A tiszta tenger, a csodálatos öblök és strandok következtében Horvátország ezernél is több szigetből álló szigetvilága különösen tetszetős úti cél. Mutatjuk most csodálatos képeken a legkedveltebbeket!
Brioni-szigetek – az Isztriai-félsziget délnyugati partjánál elhelyezkedő szigetcsoport 3 nagyobb és 12 kisebb szigetből áll. A Brioni-szigetek különlegességét a buja mediterrán növényzet és a számos egzotikus állatnak otthont adó szafari park adja.
Krk – Horvátország legnagyobb szigete, amelyet híd köt össze a szárazfölddel. A szigeten számos fontos horvát kulturális emlék található, például a baškai kőtábla és a Frangepán-kastélyok.
A szépséges kvarneri sziget Lošinjsűrű fenyőerdejéről, gyönyörű korallzátonyáról és tengerpartján gyakorta felbukkanó delfinekről nevezetes. A sziget a búvárok számára is érdekes úticél lehet a tenger fenekén lévő hajóroncsok miatt. Haračić professzor, a híres horvát botanikatudós több mint 1000 gyógynövényfajtát fedezett föl Lošinj szigetén.
A Silba sziget neve a latin silva szóból ered, ami magyarul erdőt jelent; Silba szigetét teljes egészében örökzöld erdő borítja. Ezen a szigeten találhatók Horvátország legszebb homokos strandjai, de a turisták számára rendezett parkjai miatt is érdekes lehet.
Cres, ez a kvarneri sziget ódon városfalairól, a horvát glagolita írással írott Valuni feliratról, legelőiről és az itt élő fehér fejű keselyűkről nevezetes. A sziget egyik felét puszta kő borítja, másik felét pedig fenyő- és tölgyerdő fedi.
Pag – Pez az adriai sziget a pagi tehén-és juhsajtról és a pagi csipkéről nevezetes; a szigeten mindenütt találkozhatunk a „suhoziddal”: ezeknek a jellegzetes, kötőanyag nélkül készített kőfalakkal védték a termőföldet a széltől, de a juhaklokat is így választották el a többi állat lakhelyétől.
Rab, ez a kvarneri sziget a rajta magasodó négy harangtoronyról nevezetes, amelyek következtében négyárbocos hajóra emlékeztet. Rab déli oldalán gyönyörű, kristálytiszta vizű, buja növényzettel benőtt öböl terül el, északi részét azonban az északról fúvó bóra miatt sziklák borítják.
Kornati-szigetek – ez a szigetcsoport nem csak a Földközi-tenger térségében, de az egész világon egyedülálló; bizarr szépségének az egész világból a csodájára járnak. Bár a szigetek java része lakatlan, a tradicionális olajbogyó-termesztés és juhtenyésztés (amelyet néhányan még napjainkban is űznek) nyomait még napjainkban is megtalálhatjuk rajta.
Galešnjak – A pasmani csatornában található szív alakú kis sziget a világ minden részéről érkező szerelmesek kedvelt célállomásává vált.
A Kornati-szigetek bejáratánál fekvő Murter a búvárkodók kedvelt úticélja, de mindenkinek ajánlott, aki nyugodt környezetben szeretne pihenni. Murterpartjain számos homokos strand található (Čigrađa, Slanica, Podvrške stb.). Emellett a környéken számos érdekes idegenforgalmi látványosság található (nemzeti parkok: Kornati, Paklenica és Krka; természeti parkok: Telašćica és Vransko jezero; városok: Zadar, Šibenik és Split).
A legnaposabb adriai szigetet, Hvart a legtöbben a levenduláról ismerik, amelynek termesztésében ma is élen jár. Hvar egyike a világ turisták által legtöbbet látogatott szigeteinek.
Brac – ez a dalmáciai sziget az itt bányászott kiváló minőségű mészkőről ismert; Brač túloldalán található a nevezetes homokos strand, a Zlatni Rat.
Vis – a kicsiny dalmát sziget legfőbb nevezetessége a Kék barlang; a barlang a benne hullámzó különleges kékségű tengerről kapta a nevét, amelynek színét a sajátságos szögben beeső fénysugarak adják.
Mlijet egy újabb gyönyörű adriai sziget, amely a csodás szépségű tengerfenékről, tengerpartjairól, öblöcskéiről és növényzetéről ismert; a sziget egy része védett nemzeti park.
Korcula – az egyik legdélibb horvát sziget, kiváló borairól nevezetes, no meg arról, hogy itt található Marco Polo szülőháza.