Az Alapvető Jogok Biztosának nemrég lezajlott vizsgálata szerint számos jogtalanság történt annak a fiatal papnak az ügyében, akit akarata ellenére kényszerítettek pszichiátriai kezelésre. A Biztos számos pontban fogalmazta meg ajánlásait a jogsértő, megalázó pszichiátriai gyakorlatok megelőzésére.
A nyugat-magyarországi község plébánosa, L. atya munkaköri nehézségeiből adódó feszültsége miatt vett be gyógyszert. Döbbenettel tapasztalta, hogy öngyilkossági kísérlettel gyanúsítják – annak ellenére, hogy egy pap számára az öngyilkosság nem számít bocsánatos bűnnek. Aznap délután a megyei kórház pszichiátriájára vitték, ahol L. atya a békesség kedvéért beleegyezett az önkéntes felvételébe. A pszichiátriai osztályon hamar leinjekciózták, így amikor másnap a szülei meglátogatták, a szemét sem tudta kinyitni.
A rá következő nap délutánján, amikor a tudatmódosítók okozta köd már tisztulni kezdett a fejében, L. atya saját elhatározásából elhagyta a kórházat, és taxival visszatért a plébániára. Nyugalma azonban nem tartott sokáig: a községi jegyző hamar megtalálta és visszavitette a pszichiátriára, ahol újabb jókora adag injekció volt a pap „jutalma”. Megpróbálták elkérni tőle a plébánia kulcsait és a riasztó kódját, ám a pap nem adta oda őket – ehelyett, amikor már képes volt összeszedni magát, újra csak felöltözött, taxit hívott és visszatért a községébe.
A gyógyszerektől még mindig kába L. atyát a szomszéd invitálta be magukhoz, ám hamarosan a mentő és a rendőrség jelent meg érte, hogy visszavigyék a pszichiátriára. A kórházban újabb adag injekciók következtek; a plébánia, a páncélszekrény és az autója kulcsát elvették. Másnap meglátogatták a szülei, akik a főorvossal történt hosszas beszélgetés során elérték, hogy fiukat elengedjék a pszichiátriáról.
A pap így írt: „Beletapostak a becsületembe, a lelkembe, elvették az egyházi beosztásomat, munkámat, rangomat, letettek a legalsó szintre, a rokonaink, a barátaim, a falubeliek, az ismerőseim elpártoltak tőlem, azt terjesztik rólam, hogy megőrültem…”. L. atya egy független pszichiáterhez fordult szakvéleményért, aki a vizsgálat után ezt a megállapítást tette: „Jelenleg psychiátriai betegségre utaló tünet nem észlelhető. … Véleményünk szerint hivatásának ellátására alkalmas.”
Az Ombudsman nemrég lezajlott vizsgálata számos pontban állapította meg, hogy a fiatal pappal a pszichiátrián történt események sérelmet vagy visszásságot okoztak a tisztességes eljáráshoz való joggal, az egészségügyi önrendelkezési joggal, a személyes szabadsághoz való joggal, és súlyos visszásságot okoztak az információs önrendelkezési joggal összefüggésben, illetve veszélyeztették az embertelen, megalázó bánásmód tilalmának érvényesülését. Az Alapjogi Biztos ezek fényében tette meg ajánlásait a kórházigazgató számára.
Az esetről szóló ombudsmani jelentés elérhető ezen a linken:
Forrás: [email protected]
