénhidrogén bázis található.
1925-ben Pávai Vajna Ferenc főgeológus vezetésével kutatásokat kezdtek. A fúrás kezdeti nehézségei után Schmidt Eligius Róbert műszaki vezető által irányított munkálatok 1928. január 24-én sikerrel jártak.
A kitörés magassága a kezdeti 40 méterről 70, majd a 100 métert is elérte.
A gyors intézkedéseknek köszönhetően februárban már el is végeztették a vegyelemzést, mely szerint a víz tartalmaz kalciumot, magnéziumot, ként, jódot és brómot, tehát a termálvíz sok ásványi anyagot hordoz.
A közel két holdas tóra az első ideiglenes strandfürdőt Mándoki Imre hozta létre és ő is üzemeltette. 1928 májusában fából medence-féleséget építtetett, melyet mindenki csak „fakosár”-nak nevezett. Lépcsőzetesen mélyülő része 60-150 cm között mozgott.
A „fakosár” medence
1929 tavaszán a karcagiak és a környékbeliek hada kereste fel a gyógyító erejű „csodaforrást”. Az első állandó strand terveiben a „fakosár” medence mellett deszkából pénztár, várakozó és kabinok is szerepeltek, melynek a júliusi nyitásra már nagy része felépült.
A vendégeket ekkoriban egy furcsa menetrendszerinti járattal szállították Berekbe: egy kimustrált autóbuszt húzott két ló.
Októberben megkezdték a II. kút fúrásának előkészületeit, valamint egy 12 km hosszú csatornát (árkot) építettek a használt víz elvezetésére. 1930 februárjában 800 méteres mélységben ismét 55 oC körüli hőmérsékletű vizet találtak. Ebben az évben épült az első vasbeton medence, mely 2 részre tagolódott: az egyikben 42 oC-os, a másikban 30 oC-os gyógyvíz állt a fürdőzők rendelkezésére. Ezen kívül 10 káddal egy épület, hidegvizes zuhany, vendéglő és cukrászda is létesült.
A menetrendszerinti autóbusz
1934-ben a tó mellett már 48 telek gyorsan elkelt, egy évvel később pedig megnyitott Berek 20 szobás szállodája.
1935-ben elkészült a gyógyvíz elemzése is: a Pénzügyminisztérium Bányászati Osztályának véleménye szerint a víz gyengén alkalikus, erősen konyhasós, jódos, brómos hévíz. „A mért abszolút értékek alapján, mivel a maradék anyagok nagyobb töménységben, mennyiségben fordulnak elő benne, a bereki gyógyvíz értékesebbnek tekintendő mind a szoboszlói, mind a debreceni hévíznél.”
A harmincas évek végére a gyógyvíz már országos hírnévnek örvendett.
A sok látogató elvitte a fürdő jó hírét, s beszámolt a lehetőségekről is. Ennek köszönhetően egyre több villa épült Berekben. Hat miniatűr szálloda várta az ide látogatókat, valamint 42 szobás magánvállalkozói szféra, igaz szerény komforttal.
1936-ban téglajárda épült a karcagi útig, telefont kapott Berek, és a strandon állandó orvosi ügyelet volt. 1938-ra sikerült elérniük, hogy egy 4 m széles 1800 m hosszú kövesút készüljön a járda helyén az elágazásig.
A gyógymedence a 40-es években
Az előzőekből látszik, hogy a bereki strand és környéke most már visszavonhatatlanul fejlődésnek indult. 1940-ben üveggyár létesült a Berekben, melynek vezetője Dr. Veres Zoltán.
Ebben az évben egy vasbeton vályú építésével megoldották a „csurgalék víz” elvezetését is a falu szélétől a Karcag-Kunmadaras út mellett ásott 12 km-es csatornába.
1941-ben egy 40 x 20 m-es medencét építettek, melyet középen egy betonfallal kettéválasztottak és körben ülésre alkalmas lépcsőszerűséget képeztek ki (mai iker medence). Ezzel jelentősen megnőtt a fürdő befogadóképessége.
A városi szálló (ma a panzió)
1953-tól a fürdő kezelését átvette a Karcagi Városgazdálkodási Vállalat, később a Víz és Csatornamű Vállalat, amely gyakorlatilag Berekfürdő önálló településsé válásáig működtette a strandot, illetve a gyógyfürdőt.
A berekfürdői strand a mai arculatát az 50-es évek végén, a 60-as évek elején történő felújítási munkálatok során kapta. Ekkor nem csak az addig meglévő medencéket újították fel, hanem új medencéket is építettek, mint pl. egy gyermekmedencét és egy úszómedencét. A strand területén elkezdték a parkosítási munkákat is, melynek eredményeként virágokat és fákat telepítettek a fürdő területén, így növelve az árnyékos részeket a napozni nem vágyó vendégek részére, és próbálták szebbé tenni a medencék környékét.
Az iker medence
A 60-70-es években a fürdő fejlesztése leállt és a településsé vált vidéket kezdte el fejleszteni a város. Ebben az időben lett önálló vízműje Bereknek, végre megoldódott az ivóvíz hálózati ellátása. A nyaralók gombamód szaporodtak, egyre többen ismerték fel Berek gyógyvizes adottságait. A kunmadarasi reptér és szovjet katonai bázis közelsége (4 km) rányomta bélyegét a község fejlődésére is. Mivel az akkori politikai rendszer a katonai titoktartásra hivatkozva nem szívesen látott idegeneket a környéken, Berekfürdő fejlődése megtorpant.
A kitörés 1974-ben történt, mikor is Dr. Hajdu Lajos reumatológus szakorvos koordinálásával a bereki vizet elismert gyógyvízzé nyilvánították. A gyógyászat most már szabad utat kapott, 1975-ben önálló orvosi rendelője lett a községnek.
Néhány éven belül a már meglévő épületeket (Park Étterem, kereskedelmi egységek) felújították ill. bővítették is.
Az uszoda (60-as évek)
1979-ben elkészült a fedett termálfürdő, ahol pénztár, öltözők, várakozó, társalgó, 2 gyógymedence, büfé, valamint a gyógykezelések számára kialakított helyiségek is voltak. Az üzemelés megkezdése után a Társadalombiztosítási Pénztár már támogatta a kezelések igénybevételét, mint pl. fizikoterápia, súlyfürdő, tangentor, gyógymasszázs és kádfürdő.
Ebben az évben építették azt a berendezést mellyel az uszoda vizét egy vízforgatón keresztül tisztították és tisztítják ma is.
A 80-as években folyamatosan fejlődött a község, ABC és új étterem is épült.
A mai településkép ekkorra már teljesnek volt mondható, a 90-es években kisebb beruházások és folyamatos infrastruktúra bővítés történt. A telefon- és gáz ellátás 100%-os lett, a csatornázás pedig a 20%-ról 60%-osra nőtt. A földutak helyén pedig mindenhol útalap készült.
Az oldal elkészítéséhez Kovács Kornélia, „Berekfürdő gyógyturisztikai adottságai, fejlesztési lehetőségei a GM. Széchenyi-terv tükrében” (2001) című szakdolgozat került felhasználásra.
Látnivalók
Millenniumi emlékmű
2001-ben avatták fel Györfi Lajos szobrászművész alkotását, amely a turul madarat ábrázolja karddal a karmai alatt.
Minden évben az emlékműnél rendezi meg Berekfürdő Község Önkormányzata, koszorúzás és ünnepi műsor kíséretében az állami ünnepeket.
Deák Ferenc mellszobor
Györfi Lajos szobrászművész Deák Ferenc című bronzból öntött alkotását a polgármesteri hivatal parkjában helyezték el 2003. október 17-én. Deák Ferenc születésének 200. évfordulóján ünnepi keretek között avatták fel.
Délibáb Díszkút
2006. július 4-én avatták fel Györfi Lajos szobrászművész térplasztikáját. A bereki strand bejáratát őrző díszkút a szoborpark legújabb darabja. Az alkotásban egyesült erővel jelenik meg a Nagykunság hallhatatlan kultúrkincse és az éltető víz ereje.
Móricz Zsigmond dombormű
A 2006. szeptember 9-én megrendezett falunapon avatták fel, Györfi Lajos szobrászművész Móricz Zsigmondról készített bronz domborművét.
A mészkő talapzatra elhelyezett alkotást a református templom mellett, a Móricz Zsigmond utca elején helyezték el.
Kopjafa
1996-ban avatták fel a jubileumi emlékparkban felállított kopjafát, amely kapcsolódott az országos millecentenáriumi rendezvényhez és a népszavazás ötéves évfordulójához.
A kopjafát Szelekovszki István, fafaragó népi iparművész Kunhegyes akkori polgármestere készítette.
A kopjafán feltüntetett évszámok jelzik, (996, 1240, 1745, 1992), hogy a község lakossága az elmúlt évezred történelmének, a kun hagyományoknak, az elődök cselekedetei folytatójának és örököseinek tekinti magát.
Berekfürdő Község Önkormányzata ennél az emlékműnél tartja meg minden évben megemlékezését a 13 ARADI VÉRTANÚRA.
Cím: 5309 Harmat út 18.
Tel: +36 (59) 519 002
E-mail: [email protected]
Web: http://www.berekfurdo.hu/
