A honfoglalás időszakára benépesült kis falvak lakói – Sid, Csonkás, Kirva – a tatárjárást követően választották ki a maguk számára a Tibériás patak által körülölelt, erdőkkel szegélyezett, biztonságosnak tűnő helyet, a későbbi Beregdarócot.
A szakirodalom az Árpád-kori darócokat királyi vadfogóknak tartja. Valószínű, hogy innen ered a falu neve is, mivel ez a terület a kezdetektől királyi birtok volt. Az oklevelek 1284-ben említik elsőízben doroch néven. Az első birtokosok a Gutkeled nemzetségből származó Daróci és Váradi családok voltak.
A történeti forrásoktól eltérően a helyi névmagyarázat a falu nevét a daru szóból eredezteti, mivel volt idő, mikor igen sok daru élt ezen a vidéken.
Az 1400-as években már annyi irtás volt a falut körülölelő erdőkben, hogy új telkeket lehetett kijelölni. Az ekkor átalakított Árpád korabeli templom köré szerveződött a mai falu magva.
A XVIII. századtól a Gulácsi, majd a Lónyai család birtokába került a település. A nagybirtokok felaprózódását az I. világháborút követően a birtokos családok eladósodása gyorsította fel.
A címer értelmezése:
A címer a falu 1725-ös pecsétje lenyomatának motívumai alapján készült. A címerpajzs vonalvezetése szabálytalan, kézi rajzolatra emlékeztető. A címeren látható 23 darab kisebb méretű kör az itt élő embereket jelképezi, az egy nagyobb körre emlékeztető, gyűrűben záródó, szinte összeérő két félkörív pedig az egység és a folytonosság jelképe. Mindezek a címer központjában elhelyezkedő tölgyfa körül vannak, amely a hosszú életet, a túlélést jelenti. A címeren már a falu hivatalos – és nem a régi „cz” végződésű –elnevezése szerepel.
Forrás: Wikipédia
Cím: Beregdaróc Szabadság u. 27.
Tel: +36 (45) 487 501
E-mail:
Web:
