Európai vezetők abban állapodtak meg, hogy ukrán területek Oroszországnak történő átadásáról csak erős biztonsági garanciák mellett lehet beszélni, amelyeknek magukban kell foglalniuk egy európai vezetésű nemzetközi katonai erőt is – írja a Reuters.
Tíz európai állam- és kormányfő, valamint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn Berlinben egyeztetett Donald Trump amerikai elnök két megbízottjával, Steve Witkoff-fal és Jared Kushnerrel, illetve Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Az európai vezetők külön tanácskozást is tartottak.
A találkozó után kiadott közös nyilatkozat szerint
az esetleges ukrán területi engedményekről csak akkor születhet döntés, ha már hatékony biztonsági garanciák lépnek életbe. Ezek között szerepelne egy európai vezetésű, többnemzeti haderő felállítása is.
A dokumentum részletezi az elképzelt biztonsági garanciákat. Ukrajna mintegy 800 ezer fős hadsereget tarthatna fenn az elrettentés érdekében. Emellett az erre hajlandó országok hozzájárulásával, amerikai támogatással egy többnemzeti kontingenst hoznának létre, amely segítene az ukrán erők újjászervezésében, a légtér védelmében és a tengeri biztonság megteremtésében, akár ukrán területen belül is működve.
A garanciák részét képezné egy amerikai irányítású tűzszünet-megfigyelő rendszer is. Ez korai riasztást adna egy esetleges jövőbeli támadásról, és reagálna a megállapodás bármilyen megsértésére.
Az európai vezetők leszögezték, hogy a területi kérdésekről kizárólag az ukrán nép dönthet, és csak akkor, ha a biztonsági garanciák már ténylegesen működnek.
Egy, az ügyet ismerő forrás szerint ugyanezen a napon az amerikai tárgyalók külön jelezték Ukrajnának, hogy bármilyen békemegállapodás feltétele a Donyeck megyéből való katonai kivonulás.
Szergej Rjabkov orosz miniszterelnök-helyettes úgy nyilatkozott, Oroszország számára elfogadhatatlan, hogy NATO-országok katonái állomásozzanak Ukrajnában.
Mit jelent Rjabkov kijelentése valójában?
Szergej Rjabkov szavai nem egyszerű diplomáciai vélemények, hanem az orosz állami doktrína nyílt megerősítése. Oroszország évek óta következetesen azt állítja, hogy:
- Ukrajna NATO-jellegű katonai jelenléte = közvetlen fenyegetés Oroszország számára
- Nem tesz különbséget aközött, hogy a katonák „békefenntartók”, „megfigyelők” vagy „kiképzők”
- A NATO jelenléte Ukrajnában de facto NATO–Oroszország konfrontáció
Ez Putyin számára stratégiai és belpolitikai kérdés egyszerre.
Milyen lépéseket válthat ez ki Putyintól?
1. Katonai eszkaláció Ukrajnában
Ez a legvalószínűbb forgatókönyv.
Putyin reagálhat:
- újabb katonai offenzívákkal,
- az eddiginél szélesebb csapásmérésekkel,
- kritikus infrastruktúrák (energia, vasút, kommunikáció) célzásával.
Az üzenet: „mielőtt NATO-katonák megérkeznek, a helyzetet katonailag lezárjuk”.
2. Preventív lépések Nyugat felé
Ha NATO-katonák ténylegesen megjelennének Ukrajnában, Putyin ezt közvetlen fenyegetésnek értelmezné.
Lehetséges válasz:
- hadgyakorlatok kiterjesztése a NATO-határok közelében,
- nukleáris elrettentés hangsúlyozása (doktrinális szinten),
- fegyverek átcsoportosítása Kalinyingrádba vagy Belaruszba.
Ez pszichológiai nyomásgyakorlás, nem azonnali háború, de nagyon komoly üzenet.
3. Diplomáciai szakítások és válaszlépések
Putyin léphet:
- diplomáciai kapcsolatok befagyasztásával egyes országokkal,
- újabb „nemkívánatos szervezet” minősítésekkel,
- nyugati médiumok, intézmények további korlátozásával.
Ez belső politikai stabilitást is szolgál, mert erősíti a „külső ellenség” narratíváját.
4. A háború narratívájának megváltoztatása
Putyin számára ez történelmi legitimációs pillanat lehet.
A kommunikáció iránya:
- „Nem Ukrajna ellen harcolunk, hanem a NATO ellen”
- „Oroszország védelmi háborút folytat”
Ez lehetővé teszi:
- további mozgósítást,
- a társadalom hosszabb ideig tartó felkészítését a konfliktusra.
5. Mi az, ami kevésbé valószínű?
Fontos: azonnali NATO–Oroszország háború nem valószínű, mert ezt egyik fél sem akarja.
De:
- a kockázat nő,
- a félreértések veszélye nő,
- egy „véletlen incidens” eszkalációhoz vezethet.
Összegzés – Putyin lehetséges válasza röviden
Rjabkov kijelentése alapján Putyin:
- nem fogja elfogadni a NATO-katonák ukrajnai jelenlétét,
- keményebb katonai és politikai lépésekre készülhet,
- a konfliktust szélesebb geopolitikai síkra emelheti.
Ez a kijelentés inkább figyelmeztetés, mint tárgyalási alap.
