Hiába tudta, hogy súlyos beteg, nem állt le Benedek Tibor az edzősködéssel. Újpesten négy évig nevelte az utánpótlást, sokak szerint a jövő nagy bajnokait.
A csütörtökön elhunyt Benedek Tibor két évig harcolt a súlyos betegséggel, de a végső bejelentésével május 4-ig várt: ekkor közölte, hogy teljesen visszavonul a vízilabdától. 2018 nyarától úgy dolgozott, hogy a munkája mellett az életéért is harcolt.
Fotó: UVSE
Miután lemondott a válogatottnál, “hazatért” Újpestre, ahol előbb szakmai igazgató lett, majd már betegen elvállalta a “felnőtt” csapat irányítását. A gárda tele volt fiatal gimnazistákkal, velük ért el csodás eredményt Benedek: idén bejutott velük a bajnokság rájátszásába, s az egész szakma elismerését kivívta.
A márciusban lezárult bajnokság összes meccsén ott volt a kispadon, s noha láthatóan lefogyott, megviselte a betegség, nem panaszkodott, senkinek sem beszélt a kálváriájáról. Sőt, ha úgy adódott, maga is beszállt a medencébe az edzéseken.
“Szerettem Mester lenni, megkaptam tőle szinte ugyanazt az örömet, mint játékosként és büszke vagyok a csapatra, amelyikkel másfél szezont együtt dolgoztam” – írta búcsújában Benedek. Egyik legtehetségesebb játékosa pedig arról beszélt, nem lehetett Mester mindenkiből.
„Azt mondta nekünk, hogy Japánban azt hívják Mesternek, aki el tudja mondani a gyakorlatot tökéletesen, és be is tudja mutatni. Ő bejött és meg is mutatta az összes feladatot, azóta mindenki így hívta” – idézett fel egy korábbi emléket az Eurosport oldalának Vigvári Vendel, akiről a szakemberek szerint még nagyon sokat fogunk hallani.
A hozzáértők szerint Benedek halálával pontosan ezért érte pótolhatatlan veszteség a magyar vízilabdát, mivel ő Újpesten teljesen új szemlélettel látott hozzá a csapatépítéshez, és két év alatt is rengeteg tehetséget adott a sportágnak.
ripost / Hirmagazin.eu
