Az egykori hatalmas kiterjedésű uradalom feldarabolási folyamatba az egyes nemes családok birtokának örökösödés útján történő megosztódása következtében tovább folytatódott. Szentgyörgyi Horváth Zsigmond nagyarányú fölvásárlásai a birtokviszonyokat azonban teljesen megváltoztatták, mert a Szentgyörgyi Horváth család 1818-ban már a községnek 40%-át bírja.
Ekkor az uradalom már 29 birtokos kezében van, akik azonban nem darabolták szét egymás között határát, házait, hanem csak a jövedelmen osztoztak meg. A jövedelem beszedésére és arányos szétosztására közös uradalmi tisztet tartottak. Ez az állapot fennállott 1848-ig.
Az 1828-29-es népösszeírás során már 3 891 fő volt a község lakossága. A szentandrási uradalom összesen 1768 2/8 kaszás réttel, 295 2/4 p.m. szőlővel rendelkezett. Szántóin búzát, árpát, zabot és kukoricát termesztettek. Legelői bőségesek, de az áradások gyakran korlátozták és sziksósak. Fontos megjegyzés, hogy a falu a közutakon kívül fekszik, így az átvonuló katonaság terhét nem érezték. Korabeli mesterek voltak: kovácsmester 7 fő; szíjgyártómester 1 mester, 1 telkes jobbágy; kerékgyártómester 2 fő; szűcsmester 5 fő; ácsmester 2 fő; lakatosmester 1 fő; takácsmester 4 fő; szabómester 2 fő és csizmadiamester 16 fő.
A szentandrásiak kivették részüket az 1848-as forradalomból, szabadságharcból is. A krónikák tanúsága szerint mintegy százan harcoltak a haza függetlenségéért, a szabadságért. A fegyverletétel utáni időben erre a falura is a császári önkényuralom szakadt rá, s a birtokok egyre kevesebb tulajdonos kezében összpontosultak, mind több volt a földnélküli agrárproletár. Az 1860-as évektől az ország egyik legismertebb kubikos faluja lett Szentandrás.
A település második periódusában megindul a tanyai település. A tanyákra való kivonulás Békésszentandráson nem a 19. század közepén indul meg, mint általában a török uralom alól felszabadult alföldi területeken keletkezett településekről állítják, hanem már a 18. század második felében.
A természeti csapások évtizede:
A francia háborúkat követő nagy drágaság és pénzelértéktelenedést fokozta a súlyos természeti csapások egész sora, mely akkor nehezedett a lakosságra. 1813-14. évben rendkívüli szárazság miatt takarmányt begyűjteni nem lehetett. Az 1815-16. évben pusztított nagy hóvihar következtében 2382 db ló, szarvasmarha, juh és sertés hullott el, ugyanebben az éven az árvíz elöntött 192 házat, melyből 48 összeomlott. A vermekben megromlott 75 köböl búza, 161 köböl árpa, 25 köböl köles, elpusztult a határban 132 tanya, víz alatt állott 45 sessió urbariális szántó, melyen 448 köböl őszi vetés romlott meg, a tanyákon takarmányból 601 szekér széna és 463 szekér szalma pusztult el. A csabacsüdi árendális pusztán megrongálódott és hasznavehetetlenné vált 937 köböl alá való őszi vetés.
Mindezeket felülmúlta az 1831. évi kolera járvány.
A számottevő ipar nélküli faluban a kézműipart is a szövetkezeti forma jellemezte a szocializmus építése idején. A kisiparosok szövetkezete mellett ebben az időben is, akárcsak ma, meghatározó és az országhatáron túl is ismert volt – csakúgy, mint korábban és mind a mai napig – a békésszentandrási szőnyegszövő üzem a maga kézi csomózású perzsa-, és torontáli szőnyegeivel. A szőnyegszövés erdélyi gyökerekből táplálkozva 1924-ben honosodott meg üzemi méretekben a községben. A lakosság ellátására 1904-ben alakult meg a Hangya-szövetkezet, ma már az élelmiszerellátást a Szarvas és Vidéke ÁFÉSZ biztosítja, a magánvállalkozásban üzemeltetett különféle profilú üzletek mellett.
A két háború között a katolikus kör népkör és olvasó egyletek mellett munkáskör is szerveződött, megalakult a Békésszentandrási Takarékpénztár Rt., és a községi hitelszövetkezet is. Csabacsüd kiválásával 1924-ben Békésszentandrás határa jelentősen csökkent. Az Alföld öntözését szolgáló program keretében 1942-ben Horthy Miklós kormányzó részvételével felavatták a falutól északra a Hármas-Körösön épült duzzasztóművet. Ezzel, s a korábbi folyószabályozással megszűnt az addig sokszor gondot okozó árvízveszély, a települést átszelő szeszélyes folyó csendes holtággá változott. A gazdasági válság elől sokan menekültek az újvilágba Szentandrásról is.
Békésszentandrás a felszabadulás után:
A II. világháború 1944. október 6-án érte el Békésszentandrást, amikor a szovjet hadsereg a fasiszta hadakat a Tisza felé szorította vissza.
Az élet elindítása akkoriban sehol sem volt könnyű és ebben a községben még az általánosnál is sokkal nagyobb problémák jelentkeztek. Mindenekelőtt az, hogy a Tisza-menti harcok következtében egy magasabb szovjet katonai parancsnokság a községben helyezkedett el. Emiatt a lakosságnak a belterületi házakat el kellett hagynia – a kapott tájékoztatás szerint – néhány hétre, azonban ez az állapot végül is kerek hét hétig tartott, melynek rendkívül súlyos következményei voltak a lakosságra.
Ez idő alatt a szovjetek elvitték a lóállomány 85%-át, a szarvasmarhák 80%-át, a baromfi nagy részét, s az élelmiszer jelentős hányadát.
49 napig tartott a kilakoltatás és az addigi helyzetet még ez is súlyosbította. Sok lakóház megrongálódott, leégett, a bútor berendezések teljesen megsemmisültek.
A lakóházakat 1944. december 25-én hagyta el a katonaság és bár harcok nem voltak a községben, de a 7 héten keresztül egymást váltó, harcban induló és harcból visszatérő egységek után mégis tetemes anyagi károk voltak. A katonák távozása után gyorsabbá vált az élet normalizálódása.
A háború után 1945-ben földet osztottak, de 1949-ben megkezdődött a téeszesítés, a mezőgazdaság mellet az ipar és a kereskedelem „szocialista” átszervezése. A többször változó nevű mezőgazdasági termelőszövetkezetek megteremtették a nagyüzemi növénytermesztést, az öntözhetőség feltételeit javítva rizstermesztéssel és konyhakertészettel is foglalkoztak. Jelentős volt – bár a háború előttihez képest eleinte meglehetősen visszaesett – az állattartás: a szarvasmarha-, és sertéstenyésztés mellett foglalkoztak a ló-, és juhtartással is.
Lényeges változás a munkalehetőségek alakulásában csak 1951-ben következett be, amikor megalakult a Szőnyegszövő Háziipari Termelő Szövetkezet, mely a sok-sok kezdeti nehézség ellenére is állandóan fejlődött, gyarapodott, rendszeres munkalehetőséget biztosítva a békésszentandrási munkaerőknek.
A tanácsrendszer idején sokat gyarapodott Békésszentandrás infrastruktúrája, bővült az ivóvíz-, és villanyhálózat, járdák és közutak épültek. Az oktatás és a kulturális élet, valamint az egészségügyi-, és szociális ellátás területén is végbement az államosítás. A kis iskolák fokozatosan megszűntek, felépült a községben a központi általános iskola, ahol máig is folyik az oktatás, továbbá bölcsőde és óvoda létesült. Államivá vált a filmszínház, a katolikus kör épületéből kultúrház lett.
A rendszerváltás után Békésszentandráson is demokratikusan megválasztott önkormányzat vette át az irányítást, lezajlott a kárpótlás, a privatizáció. A termelő-, és ipari szövetkezetek helyét újból átvette a magángazdaság, illetve az új típusú szövetkezés. A 1990-tól 94-ig működő önkormányzat viszonylag nagy beruházásokba kezdett, s emiatt a község lehetőségeihez mérten komoly adósságot halmozott fel. Az 1994-ben választott önkormányzat Sinka József polgármester vezetésével azon fáradozott, hogy a megkezdett beruházások – ivóvíz-tisztító, szilárd hulladék-lerakó – befejezése mellett a nagyközség elkerülje az igen komolyan fenyegető csődhelyzetet. Mindezeken túlmenően Békésszentandrás volt, ahol megszervezték és végrehajtották azt a gázvezeték-építési programot, amit a környező kistelepülésekre is kiterjesztettek, s így Magyarországon Békés megye lett az első, ahol minden településen megoldott a vezetékes gázellátás. Az infrastrukturális fejlesztések során a Hungarotel Rt. jelentősen bővítette a szentandrási telefonhálózatot is, és Békésszentandrásról indul ki a Körös-völgyi kerékpárút is, ami a közlekedés biztonságának megteremtése mellett jó terepet kínál- egészen Csabacsűdig – a két keréken közlekedő turistáknak. Az önkormányzat óvodát, iskolát, könyvtárat és művelődési házat működtet Szentandráson, a filmszínház viszont megszűnt.
Az egészségügyi ellátást a privatizált háziorvosi és fogorvosi körzetek jelentik, az önkormányzat bentlakásos szeretetotthont tart fenn a rászoruló időseknek, itt nyugdíjas klub is működik. A házi gondozás is megoldott annak, aki azt kéri.
A rendszerváltás után megjelent munkanélküliség az országos átlag körül mozog az utóbbi években, az önkormányzat amellett, hogy az egyik legnagyobb munkaadó, igyekszik kedvezményekkel elősegíteni a tőkeerős vállalkozások letelepedését. Eredményes gazdálkodását az állami finanszírozás és a helyben kivetett adók mellett az önhibájukon kívül forráshiányos önkormányzatok pályázatán nyert állami támogatás biztosítja.
Békésszentandrásnak évtizedek óta igen jelentős az idegenforgalma, ezt az önkormányzat tudatosan igyekszik fejleszteni helybeli-, és külső vállalkozók, legutóbb a Körös-szögi Kistérségi Területfejlesztési Társulás segítségével. A Körös-holtág, és az élő Körös érintetlen természeti környezetet kínál, de kedvelt horgászparadicsom is és a vadászat szerelmesei is apróvadakban gazdag területet találnak errefelé. A holtág mentén található számtalan üdülő bőven kínál szálláshelyet az ideérkezőknek.
Forrás: http://www.bekesszentandras.hu/telepules_tortenelem14.htm
Cím: Békésszentandrás Hősök tere 1.
Tel: +36 (66) 218 344
E-mail: [email protected]
Web: http://www.bekesszentandras.hu/
