Csak a döntések gyorsultak fel, de a csatlakozási kritériumokat senki sem helyezte hatályon kívül – mondta a posztszovjet térség szakértője.
Ukrajna a háború kirobbanását követően, Moldova pedig tavaly márciusban nyújtotta be felvételi kérelmét az Európai Unióba, és múlt csütörtökön az Európai Tanács – Orbán Viktor ellenzésével és távollétében – úgy döntött, meg is kezdi a csatlakozási tárgyalásokat a két országgal. Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője szerint így is tíz, de inkább tizenöt évbe is beletelhet, míg Ukrajna az Európai Unió tagja lesz.
Ezt azzal indokolta, hogy az elmúlt néhány évtizedben csatlakozó országok esetében az átlagos időtartam nyolc és fél év volt a tárgyalások megkezdésétől a végleges csatlakozásig. Ráadásul ez az átlag úgy jött ki, hogy ebben voltak csatlakozó nyugat-európai országok is, amelyek sokkal magasabb felkészültséggel, jobb gazdasági mutatókkal, hosszabb időszakra visszatekintő demokratikus intézményekkel és tapasztalatokkal vágtak bele az EU-csatlakozásba. „Nyilván egy eltérő tapasztalattal rendelkező, főleg a háború alatt, háború után gazdaságilag nem éppen jól teljesítő Ukrajna sokkal hosszabb folyamatra számíthat” – mondta Bendarzsevszkij Anton.
Ukrajnának ugyanazokat a feltételeket kell teljesítenie, mint bármelyik korábbi kérelmezőnek – emelte ki a szakértő, és emlékeztetett, hogy szó volt arról, hogy esetleg valamiféle gyorsított eljárással vennék fel, de hivatalosan erről senki sem tett említést, csak a médiában vetődött fel ennek lehetősége.
„Ez hibás lépés lenne, mert a döntések meghozatala felgyorsult, de a kritériumokat senki sem helyezte hatályon kívül, tehát Ukrajnára ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint bármelyik másik csatlakozás előtt álló országra, és ezek teljesítése fog nagyon sok időt elvenni” – mondta.
Moldova uniós csatlakozásának folyamatát viszont felgyorsította az orosz–ukrán háború, ahogyan Grúziáét is, de ezeknek az országoknak is teljesíteniük kell a feltételeket, ami nyilván könnyebben megy nekik, mint a háborúban álló ukránoknak – emlékeztetett Bendarzsevszkij Anton.
Ezt azzal indokolta, hogy az elmúlt néhány évtizedben csatlakozó országok esetében az átlagos időtartam nyolc és fél év volt a tárgyalások megkezdésétől a végleges csatlakozásig. Ráadásul ez az átlag úgy jött ki, hogy ebben voltak csatlakozó nyugat-európai országok is, amelyek sokkal magasabb felkészültséggel, jobb gazdasági mutatókkal, hosszabb időszakra visszatekintő demokratikus intézményekkel és tapasztalatokkal vágtak bele az EU-csatlakozásba. „Nyilván egy eltérő tapasztalattal rendelkező, főleg a háború alatt, háború után gazdaságilag nem éppen jól teljesítő Ukrajna sokkal hosszabb folyamatra számíthat” – mondta Bendarzsevszkij Anton.
Ukrajnának ugyanazokat a feltételeket kell teljesítenie, mint bármelyik korábbi kérelmezőnek – emelte ki a szakértő, és emlékeztetett, hogy szó volt arról, hogy esetleg valamiféle gyorsított eljárással vennék fel, de hivatalosan erről senki sem tett említést, csak a médiában vetődött fel ennek lehetősége.
„Ez hibás lépés lenne, mert a döntések meghozatala felgyorsult, de a kritériumokat senki sem helyezte hatályon kívül, tehát Ukrajnára ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint bármelyik másik csatlakozás előtt álló országra, és ezek teljesítése fog nagyon sok időt elvenni” – mondta.
Moldova uniós csatlakozásának folyamatát viszont felgyorsította az orosz–ukrán háború, ahogyan Grúziáét is, de ezeknek az országoknak is teljesíteniük kell a feltételeket, ami nyilván könnyebben megy nekik, mint a háborúban álló ukránoknak – emlékeztetett Bendarzsevszkij Anton.
