Mátrafüred egyik legrégibb épülete az egykori csárda, ma Bene-ház, amelyben 1829. szeptember 1-jén Vörösmarty Mihály költő is megszállt. Ezt az eseményt az épület homlokzatán elhelyezett tábla is megörökíti.
A csárdát az 1800-as évek elején Gyöngyös városa építtette, azzal a céllal, hogy kiszolgálja a Bene és a Kalló völgyében működő gabona- és kallómalmok megrendelőit. Az épület alatt aránylag mélyen Y alakú pince található, melynek egyik ága egykoron a szemben lévő templom alá nyúlott, sőt, a monda szerint titkos kijárata is volt – a csárdában mulatozó betyárok számára.
Vörösmarty Mihály(Pusztanyék, 1800. december 1.-Pest, 1855. november 19.)
költő, drámaíró
Apja gazdatiszt volt Pusztanyéken. Előbb Székesfehérváron, majd Pesten járt gimnáziumba. Mivel az apja halála miatt súlyos anyagi helyzetbe került a kilencgyermekes család, 1817-ben nevelőséget vállalt a Perczel családnál Pesten és a Tolna megyei Börzsönyben. Közben elvégezte a jogot, ügyvédi oklevelet is szerzett, de ügyvédként nem dolgozott. Beleszeretett tanítványai testvérébe, Perczel Etelkába, és ez az érzés 1844-ig költészetének egyik ihletője lett.
Versei 1823-tól jelentek meg, neve akkor vált országosan ismertté, amikor 1825-ben napvilágot látott a honfoglalásról szóló eposza, a Zalán futása. Ezt követően sorra írta kisebb-nagyobb eposzait (Cserhalom, 1825; Tündérvölgy, 1826; Délsziget, 1826; Két szomszédvár, 1833), és lírai költeményeit. Az irodalomtörténet a legnagyobb magyar romantikus költőként tartja számon Vörösmartyt. Munkásságával hozzájárult a mai magyar költői nyelv megteremtéséhez. Szemléletmódjának, stílusának, újszerű megoldásainak köszönhetően a Nyugat nemzedéke is mesterének tartotta.
A versek, eposzok mellett színpadi műveket is írt: 1827-ben jelent meg a Salamon király című tragédiája, 1831-ben a Csongor és Tünde. ő szerkesztette 1827-től 1832-ig a Tudományos Gyűjteményt, és az ehhez tartozó Koszorút, vezette az Auróra-kört, a Kisfaludy Társaság egyik alapítója volt, munkásságának elismeréseként többször kapott akadémiai jutalmat. 1937-ben megírta a magyar nemzet második himnuszává vált Szózatot. Több romantikus tragédia szerzője: Vérnász, 1833; Marót bán, 1838; Áldozat, 1839; Cillei és a Hunyadiak, 1844. Az ő egyfelvonásosával, az Árpád ébredésével nyitották meg 1837-ben a Nemzeti Színházat. 1843-ban feleségül vette Csajághy Laurát, hozzá írta A merengőhöz című versét.
GPS koordináták: 47.8277 / 19.9693
Cím: Gyöngyös (Mátrafüred) Csárda u
Tel: +36 (37) 311-155
E-mail: [email protected]
Web: www.gyongyos.hu
