A település megközelíthető közúton: az M3-as autópályán Polgárig, onnan tovább a 36-oson Nyíregyházáig, majd a 41-esen Beregsurányig, onnan északi irányban 4,9 km.
A község címere
A község címere hegyes talpú pajzs, amelynek egyetlen, fehér mezejének közepében zöld lombozatú, sötétbarna törzsű tölgy, a törzs lefelé enyhén majd erősen szélesedő, alján körívesen vágott. Ezt két (egy alsó és egy felső), minden végén gyűrűben végződő félkörív ölel körül, ezeket 23 darab, egy körív mentén elhelyezkedő kör veszi körül. Az alsó félkörív és az ez alatt elhelyezkedő körök között a Beregdaróc felirat áll, melynek betűi egyenlő nagyságú, nagy, nyomtatott betűk, és a felirat vonalvezetése követi az alsó félkörív ívét. A címer motívumainak vonalvezetése szabálytalan, kézi rajzolatot idéző.
A település története:
Beregdaróc község a Felső-Tisza vidékén, a Beregi-síkságon, közvetlenül Ukrajna határánál fekszik. A honfoglalás utáni időktől pásztortelepülések voltak a környéken, amelyek akkor népesültek be, amikor a szabad magyarokat szolgai sorba akarták kényszeríteni. A terület alkalmas volt a bujdosó pásztorok számára, mivel mocsaras, erdős vidék volt. A környező pásztortelepülések a tatár pusztítás során felégtek, elpusztultak. Ezután az erdőkben bujdosva megmenekülők népesítették be és alapították a falut, amely a XIV. századra már kiterjedt faluvá vált.
A község nevét kétféleképpen magyarázzák. A szakirodalom az Árpád-kori vadfogókról, a királyi erdőkerülőkről, azaz a darócokról eredezteti a nevet. A falu lakossága a darumadár nevéből származtatja, miután mocsaras jellege miatt rengeteg daru fészkelt itt. A falu első birtokosai a Daróczi és Váradi családok voltak. A XV. századra a templomuk mellett tíz jobbágytelket alakítottak ki. 1743-ban az utolsó Daróczi halála után a Gulácsi, majd a Lónyay-család birtokába került a település, akik több, mint egy évszázadig uralták. A község lakóinak száma ma 900 fő körül mozog.
A község ma álló református templomának elődje Árpád-kori templom, amelyet 1465-ben átépítettek. A műemlék jellegű épület egyedi vonása, hogy sokszögzáródású és támpillérek nélkül épült, apszisa gótikus boltozatú. A település további nevezetességei a görög-katolikus templom, a tájház, a Hét Csillag Református Üdülő-és Konferencia Központ, a horgásztó. A község legnagyobb rendezvénye a nyaranta megrendezésre kerülő Daróci Kenderes Napok, amelyen a kenderfeldolgozás népi mesterségét mutatják be színes kulturális programok kíséretében.
Forrás: http://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzat-beregdaroc.shtml
Cím: Beregdaróc Szabadság u. 27.
Tel: +36 (45) 487 501
E-mail:
Web:
