Bérczesi Róbert egy tehetséges magyar zenész, akiről sajnos első sorban nem a karriere miatt emlékezhetünk, hanem a meghökkentő drogos múltja miatt. Ezen pedig nincs mit szépíteni, nagyjából 10 évet vett el az életéből a drogfüggősége. Elmondása szerint egy idő után úgy érezte, hogy csak ilyen állapotban képes minőségi zeneszámokat írni. Emiatt pedig félt is, hogy józan állapotban nem tud alkotni.
A vs.hu oldal készített vele interjút, amelyben őszintén beszélt a mögötte lévő évekről.
„Nyáron szerepeltél a Szelfi című realityben. Jót tett neked a műsor?
Nekem személy szerint jót tett. Két hónapon keresztül volt nálam a kamera, mindennap jött egy futár, aki begyűjtötte az aznap felvett anyagot, átlagosan két-három órányit. Ebből vágtak össze napi 5-10 percet, úgyhogy a műsor készítőinek a kezében volt a sorsom, hogy ebből a 3 órás anyagból mit akarnak láttatni a műsorban. De elégedett vagyok a végeredménnyel. Mivel nálam a tévében nincsen adás már több mint tíz éve, ezért az interneten néztem meg belőle az első 4-5 részt. Láttam, hogy nincs vele probléma, és pontosan azt mutatja meg az embereknek, hogy valójában hogyan élem az életemet.
Nem volt semmilyen terved, hogy hogyan akarod megmutatni magad? Minél őszintébben, a valóságnak megfelelően akartad csinálni?
Egyrészt csapnivaló színész vagyok, másrészt eszembe se jutott volna ebben a műsorban bármilyen színészkedést is megpróbálni. Ez nem videoklip, meg nem film. Attól kezdve, hogy felkeltem, egészen odáig, hogy lefeküdtem, akárhová mentem, akármit csináltam, mindig nálam volt a kamera. Kommentáltam az eseményeket, voltak monológok, amik nekem nagyon jót tettek, mert kicsit jobban megismertem magamat ezek által az öninterjúk által.
Nem zavart a józanodni próbáló rockzenész skatulyája? Hogy azért kerültél a műsorba, mert ezt a szerepet te tudtad a leghitelesebben adni?
Ez a drogos skatulya végig fogja kísérni az életemet, hiszen több mint egy évtizedet elvett belőle. Még mindig nem tértem magamhoz, pedig már lassan másfél év eltelt azóta az ámokfutás óta. Gondolom, még évek kellenek ahhoz, hogy visszarázódjak a régi kerékvágásba, már ha egyáltalán volt ilyen az életemben. Annak idején azért kezdtem drogozni, mert nem találtam a helyem a világban, és nem éreztem jól magam. Nem az a fajta drogfüggő vagyok, akinek volt egy boldog élete, és hirtelen függő lett. Én tudatosan kezdtem el drogozni, mert nem bírtam elviselni azt a lelki fájdalmat, amit 22 éves korom körül éreztem.
De te döntöttél úgy, hogy a függőséged és a leszokásod részleteit megosztod a közönséggel. Nem bántad, hogy emiatt voltál érdekes a sajtóban?
A függőséged alatt mikor voltál a legmélyebben? Van olyan pillanat, amire a legdurvább élményedként emlékszel?
Több mélypont volt, de az igazi talán a végén, 2012-ben. Mikor azt hittem, már nem érhet meglepetés, akkor botlottam bele az új dizájnerdrogokba, és azok vittek olyan szintre, hogy gyakorlatilag magamban beszélő, vicsorgós őrültként éltem, és a lehető legrosszabb értelemben vett önkívületben tengettem a napjaimat.”
Forrás: delina
